Ugrás a tartalomhoz

Robert Penn Warren

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert Penn Warren
Warren 1968-ban
Warren 1968-ban
Született1905. április 24.
Guthrie(wd), Todd County,Kentucky, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt1989. szeptember 15. (84 évesen)
Stratton(wd), Windham megye, Vermont, Új-Anglia, Amerikai Egyesült Államok
Állampolgárságaamerikai[1][2][3]
Nemzetiségeamerikai  USA
Házastársa
  • Eleanor Clark (1952. december 7. – 1989. szeptember 15.)[4]
  • Emma Brescia Gardner
GyermekeiRosanna Warren
SzüleiAnna Ruth Warren
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Halál okacsontrák
SírhelyeVermont
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Penn Warren témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Robert Penn Warren (Guthrie(wd), 1905. április 24. – Stratton(wd), 1989. szeptember 15.) amerikai költő, regényíró és irodalomkritikus, az Új kriticizmus egyik alapítója. Alapító tagja volt a Déli Írók Szövetségének(wd) is.[17] 1935-ben megalapította a The Southern Review(wd)[18] című irodalmi folyóiratot Cleanth Brooks-szal(wd).[19] 1947-ben Pulitzer-díjat kapott az All the King's Men (1946) című regényéért és 1958-ban és 1979-ben Pulitzer-díjat a költészetért(wd). Ő az egyetlen, aki Pulitzer-díjat nyert szépirodalomért és költészetért egyaránt.[20]

Korai évek

[szerkesztés]

Warren Guthrie-ben, Kentucky államban, a Tennessee-Kentucky határ közelében született Robert Warren és Anna Penn gyermekeként.[21] Warren anyjának családja Virginiában gyökerezik, nevüket a virginiai Patrick megyében található Penn's Store[22] közösségnek adták, és a függetlenségi háború katonája, Abram Penn(wd)[23] ezredes leszármazottja volt.[24]

Robert Penn Warren a Tennessee állambeli Clarksville-i Clarksville High School-ban(wd) végzett; Vanderbilt Egyetem (summa cum laude, Phi Beta Kappa) 1925-ben és a Berkeley Egyetemen 1926-ban; majd 1927-től 1928-ig a Yale Egyetemen végzett további posztgraduális tanulmányokat, és megszerezte a B.Litt.(wd) Rhodes-ösztöndíjasként(wd) az angliai New College-ban(wd), Oxfordban, 1930-ban. Guggenheim-ösztöndíjat(wd) kapott, hogy Olaszországban tanulhasson Benito Mussolini uralkodása alatt. Ugyanebben az évben kezdte meg tanári pályafutását a Southwestern College-ban (ma Rhodes College(wd)) Memphisben, Tennessee államban.

Pályafutása

[szerkesztés]

Warren még a Vanderbilt Egyetem egyetemi hallgatójaként kapcsolatba került az ottani költők csoportjával, a Szökevényekkel(wd)[25], majd valamivel később, az 1930-as évek elején Warren és néhány ugyanezen író létrehozta a Southern Agrarians(wd)[26] néven ismert csoportot. 11 másik déli íróval és költővel (köztük Vanderbilt költő/kritikusaival, John Crowe Ransom-mal(wd)[27], Allen Tate-tel(wd)[28] és Donald Davidsonnal(wd)[29]) közreműködött a „The Briar Patch” című agrárkiáltványban. A "The Briar Patch"-ben az ifjú Warren a faji szegregációt védi, összhangban az Agrárcsoport politikai beállítottságával, bár Davidson Warren álláspontját az esszében annyira előremutatónak ítélte, hogy amellett érvelt, hogy zárják ki a gyűjteményből.[30] Warren azonban visszautasította ezeket a nézeteket a polgárjogi mozgalomról szóló cikkében, a "Divided South Searches Its Soul" (Megosztott dél keresi a lelkét), amely a Life(wd) magazin 1956. július 9-i számában jelent meg. Egy hónappal később Warren kiadta a cikk kibővített változatát egy kis könyvben, Segregation: The Inner Conflict in the South címmel.[31] Ezt követően a faji integráció támogatójaként magas rangot kapott. 1965-ben kiadta a Who Speaks for the Negro? (Ki beszél a négerek nevében?) című gyűjteményét, amely interjúkat tartalmaz fekete polgárjogi vezetőkkel, köztük Malcolm X-szel és Martin Luther King Jr.-ral, ezzel is jobban megkülönböztetve politikai beállítottságát az olyan konzervatívabb filozófiáktól, amelyek olyan agrártársaikhoz kötődnek, mint Tate, Cleanth Brooks, és különösen Davidson. Warren polgárjogi vezetőkkel készített interjúi a Kentucky Egyetem Louie B. Nunn Szóbeli Történeti Központjában (Louie B. Nunn Center for Oral History) vannak.[32]

Warren legismertebb műve az All the King's Men című regény, amely 1947-ben Pulitzer-díjat kapott. A főszereplő Willie Stark Huey Pierce Longra (1893–1935), Louisiana radikális populista kormányzójára hasonlít, akit Warren közelről megfigyelhetett tanítás közben. 1933 és 1942 között a Louisiana Állami Egyetemen(wd), Baton Rouge-ban. Az 1949-es, azonos című film nagy sikert aratott, Broderick Crawford[33] főszereplésével és 1949-ben elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat.[34] 2006-ban volt egy másik filmadaptáció, amelyben Sean Penn alakította Willie Starkot.[35] Carlisle Floyd(wd)[36] Willie Stark(wd) című operáját a regény alapján saját librettójára írták először 1981-ben.

Warren 1944–1945-ben a Kongresszusi Könyvtár költészeti tanácsadójaként szolgált (később Poet Laureate, koszorús költő néven) és két költészeti Pulitzer-díjat nyert, 1958-ban a Promises: Poems 1954–1956-ért, 1979-ben pedig a Now and Then-ért. A Promises elnyerte az éves költészeti nemzeti könyvdíjat (National Book Award for Poetry(wd)) is.[37]

1974-ben a National Endowment for the Humanities[38] beválasztotta a Jefferson-előadásra,[39] amely az Egyesült Államok szövetségi kormányának legmagasabb kitüntetése a humán tudományok terén elért eredményeiért. Warren előadása a „Költészet és demokrácia” címet viselte (később Demokrácia és költészet címmel jelent meg).[40][41] 1977-ben Warren elnyerte a St. Louisi Irodalmi Díjat a Saint Louis University Library Associates-től.[42][43] 1980-ban Jimmy Carter elnök átadta Warrennek az Elnöki Szabadságérmet. 1981-ben Warrent MacArthur-ösztöndíjassá(wd) választották, majd 1986. február 26-án az Egyesült Államok első Poet Laureate Poetry tanácsadója lett. 1987-ben megkapta a National Medal of Arts(wd) kitüntetést.[44]

Warren Cleanth Brooks-szal[19] társszerzője volt a Understanding Poetry-nek, amely egy befolyásos irodalmi tankönyv. Ezt követték más, hasonlóan társszerzős tankönyvek, köztük a Understanding Fiction, amelyet Flannery O'Connor déli gótikus[45] és római katolikus író méltat, és a Modern Rhetoric, amely az úgynevezett új kritikai perspektívát vette át.

Magánélete

[szerkesztés]

Első felesége Emma Brescia volt. Második házasságát 1952-ben kötötte Eleanor Clarkkal(wd)[46], akitől két gyermeke született, Rosanna Warren(wd)[47] (született 1953) és Gabriel Penn Warren (1955). A Louisiana Állami Egyetemen eltöltött ideje alatt a louisianai Prairieville-ben(wd)[48], a Twin Oaksban (más néven Robert Penn Warren House-ban[49]) lakott.[50] Élete hátralévő részét Fairfieldben (Connecticut) és Strattonban(wd) (Vermont) élte, ahol a prosztatarák szövődményeibe halt bele. A vermonti Strattonban van eltemetve, és kérésére emléktáblát helyeztek el a Warren család sírhelyén a kentucky-i Guthrie-ban.

Öröksége

[szerkesztés]

2005 áprilisában az Egyesült Államok Postaszolgálata(wd) emlékbélyeget bocsátott ki Warren születésének 100. évfordulója alkalmából. A szülőhelyén, Guthrie-ben található postán mutatták be, és a szerzőt egy 1948-as fényképen ábrázolja, egy politikai tüntetés háttérjelenetével, amely az All the King's Men színhelyét hivatott megidézni. Fia és lánya, Gabriel és Rosanna Warren jelen voltak.

A Vanderbilt Egyetemen működik a Robert Penn Warren Bölcsészettudományi Központ(wd), amelyet a Művészeti és Tudományos Főiskola támogat.[51] 1988 januárjában kezdte meg programjait, és 1989-ben 480 000 dolláros Challenge Grantot kapott a Nemzeti Bölcsészettudományi Alaptól. A központ támogatja az "interdiszciplináris kutatást és tanulmányokat a humán, társadalomtudományok és természettudományok területén".

A középiskolát, amelybe Robert Penn Warren járt, a Clarksville High School-t(wd) (Tennessee) 1982-ben apartmankomplexummá újították fel. Az apartmanok eredeti nevét 2010-ben The Penn Warrenre változtatták.[52]

2014-ben a Vanderbilt Egyetem megnyitotta kapuit a Warren College előtt, amely az egyetem első 2 bentlakásos főiskolája egyike, valamint a Moore College.

A Déli Írók Szövetségének(wd) alapító tagja volt.

Művei

[szerkesztés]
  • John Brown: The Making of a Martyr (1929)
  • Old and Blind (1931)
  • "A French View of Jefferson," Rev. of Thomas Jefferson: The Apostle of Americanism. by Gilbert Chinard(wd). (1930)[53]
  • Thirty-Six Poems (Alcestis Press; December 3, 1935 in a limited edition of 165 copies)
  • An Approach to Literature (1938), with Cleanth Brooks(wd)[19] and John Thibaut Purser
  • Understanding Poetry (1939), with Cleanth Brooks
  • Night Rider (1939). Novel
  • Eleven Poems on the Same Theme (1942)
  • At Heaven's Gate (1943). Novel
  • Understanding Fiction (1943), with Cleanth Brooks
  • Selected Poems, 1923–1943 (1944)
  • "Melville the Poet" (1946). The Kenyon Review 8(2), pp. 208–223.
  • All the King's Men (1946). Novel
  • Blackberry Winter: A Story Illustrated by Wightman Williams (1946)
  • The Circus in the Attic, and Other Stories (1947)
  • Fundamentals of Good Writing: A Handbook of Modern Rhetoric (1950), with Cleanth Brooks
  • World Enough and Time (1950). Novel
  • Brother to Dragons: A Tale in Verse and Voices (1953)
  • Band of Angels (1955). Novel
  • Segregation: The Inner Conflict in the South (1956)
  • Promises: Poems: 1954–1956 (1957)
  • Selected Essays (1958)
  • Remember the Alamo! (1958). For children
  • The Cave (1959). Novel
  • The Gods of Mount Olympus (1959). For children
  • How Texas Won Her Freedom (1959). For children
  • All the King's Men: A Play (1960)
  • You, Emperors, and Others: Poems 1957–1960 (1960)
  • The Legacy of the Civil War (1961)
  • Wilderness: A Tale of the Civil War (1961). Novel
  • Flood: A Romance of Our Time (1964). Novel
  • Who Speaks for the Negro? (1965)
  • Selected Poems: New and Old 1923–1966 (1966)
  • Incarnations: Poems 1966–1968 (1968)
  • Audubon: A Vision (1969). Book-length poem
  • Homage to Theodor Dreiser (1971)
  • John Greenleaf Whittier's(wd) Poetry: An Appraisal and a Selection (1971)
  • Meet Me in the Green Glen (1971). Novel
  • American Literature: The Makers and the Making (1974), with Cleanth Brooks and R.W.B. Lewis(wd)[54]
  • Or Else: Poem/Poems 1968–1974 (1974)
  • Democracy and Poetry (1975)
  • Selected Poems: 1923–1975 (1976)
  • A Place to Come to (1977). Novel
  • Now and Then: Poems 1976–1978 (1978)
  • Brother to Dragons: A Tale in Verse and Voices - A New Version (1979)
  • Being Here: Poetry 1977–1980 (1980)
  • Jefferson Davis Gets His Citizenship Back (1980)
  • Rumor Verified: Poems 1979–1980 (1981)
  • Chief Joseph of the Nez Perce (1983). Book-length poem
  • New and Selected Poems: 1923–1985 (1985)
  • Portrait of a Father (1988)
  • New and Selected Essays (1989)
  • The Collected Poems (1998), edited by John Burt
  • All the King's Men: Three Stage Versions (2000), edited by James A. Grimshaw, Jr. and James A. Perkins
  • All the King's Men: Restored Edition (2002), edited by Noel Polk
  • The Poets Laureate Anthology (W. W. Norton & Company, 2010)

Magyarul

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.nndb.com/people/507/000025432/bibliography/
  2. ↑ http://www.nytimes.com/aponline/2010/02/18/us/AP-History.html
  3. ↑ http://www.nytimes.com/learning/general/onthisday/bday/0424.html
  4. ↑ The Feminist Companion to Literature in English, 211
  5. ↑ a b https://www.loc.gov/programs/poetry-and-literature/poet-laureate/poets-laureate/
  6. ↑ https://www.rhodeshouse.ox.ac.uk/scholar-community/rhodes-scholar-database/
  7. ↑ a b https://www.gf.org/fellows/robert-penn-warren/
  8. ↑ https://www.pulitzer.org/winners/robert-penn-warren
  9. ↑ https://www.aarome.org/it/node/3859
  10. ↑ https://www.pulitzer.org/prize-winners-by-category/224
  11. ↑ https://www.nationalbook.org/books/promises-poems-1954-1956/
  12. ↑ http://bollingen.yale.edu/poet/robert-penn-warren, 2016. szeptember 5.
  13. ↑ https://www.pulitzer.org/winners/robert-penn-warren-1
  14. ↑ https://www.jimmycarterlibrary.gov/about_us/medal_of_freedom_awards
  15. ↑ https://www.macfound.org/fellows/92/
  16. ↑ https://www.arts.gov/honors/medals/robert-penn-warren
  17. ↑ A Fellowship of Southern Writers egy amerikai irodalmi szervezet, amely a déli írás kreatív vitalitását, mint a jellegzetes regionális kultúrát ünnepli.
  18. ↑ A The Southern Review negyedévente megjelenő irodalmi folyóirat.
  19. ↑ a b c Cleanth Brooks (1906. október 16. – 1994. május 10.) amerikai irodalomkritikus és professzor.
  20. ↑ Nelson, Randy F. The Almanac of American Letters. Los Altos, California: William Kaufmann, Inc., 1981: 27. ISBN 0-86576-008-X
  21. ↑ Ehrlich, Eugene and Gorton Carruth. The Oxford Illustrated Literary Guide to the United States. New York: Oxford University Press, 1982: 291. ISBN 0-19-503186-5
  22. ↑ Penn's Store
  23. ↑ Abram Penn, más néven "Abraham Penn" (1743. – 1801.) neves földbirtokos és függetlenségi háborús tiszt volt Virginiából.
  24. ↑ Patrick County People, Free State of Patrick Archiválva 2011. július 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  25. ↑ A The Fugitives, más néven The Fugitive Poets név a Nashville-i Vanderbilt Egyetem költőinek és irodalomtudósainak egy csoportja, akik 1922 és 1925 között irodalmi folyóiratot adtak ki The Fugitive címmel.
  26. ↑ A Southern Agrarians tizenkét déli származású amerikai volt, akik 1930-ban agrárista irodalmi kiáltványt írtak. Az agrárizmus egy politikai és társadalomfilozófia, amely a megélhetési mezőgazdaságot, a kisbirtokokat és az egalitarizmust támogatta, és az agrárpolitikai pártok általában támogatják a kisgazdák és szegényparasztok jogait és fenntarthatóságát a társadalom gazdagjaival szemben.
  27. ↑ John Crowe Ransom (1888. április 30. – 1974. július 3.) amerikai oktató, tudós, irodalomkritikus, költő, esszéista és szerkesztő. A New Criticism irodalomkritikai iskola megalapítójaként tartják számon.
  28. ↑ John Orley Allen Tate (1899. november 19. – 1979. február 9.) amerikai költő és esszéíró.
  29. ↑ Donald Grady Davidson (1893. augusztus 8. – 1968. április 25.) amerikai költő, esszéíró, társadalom- és irodalomkritikus, valamint író.
  30. ↑ Wood, Edwin Thomas. "On Native Soil: A Visit with Robert Penn Warren," Mississippi Quarterly 38 (Winter 1984)
  31. ↑ Metress, Christopher. "Fighting battles one by one: Robert Penn Warren's Segregation", The Southern Review, Winter 1996.
  32. ↑ Louie B. Nunn Center for Oral History
  33. ↑ William Broderick Crawford (1911. december 9. – 1986. április 26.) amerikai színpadi, film-, rádió- és televíziós színész, akire gyakran keményfiús szerepeket osztottak.
  34. ↑ A király összes embere (1949-es film)
  35. ↑ A király összes embere (2006-os film)
  36. ↑ Carlisle Sessions Floyd (1926. június 11. – 2021. szeptember 30.) amerikai zeneszerző, aki elsősorban operáiról volt ismert.
  37. ↑ "National Book Awards – 1958". National Book Foundation. Retrieved March 2, 2012.
    (With essay by Kiki Petrosino from the Awards 60-year anniversary blog, and other material on Warren.)
  38. ↑ A National Endowment for the Humanities az Egyesült Államok kormányának független szövetségi ügynöksége.
  39. ↑ A Jefferson Lecture in the Humanities egy tiszteletbeli előadássorozat, amelyet 1972-ben hozott létre a Nemzeti Bölcsészettudományi Alapítvány.
  40. ↑ Jefferson Lectures Archiválva 2011. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben.. National Endowment for the Humanities. Retrieved January 22, 2009. Annual subsites with list of Prior Jefferson Lecturers (1972–1999).
  41. ↑ "Democracy and Poetry: Robert Penn Warren" (publisher display). Harvard University Press. Retrieved September 7, 2013.
  42. ↑ Website of St. Louis Literary Award. [2016. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
  43. ↑ Saint Louis University Library Associates: Recipients of the St. Louis Literary Award. [2016. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 25.)
  44. ↑ Lifetime Honors - National Medal of Arts Archiválva 2011. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  45. ↑ A Southern Gothic a fikció, a country zene, a film és a televízió művészi alműfaja, amelyre erősen hatnak a "gothic" elemek és az amerikai dél. A déli gótika gyakori témái közé tartozik a különc karakterek történetmesélése, leromlott vagy elhagyatott környezetben, groteszk helyzetekben és más baljós eseményekben, amelyek a szegénységgel, elidegenedéssel, bűnözéssel vagy erőszakkal kapcsolatosak és abból fakadnak.
  46. ↑ Eleanor Clark (1913-1996) amerikai író és "master stylist" volt, aki leginkább nem-fikciós beszámolóiról ismert.
  47. ↑ Rosanna Phelps Warren (1953. július 27.) amerikai költő és tudós.
  48. ↑ Prairieville egy statisztikai település Ascension Parish-ban, Louisiana államban.
  49. ↑ A Robert Penn Warren House, más néven Twin Oaks, egy történelmi ház Prairieville-ben, Louisiana államban, az Egyesült Államokban. A Colonial Revival(wd) építészeti stílusban tervezték, kb. 1905-ben.
  50. ↑ Archived copy. [2013. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 18.)
  51. ↑ Robert Penn Warren Center for the Humanities
  52. ↑ The Penn Warren - History. ThePennWarren.com . [2014. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 24.)
  53. ↑ "A French View of Jefferson," Rev. of Thomas Jefferson: The Apostle of Americanism. by Gilbert Chinard. The New Republic, Apr 2, 1930: 196-7.
  54. ↑ Richard Warrington Baldwin Lewis (1917. november 1. – 2002. június 13.) amerikai irodalomtudós és kritikus.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Robert Penn Warren című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Robert_Penn_Warren&oldid=27567611”