| Év |
Esemény
|
| I. e. |
Újkőkorszaki-, kőrézkori-, bronzkori- és vaskori leletek, valamint kelta és eraviszkuszi települések.
|
| 1. század |
A rómaiak megalapítják Aquincum városát, ami a Pannonia provincia fővárosa lesz, és ez lesz a legnagyobb és legnépesebb település a Duna régióban.
|
| 896 |
A honfoglalás idején a honfoglaló magyarok egy települést hoznak létre.
|
| 1046 |
Szent Gellértet pogányok a hegyről a mélységbe lökik, ő volt Imre herceg tanítója, és később róla nevezték el a Gellért-hegyet.
|
| 1241 |
A tatárok lerohanják a várost, majd IV. Béla király megépítteti az első királyi várat a várhegyen.
|
| 1270 |
Meghal Szent Margit IV. Béla király lánya a Nyulak szigetén, ma a sziget az ő nevét viseli (Margit-sziget).
|
| 1458 |
Megkezdi uralkodását Mátyás király, az ő kormányzása alatt lesz Buda a magyar reneszánsz központja. Uralkodása haláláig tart 1490-ig.
|
| 1541 |
A város török kézre kerül, a törökök több mecsetet és fürdőt építenek Budán.
|
| 1686 |
A város visszaszerzése Habsburg segítséggel, Buda és Pest is teljesen elpusztult.
|
| 1773 |
Pest első polgármesterének megválasztása.
|
| 1777 |
Mária Terézia a királyi intézményeket és az egyetemeket is a városba költözteti, és tömegesen telepíti be a német ajkúakat Budára és Pestre.
|
| 1795 |
Martinovics Ignácot és más jakobinus vezetőket kivégeznek a budai vártól nyugatra eső területen, ezt ma Vérmezőnek nevezik.
|
| 1810 |
A Tabán városrészben tűz pusztít.
|
| 1825 |
A Reformkor kezdete. Pest válik a kulturális és gazdasági központjává Magyarországnak. Megépül az első Nemzeti Színház valamint a Magyar Nemzeti Múzeum is.
|
| 1838 |
Márciusban hatalmas árvíz pusztított, és a város épületeinek jelentős része romba is dőlt.
|
| 1842 |
Megkezdődik a Széchenyi lánchíd építése.
|
| 1848 |
Március 15-én kitört a pesti forradalom, ami a Batthyány-kormány megalakulásához vezetett.
|
| 1849 |
Január 5-én az osztrák seregek elfoglalják a várost, de a magyar honvédség a „Tavaszi hadjárat” során visszaszerzi. Nyár elején azonban újra visszafoglalják a várost, és kivégzik október 6-án Batthyány Lajost a mai Szabadság tér helyén álló Újépület udvarán.
|
| 1849 |
Befejeződik a Lánchíd építése.
|
| 1867 |
Megtörtént a Kiegyezés, ami következményeként még soha nem látott polgári fejlődés vette kezdetét.
|
| 1873 |
Az egykori városokat, Pestet, Budát és Óbudát január 1-jén egyesítették, és ezzel létrejött a jelenlegi magyar főváros, a Budapest. November 17-én az új testület átvette az egyesített főváros irányítását.
|
| 1874 |
Átadták az első fogaskerekű vasutat.
|
| 1878 |
Megjelent a nyilvános elektromos világítás a város központjában.
|
| 1896 |
A millenniumi ünnepségek ideje. Felavatták a világon másodikként a Földalatti vasutat, az Országházat, a Ferenc József hidat (a mai Szabadság hídat)
|
| 1918 |
Az őszirózsás forradalom, a Károlyi-kormány megalakulása.
|
| 1919 |
A Tanácsköztársaság létrejötte. Augusztus 4-én a román hadsereg bevonult Budapestre.
|
| 1924 |
A Magyar Nemzeti Bank megalakulása.
|
| 1925 |
A Magyar Rádió megkezdi sugárzását.
|
| 1944 |
A németek elfoglalták a várost. A nyilas kormány 50 ezer zsidót deportált a városból és 70 ezret a Pesten kijelölt gettóba költöztetett.
|
| 1945 |
Budapest ostroma. A szovjet hadsereg január 5-én megostromolta a várost, a visszahúzódó német haderő lerombolta az összes Duna-hidat. A közel 80 ezer fős német és magyar védősereg teljesen megsemmisült, emellett 38 ezer fővárosi civil pusztult el, a szovjetek nagyszámú fővárosi és környékbeli lakost hurcoltak el.
|
| 1950 |
Január 1-jén 23 környező településnek a fővároshoz csatolásával létrejött Nagy-Budapest.
|
| 1956 |
Október 23-án kitört a magyar forradalom a szovjet elnyomás ellen. Az utolsó felkelőket november 11-én verték le Csepelnél.
|
| 1960 |
A háborús károk nagymértékű javítása.
|
| 1987 |
A Budai Várnegyed és a Duna-part látképe világörökségi helyszínné minősíti az UNESCO.
|
| 2002 |
Az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút is fölkerül a világörökségi listára.
|
| 2008 |
Elkészül az M0-s autóút hídja, a Megyeri híd.
|
