Ugrás a tartalomhoz

Soproni Ági

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Soproni Ági
SzületettSchwartz Ágnes
1949. november 23.[1]
Kiskőrös
Elhunyt2000. március 9. (50 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaPetróczi Sándor diplomata (elváltak)
GyermekeiPetróczi András (1979– )
Szülei
  • Sólyom (Schwartz) Ferenc
  • Faludi Valéria (1926–2014)
Foglalkozásaszínész
Iskolái
Halál okanem szándékos emberölés
Színészi pályafutása
Aktív évek1973 – 2000
Híres szerepei
Tevékenységszínész
Sablon • Wikidata • Segítség

Soproni Ági, született: Schwartz Ágnes, később Sólyom Ágnes (Kiskőrös, 1949. november 23. – Budapest, 2000. március 9.) magyar színésznő.

Családja

[szerkesztés]

Édesapja Sólyom (Schwartz) Ferenc, édesanyja Faludi Valéria.[3] Unokatestvére Sólyom Tamás (sz. 1953) zenész, dalszövegíró, zeneszerző.[4]

Életrajza

[szerkesztés]

1949-ben született Schwartz Ágnes néven Kiskőrösön, de pár hónapos volt, amikor Kiskunhalasra került. Édesapja később Sólyomra magyarosította a nevét, és Schwartz Ágnesből is Sólyom Ágnes lett.[5] Édesanyja hat évre intézetbe adta Kecskemétre. Itt 1959-től másodikos gimnazista koráig nevelkedett, mert elváltak a szülei. Kecskeméten érettségizett a Katona József Gimnáziumban, utána Budapestre költözött.

1975-ben szerzett oklevelet a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. 1979-ben a Várszínház–Népszínház tagja, 1983 és 1989 között a Nemzeti Színházban játszott. 1983 és 1985 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban is fellépett vendégszereplőként.[6] 1990-től meggyilkolásáig[7] szabadfoglalkozású művész.

Halála

[szerkesztés]

Megölését saját fia, Petróczi András felbujtására annak barátja, Lázár Zsolt hajtotta végre. A férfit édesanyjával megromlott kapcsolata és anyagi gondjai ösztönözték arra, hogy az asszony meggyilkolásának árán megörökölje a családi házukat, amelynek eladásából új életet kezdhessen. 2000 március 9-én este fia unszolására Lázár Zsolt megölte a színésznőt, másnap a holttestét fel is darabolta, majd a maradványokat Solymáron közösen elásták. Négy nappal később, 2000 március 13-án András bejelentette anyja eltűnését a rendőrségen, Soproni Ágit pedig hét hónapon keresztül eltűnt személyként keresték. 2000 októberében azonban a rendőrség tudomására jutott információkból rájöttek, hogy az eltűnt színésznőt saját fia ölethette meg. Miután a nyomozás új fordulatot vett, a gyilkosokat is beismerő vallomásra bírták. A színésznő maradványai közül mindössze a feje került elő a solymári kiserdőben. 2002-ben első fokon, 2003-ban pedig jogerősen is életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték őket előre kitervelt és nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt. Soproni Ági gyilkosa legkorábban 2035-ben, míg fia 2040-ben szabadulhat.

Főbb színházi szerepei

[szerkesztés]

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

[szerkesztés]
  • Kis Romulusz (1994)
  • Családi kör (Krémeszabáló, 1994)
  • Kisváros (tévésorozat, Fegyverek és kokain, 1993) (Kerekes úr titkárnõje)
  • Maigret: A türelmes Maigret (Prostituált) (1992)
  • The Gravy Train Goes East (tévésorozat, 1991) (Prostituált)
  • Családi kör (Vergődés, 1990)
  • Családi kör (Törések, 1989)
  • Családi kör (Sodródás, 1989)
  • Alapképlet (1989)
  • Rafinált bűnösök (1985)
  • Linda (Oszkár tudja, 1984) (Bárpultosnő)
  • Eugène Scribe: Egy pohár víz (színházi felvétel, 1983) (Abigail)
  • Glória (1982)
  • A tönk meg a széle (1982) (Etel, Várkerti barátnője)
  • Tökéletes házasság (1982)
  • Telepódium: Csak semmi politika (1981)
  • Telepódium: Alacsony az Ararát (1981)
  • Lóden-show (zenés tévéfilm, 1980)
  • Zokogó majom (1978) (A kövespad lakója)
  • Radó Gyula: A vonatok reggel indulnak (1976) (Barátnő)
  • Molière: Scapin furfangjai (1976) (Herbinette)
  • Haszontalanok (1976)
  • Zendül az osztály (1975)
  • A párkák (1975)

Szinkronszerepek

[szerkesztés]

Filmbeli szinkronszerepei[9][10]

[szerkesztés]
Cím A film elkészülte Magyar változat (szinkron) Szerep A szinkronizált színész
Az alvajáró Bonifác 1951 Thomas kisasszony Mathilde Casadesus
Sissi 3.: Sissi – Sorsdöntő évek 1957 Portugál nyelvtanárnő Madeirán
Kleopátra 1963 (2. szinkron) Főpapnő Pamela Brown
Folytassa, doktor! 1967 Mavis Winkle Dilys Laye
Teoréma 1968 Emilia, szolgálólány Laura Betti
Borsalino 1970 Rinaldiné Corinne Marchand
Anna hercegnő gyűrűje 1970 1977
Apacs kapitány 1971 Abigail Faith Clift
A stadion őrültjei 1972 1975 Délice Martine Kelly
Tedd a szörnyet a címlapra! 1972 Rita Zigai Laura Betti
Két férfi a városban 1972 1974 Évelyne Cécile Vassort
A rendőrnő 1974 1997
Csúfak, piszkosak és gonoszak 1976 1979 Tommasina Clarisse Monaco
Magasfrász 1977 Charlotte Diesel nővér Cloris Leachman
Mindenáron vesztes 1978 Sybil Joyce Jameson
Az utolsó szűz Amerikában 1982 Anya Sandy Sprung
Életben maradni 1983 1993 Fatima Norma Donaldson
A hóember 1985 Cora Polly Eltes
Pajzán kísértetek 1988 Katie Mary Coughlan
Papi 1988 Polly Ingrid Craigie
Trükkös Tomi és a bélyegutazás 1988 Robin, postáslány Robin Laurie
Zöld kártya 1990 Lauren Bebe Neuwirth
A király ágyasa 1990
Danielle Steel: Második esély 1991 Carol Kellerman Randee Heller
Gézengúzok karácsonya 1991 Olivia Andrea Martin
Oscar 1991 1991 Vendetti manikűröse Arleen Sorkin
A kis Buddha 1993
A rettegés rabságában 1995 A királynő Adrienne Barbeau

Filmsorozatbeli szinkronszerepei

[szerkesztés]
Cím A film elkészülte Magyar változat (szinkron) Szerep A szinkronizált színész
Columbo: Képek keret nélkül 1971 (2. szinkron) Mitilda ismerőse a képkiállításán Sandra Gould
Háború és béke 1972 Szonya Joanna David
Columbo: A bűn jelöltje 1973 Victoria „Vicki” Hayward Joanne Linville
Columbo: Gyönyörű gyilkos 1973 (2. szinkron) Eladó a ruhaüzletben
Columbo: Negatív reakciók 1974 Frances Galesko Antoinette Bower
Columbo: Az ínyenc gyilkos 1978 1994 Mary Choy France Nuyen
Columbo: Az összeesküvők 1978
Dallas 1978–1991
Columbo: Fogas kérdés 1990 Frances Lynne Marta
Hupikék törpikék (rajzfilm) 1981 Laura –
Paula és Paulina 1998 Eulalia Irma Torres

Egyéb televíziós munkái

[szerkesztés]
  • az MTV Napközi című műsorának szerkesztő-riportere

Könyve

[szerkesztés]
  • Kalla Éva–Soproni Ágnes: Írják le a sóhajtásomat! – milyen lehet cigánynak lenni?[11] (interjúk), Magvető, Budapest, 1997. ISBN 963-14-2102-3

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 10.)
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  3. ↑ Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 2, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 1467, 1999.
  4. ↑ Hübners Who is Who. (Hozzáférés: 2014. november 2.)
  5. ↑ Tamás Amaryllis: Ha úgy döntesz, hogy életben maradsz – Beszélgetés Soproni Ágival (1998, Budapest) Filmkultúra.hu
  6. ↑ Soproni Ági Hevesi Sándor Színház Zalaegerszeg
  7. ↑ A Soproni Ágnes gyilkosság. mno.hu. [2014. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 29.)
  8. ↑ https://www.kecskemetinemzeti.hu/hu/eloadasok/aktualis.html?eloadas_id=12547 https://www.kecskemetinemzeti.hu/hu/eloadasok/aktualis.html?eloadas_id=12547#:~:text=Mihail%20Solohov,Csendes%20Don Mihail SolohovCsendes Don]
  9. ↑ Klasszikus szinkron/Soproni Ágnes Archiválva 2014. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2014. november 2.)
  10. ↑ Soproni Ági az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul) (Hozzáférés: 2014. november 2.)
  11. ↑ A kötet adatlapja a Moly oldalán

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Soproni_Ági&oldid=27308613”