Judy Holliday
| Judy Holliday | |
 | |
| Született | Judith Tuvim 1921. június 21.[1][2][3][4][5] New York |
| Elhunyt | 1965. június 7. (43 évesen)[1][6][2][3][4] New York |
| Álneve | Judy Holliday |
| Állampolgársága | amerikai |
| Házastársa | David Oppenheim (–1957) |
| Élettársa | Gerry Mulligan |
| Gyermekei | Jonathan Oppenheim |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | |
| Sírhelye | Westchester Hills Temető |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1938–1963 |
| Műfajok | pop |
| Díjai | |
| Oscar-díjak | |
| Legjobb női főszereplő Born Yesterday (1951) | |
| Golden Globe-díjak | |
| Legjobb női főszereplő (musical/vígjáték) Born Yesterday (1951) | |
| Tony-díjak | |
| Legjobb női főszereplő musicalben Szólnak a harangok (1957) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Judy Holliday témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Judy Holliday (Manhattan, New York, 1921. június 21. – Manhattan, New York, 1965. június 7.) Oscar-díjas és Golden Globe-díjas amerikai színésznő, énekesnő és komikus.
Ismertetőjele szőke haja és jellegzetes hangja volt, amivel komikus és kissé együgyű hölgyeket formált meg. 1956-ban színpadi alakítását Tony-díjjal is jutalmazták.
Élete
[szerkesztés]Barátok kabaréja
[szerkesztés]Egyedüli gyermekként született Judith Tuvim néven Helen Gollomb zenetanár és Abraham "Abe" Tuvim alapítványszerző és újságíró lányaként. Szülei elváltak, amikor hatéves volt, és édesanyja nevelte őt. 1938-ban végzett osztályelsőként a Julia Richman Középiskolában, de már azelőtt is kiemelkedett magas intelligencia szintjével.[9][10] Miután nem vették fel drámaszakra, a Mercury Theatre-ben dolgozott diszpécserként abban a reményben, hogy így közelebb juthat a színházhoz.
Karrierje mégsem ott kezdődött. Egy vakáció alkalmával megismerkedett Adolph Greennel, akivel később megalapították The Revuers című kabaréjukat, és előadásokat tartották Greenwich Village szórakozóhelyein. A csapat neves tagjai között volt Betty Comden és Leonard Bernstein is. A show olyan sikeres lett, hogy hamarosan filmszerződést kínáltak fel nekik. A szerep elenyésző mérete miatt azonban visszatértek a színpadra. Habár Judithot sikerült meggyőzniük, hogy szerződjön le a 20th Century Fox Stúdiónál. Ekkor változtatta a nevét Hollidayre, ami a héber tuvim angol megfelelője.[10][9][11]
Betörés a filmvilágba
[szerkesztés]Hollidaynek csalódnia kellett a filmiparban, komolyabb szerephez nem jutván a Broadway színpadjához fordult, ahol beválogatták a Kiss Them for Me szerepgárdájába: egy szőke, butácska hölgyet játszott, akit könnyű elcsábítani. Később a szőke, butácska lány lett az ismertető jele. A nagy áttörése akkor következett, amikor Jean Arthur helyére ugrott be a Born Yesterday színdarabban. A darabot három éven át játszották a Broadwayn, Holliday pedig elsajátította Billie Dawn szerepét, aki túljár csaló iparmágnás párja eszén. A dicsérő kritika ellenére Harry Cohn, a Columbia Pictures Stúdió feje, nem volt hajlandó a filmadaptációba beválogatni, mert túlságosan zsidónak találta a színésznő alakítását, és más színészeket hívott meghallgatásra mint Rita Hayworth.[9][11]
1949-ben Katharine Hepburn és Spencer Tracy Hollidaynek adták Doris Attinger - a lány aki meglövi a férjét és bíróság elé kerül - szerepét az Ádám bordája című romantikus vígjátékban. Ezzel végül sikerült meggyőzni Cohnt, hogy beválogassa Hollidayt a Born Yesterday sztárjai, Broderick Crawford és William Holden mellé. Holliday huszonkilenc évesen nyerte el az Oscar-díjat olyan neves színészek elől, mint Bette Davis, Gloria Swanson és Eleanor Parker.
Az ötvenes években történt, hogy az előadóművészek ellen is vizsgálat indult kommunizmus vádjával. Akinek valamilyen kapcsolata volt a kommunistákkal, nem engedték a nyilvánosság előtt szerepelni, sok művész karrierjét ezzel évekig megrekesztve vagy lerombolva (lásd Mccarthyzmus). Holliday azért került bajba, mert aláírt baloldali petíciókat. A sajtónak úgy nyilatkozott erről, hogy nagyon felelőtlenül viselkedett és körültekintőbbnek kellett volna lennie. Később detektívet is alkalmazott, hogy kivizsgálhassa az ügyet, de a rendőrségi kihallgatáson tagadta, hogy kommunista lenne vagy ismerne-e bárkit, aki ilyen politikai nézetet vallana.[12]
1951-ben főszerepet kapott a Dream Girl című színdarabban. A mozivásznon további komikus alakításokkal szórakoztatta a közönséget, mint a Marrying Kind (1952), The Solid Gold Cadillac és a Full of Life (1956). Holliday Jack Lemmon párját alakította a színész első két filmjében, a Csináld meg magadban és A válásban.
Színpadi sikerek és utolsó évek
[szerkesztés]1956-ban visszatért a színpadra, ahol a Szólnak a harangok musical főszerepét játszotta és megcsillogtatta énektudását valamint diszpécseri tapasztalatát. A szövegkönyvet és a dalszöveget régi barátai, Betty Comden és Adolph Green írták. A produkció hatalmas siker volt és három éven át szerepelt a repertoáron. Színésztársával, Sydney Chaplinnel együtt (Charlie Chaplin második gyermeke) elnyerték a legjobb főszereplőnek járó Tony-díjat musicalben.
1958-ban elvált klarinéton játszó férjétől, David Oppenheimtól, akitől egy fia, Jonathan született.
Az ötvenes évek végén ismerkedett meg a szaxofonista Gerry Mulligannel, aki a Szólnak a harangok filmadaptációjában egy rövid szerepet is kapott, mint Holliday vakrandija. Mulligan és Holliday két lemezt készítettek közösen, az első 1958-ban jelent meg Trouble Is a Man címmel, a másodikat Holliday with Mulligan címmel viszont nem adták ki egészen 1980-ig. Holliday nagyon szeretett zenét szerezni és kései éveiben ezzel töltötte az idejét is.[13]
1960-ban Dean Martin mellett újra eljátszotta a Szólnak a harangok főszerepét ezúttal a mozivásznon. Utolsó szereplése a Hot Spot című színdarabban volt, mikor rákot diagnosztizáltak a színésznőnél. Holliday 1965-ben hunyt el.
Filmográfia
[szerkesztés]Szerepei a Broadwayn[14]
[szerkesztés]- 1945: Kiss Them for Me
- 1946–1949: Born Yesterday
- 1951: Dream Girl
- 1956–1959: Szólnak a harangok
- 1963: Hot Spot
Filmjei
[szerkesztés]| Év | Cím | Szerep |
|---|---|---|
| 1938 | Too Much Johnson | extra szereplő (nincs a stáblistán) |
| 1944 | Greenwich Village | táncosnő (nincs a stáblistán) |
| Something for the Boys | hegesztő a hadiüzemben (nincs a stáblistán) | |
| Winged Victory | Ruth Miller | |
| 1949 | The Ford Theatre Hour | Curly Flagg (S2E03) |
| Ádám bordája | Doris Attinger | |
| Egy nap New Yorkban | Daisy (hangja) | |
| 1950 | Born Yesterday | Billie Dawn |
| 1952 | The Marrying Kind | Florence "Florrie" Keefer |
| 1954 | Csináld meg magadban | Gladys Glover |
| Goodyear Playhouse | ? (S3E11) | |
| A válás | Nina Tracey | |
| 1954–1955 | Max Liebman Spectaculars | 1954: ? (S1E03) 1955: ? (S1E09) |
| 1956 | The Solid Gold Cadillac | Laura Partridge |
| Full of Life | Emily Rocco | |
| 1960 | Szólnak a harangok | Ella Peterson |
Diszkográfia
[szerkesztés]- 1956: Szólnak a harangok (eredeti filmzene)
- 1958: Trouble Is a Man
- 1980: Holliday with Mulligan (Gerry Mulligannel)
Díjak és jelölések
[szerkesztés]| Cím | Díj | Kategória | Eredmény |
|---|---|---|---|
| Filmek | |||
| Ádám bordája | Golden Globe-díj | Legjobb női mellékszereplő | Jelölve |
| Born Yesterday | Golden Globe-díj | Legjobb női főszereplő | Elnyerte |
| Jussi-díj | Legjobb külföldi színésznő | Elnyerte | |
| New York-i Filmkritikusok Egyesülete | Legjobb színésznő | Jelölve | |
| Oscar-díj | Legjobb női főszereplő | Elnyerte | |
| The Marrying Kind | BAFTA-díj | Legjobb külföldi színésznő | Jelölve |
| A válás | Jelölve | ||
| The Solid Gold Cadillac | Golden Globe-díj | Legjobb női főszereplő | Jelölve |
| Szólnak a harangok | Jelölve | ||
| Tiszteletbeli díjak | |||
| Életművéért | Hírességek sétánya | csillag mozgókép kategóriában | Elnyerte |
| Színpadi szereplések | |||
| Kiss Them for Me | Theatre World-díj | Elnyerte | |
| Szólnak a harangok | Tony-díj | Legjobb női főszereplő musicalben | Elnyerte |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ http://www.theatreworldawards.org/past-recipients.html
- ↑ ev0000003/1951
- ↑ a b c Zsidó Nők Enciklopédiája
- ↑ a b The Famous People
- ↑ a b Britannica
- ↑ Los Angeles Times
- ↑ Miami Herald
- ↑ ibdb.com
Források
[szerkesztés]- Holliday az Internet Broadway Database-ben (angol nyelven). ibdb.com. (Hozzáférés: 2019. november 9.)
- Holliday a Britannicában (angol nyelven). Britannica Enciklopédia. (Hozzáférés: 2019. november 14.)
- Holliday a Zsidó Nők Enciklopédiájában (angol nyelven). Irene G. Dash, The Encyclopedia of Jewish Women. (Hozzáférés: 2019. november 14.)
- Judy Holliday’s son recalls brief life, bright career of tragic Oscar, Tony winner (angol nyelven). Steve Rothaus, Miami Herald, 2017. március 20. (Hozzáférés: 2019. november 14.)
- From the Archives: Judy Holliday, Winner of Oscar, Dies of Cancer (angol nyelven). The Los Angeles Times, 1965. június 8. (Hozzáférés: 2019. november 14.)
- Judy Holliday a Famous People adatbázisában (angol nyelven). The Famous People. (Hozzáférés: 2019. november 14.)
- Holliday az Allmusic weboldalán (angol nyelven). William Ruhlmann, allmusic.com. (Hozzáférés: 2019. november 14.)
További információk
[szerkesztés]- Judy Holliday a PORT.hu-n (magyarul)
- Judy Holliday az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Judy Holliday az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Judy Holliday a Rotten Tomatoeson (angolul)
