Broderick Crawford
| Broderick Crawford | |
 | |
| Született | 1911. december 9.[1][2][3][4][5] Philadelphia[6] |
| Elhunyt | 1986. április 26. (74 évesen)[1][2][3][4][5] Rancho Mirage[7] |
| Állampolgársága | amerikai |
| Nemzetisége | amerikai |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | két gyermek |
| Szülei | Helen Broderick |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Harvard Főiskola |
| Kitüntetései | csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán |
| Halál oka | agyi érkatasztrófa |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1931–1985 |
| Műfajok | western |
| Díjai | |
| Oscar-díjak | |
| Legjobb férfi főszereplő A király összes embere (1950) | |
| Golden Globe-díjak | |
| Legjobb férfi főszereplő (filmdráma) A király összes embere (1950) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Broderick Crawford témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
William Broderick Crawford (Philadelphia, 1911. december 9. – Rancho Mirage, 1986. április 26.) Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színész.
Élete
[szerkesztés]Korai évei
[szerkesztés]Crawford Philadelphiában, Pennsylvaniában született Lester Crawford és Helen Broderick gyermekeként, akik mindketten revűtáncosok voltak, akárcsak a nagyszülei. Lester az 1920-as és 1930-as években szerepelt filmekben. Helen Broderick karriert futott be a hollywoodi vígjátékokban, többek között a Fred Astaire és Ginger Rogers zenés filmjeikben, mint a Frakkban és klakkban vagy az Egymásnak születtünk című filmekben.
Az ifjú William csatlakozott szüleihez a színpadon, ahol Max Gordon producernek dolgozott. A Massachusetts állambeli Franklinben, a Dean Academy (ma Dean College) előkészítő középiskola elvégzése után Crawfordot felvették a Harvard Főiskolára, ahová beiratkozott. A Harvardon eltöltött három hét után azonban otthagyta, hogy rakodómunkásként dolgozzon a New York-i dokkban.
Színészi pályája
[szerkesztés]
Crawford visszatért a revűhöz és a rádióhoz, ahol egy ideig a Marx testvérekkel szerepelt a Flywheel, Shyster and Flywheel című rádiós kabaréban.
Első komolyabb szerepe 1932-ben a londoni Adelphi Theatre-ben a She Loves Me Not című darabban volt, ahol egy focistát alakított. Crawfordot sokszor játszott gonosz szerepet karrierje elején, gyors beszéde és sűrű alkata miatt.
1937-ben Lenny karakterével szerzett hírnevet az Egerek és emberek című darabban Broadwayn. Ezután Hollywoodba költözött, és filmekben kezdett játszani.
Crawford 1937-ben debütált Samuel Goldwyn Woman Chases Man című filmjében. Ezután a Start Cheering című filmben játszott 1938-ban, de lemaradt arról, hogy Lenny szerepét megismételhesse a filmvásznon is az Egerek és emberek filmváltozatában.
1939-ben Crawford leszerződött a Paramounttal. Feltűnt néhány "B" kategóriás filmben mint: Ambush, Sudden Money, vagy az Undercover Doctor. Első jó szerepét a Kék csillag című William A. Wellman filmben kapta ahol olyan színészek voltak a partnerei, mint Gary Cooper, Ray Milland, Robert Preston, Brian Donlevy és Susan Hayward.
Ezután feltűnt az Island of Most Men és az Alipang című filmben. Ezt követte két Walter Wanger és Tay Garnett produkció, az Örökké a tied David Nivennel és Loretta Younggal, valamint a Tisztátalan tisztesség Pat O'Briennel és Edward Arnolddal.
1940-ben Crawford a Universalhoz szerződött, ahol megkapta első főszerepét, az I Can't Give You Anything But Love, Baby című "B" kategóriás filmben. Ezt követően olyan filmekben kapott mellékszerepeket, mint a When the Daltons Rode, Bizsu, vagy a Nevadai hajtóvadászat. A Texas Rangers Ride Again című film erejéig visszament Paramounthoz, majd 1941-ben ismét a Universalnál elkészítette a The Black Cat, a Tight Shoes és a Badlands of Dakota című filmeket. Ezután még számos filmben tűnt fel fő és mellékszerepekben egyaránt.
A második világháború alatt Crawfordot besorozták és az Egyesült Államok hadseregének légi hadtestéhez osztották be. Onnan a fegyveres erőkhöz küldték, majd 1944-ben őrmesteri rangban, Nagy-Britanniába került, ahol a Glenn Miller American Band egyik bemondója lett.
A háború után visszatért a filmezéshez és olyan a filmekben szerepelt, mint a Black Angel (1946), vagy a Slave Girl (1947). Ezután két évig szabadúszó volt, de folyamatosan szerepelt filmekben.
Crawford 1949-ben érte el színészi karrierje csúcsát, amikor megkapta Willie Stark szerepét, akit Huey Long louisianai politikus életéről mintázott A király összes embere című filmben, amely Robert Penn Warren népszerű regényéből készült. A film óriási sikert aratott, és Crawford a zaklató, dühöngő, de mégis bizonytalan Stark kormányzó szerepével elnyerte a legjobb színésznek járó Oscar- és Golden Globe-díját.
A filmet a Columbia készítette, aki szerződést kötött Crawforddal. Glenn Forddal együtt szerepelt a Convicted című filmben, majd egy másik, A-listás produkcióban William Holdennel és Judy Holliday-jel, a Born Yesterday című, George Cukor filmben. 1951-ben a The Mob című krimi főszereplője volt, majd 1952-ben Phil Karlson rendezésével, Sam Fuller regényén alapuló Scandal Sheet című filmben.
1952-ben az MGM kölcsönkérte, hogy alakítsa a gonoszt a Magányos csillag című filmben, Clark Gable és Ava Gardner oldalán. Ezután a Warner Bros. kérte fel a Stop, You're Killing Me című vígjátékra. Crawford visszatért Columbiához, hogy főszerepet játszon olyan western filmbekben, mint a Last of the Comanches(1953), vagy a The Last Posse (1954). 1954-ben a 20th Century Fox kölcsönkérte, hogy együtt szerepeljen Gregory Peckkel Nunnally Johnson Night People című filmjében.
Crawford újra találkozott Glenn Forddal a Fritz Lang által rendezett Emberi vágy című filmben. Ezután Edward Small kérte fel a Down Three Dark Streets és a New York Confidential című filmjeiben.
1955-ben Stanley Kramer parádés mellékszerepre kérte fel a Nem úgy, mint egy idegen című filmben Robert Mitchum és Frank Sinatra oldalán, ami nagy sikert aratott. Ugyanebben az évben Olaszországból ajánlatot kapott a Federico Fellini által rendezett Szélhámosok című film főszerepére.
1955-ben Frederick Ziv, a ZIV Television Productions televíziós producere felajánlotta Crawfordnak a főszerepet a Highway Patrol című rendőrségi drámasorozatban, amely a kaliforniai autópálya járőrök bűnüldözési tevékenységéről szólt. A ZIV Television Productions rendkívül alacsony költségvetéssel bírt, epizódonként 25 000 dollárt és a szerződés értelmében a bruttó bevételek tíz százaléka került csak Crawfordhoz. Míg a sorozat forgatókönyvei nagyrészt fiktívek voltak, a valósághű, frappáns dialógusok, az éles film noir stílusú életérzés, valamint Crawford meggyőző, kemény rendőrtisztjének alakítása hozzájárult a sorozat azonnali sikeréhez. A Highway Patrol népszerű volt és négy éven át (1955–1959) ment a ZIV Televízión, majd az Egyesült Államok helyi állomásain még sok éven át ismételték. Crawford 1955 és 1965 között leginkább a ZIV Televíziónál volt, mert viszonylag kevés producer volt hajlandó elfogadni kemény életvitelét és alkoholizmusát.
A Highway Patrol segített újjáéleszteni Crawford karrierjét, valamint a benne megalkotott kemény kötésű karakterét élete hátralévő részében sikerrel használt fel számos filmes és tévés szerepében.
A sorozat mellett feltűnt pár hollywoodi sikerfilmben. 1959 végén Crawfordnak elege lett a sorozat hektikus forgatási időbeosztásából, így kilépett belőle. Elutazott Spanyolországba, hogy filmet készítsen, és megpróbálja kordában tartani alkoholfüggőségét.
Crawford Európába költözött, ahol 1960-ban játszott Vittorio Cottafavi La vendetta di Ercole című filmjében.
Crawford sikeres szereplése, a Highway Patrolban, mintegy kétmillió dollárt hozott neki a ZIV-vel kötött szerződése alapján. 1961-ben érkezett vissza Európából, és miután ideiglenesen abbahagyta az ivást, Crawford leszerződött egy új ZIV produkcióra, a King of Diamonds című sorozatra, ami csak egy évadot élt meg. 1962-ben, a King of Diamonds befejezése után Crawford visszatért a mozifilmekhez.
1970 után Crawford ismét visszatért a televízióhoz. 1970 és 1971 között Dr. Peter Goldstone szerepét játszotta a The Interns című sorozatban.
1977-ben J. Edgar Hoover alakította a J. Edgar Hoover titkos aktái című filmben. Ezután számos tévésorozatban volt vendégszereplő, miközben több tévéfilmben is szerepelt.
Crawford 140 mozifilmben és televíziós sorozatban játszott karrierje során, és különösen tartósan volt jelen a televízióban.
Utolsó szerepe 1982-ben volt. Egy filmproducert alakított, akit meggyilkonak a Simon & Simon című sorozat egyik epizódjában. A feltételezett gyilkos szerepét Stuart Whitman alakította, aki Walters őrmestert játszotta a Highway Patrolban.
Magánélete
[szerkesztés]Felnőtt éveiben Crawford hajlamos volt az erős italozásra, és szeretett nagy mennyiségben enni. Ezek a szokások hozzájárultak Crawford komoly súlygyarapodásához az 1950-es években.
Crawford alkoholfogyasztása megnövekedett a Highway Patrol forgatása során, ami végül több letartóztatást és leállásokat eredményezett ittas vezetés miatt, ami miatt felfüggesztették vezetői engedélyét. Az alkohol problémái feszültséget okoztak a műsor és az autópálya járőrök között, valamint Crawford és a ZIV között.
Crawford háromszor nősült, ebből két gyereke született. 1986-ban, 74 évesen halt meg.
Jelentősebb filmjei
[szerkesztés]
|
|
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Broderick Crawford című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
További információk
[szerkesztés]- Broderick Crawford a PORT.hu-n (magyarul)
- Broderick Crawford az Internet Movie Database-ben (angolul)
