Turócborkút
Turócborkút (Budiš) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Stubnyafürdői | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1573 | ||
Polgármester | Ivana Erteľová | ||
Irányítószám | 038 23 | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | TR | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 196 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 20 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 478 m | ||
Terület | 10,28 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 52′ 27″, k. h. 18° 45′ 12″48.874167°N 18.753333°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 27″, k. h. 18° 45′ 12″48.874167°N 18.753333°E | |||
Turócborkút weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Turócborkút témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Turócborkút (1899-ig Budis, szlovákul: Budiš, németül: Budisch) falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. Magyar nevét savanyúvizeiről kapta.
Fekvése
[szerkesztés]Turócszentmártontól 32 km-re délnyugatra.
Története
[szerkesztés]A települést a vlach jog alapján alapították a 16. század elején, 1616-ban említik először. Első lakói betelepülésük fejében mentesültek az adófizetés alól. Nemesi község, a 17. században a Horváth, majd 1695-től részben a Rakovszky család birtoka. 1715-ben 7 háztartása volt. 1785-ben 22 házában 136 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BUDICH. vagy Budis. Tót falu Turócz Vármegyében, birtokosa Rakovszky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tót Prónának szomszédságában, mellynek filiája, Nyitra Vármegyének szomszédságában; nevezets savanyú vizéről, határbéli földgyének 1/4. középszerű, melly rozsot terem, 3/4. része pedig sovány a’ hegyeken, és nehezebben miveltetik, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elegendő, fája épűletre az Uraság tudtával; a’ községnek van két réttye, második Osztálybéli.”[2]
1828-ban 26 háza és 200 lakosa volt. A faluban fűrésztelep és malom is működött. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szövéssel foglalkoztak. A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 264, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 216 lakosából 215 szlovák volt.
2011-ben 208 lakosából 201 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]A község ásványvíz forrásairól nevezetes. 1573-ban egy Nicolas Paul Brictus nevű bencés szerzetes fedezte fel a jóízű borvizet. 1964-től ásványvíz-palackozó üzem működik a községben. A borvizet 1979 óta Budiš néven palackozzák. Szlovákia egyik legkedveltebb ásványvize.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.