Kisberezsnye
| Kisberezsnye (Breznička) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Sztropkói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1430 | ||
| Polgármester | Monika Leľová | ||
| Irányítószám | 091 01 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 127 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 235 m | ||
| Terület | 5,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 13′ 26″, k. h. 21° 41′ 59″49.223889°N 21.699722°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 26″, k. h. 21° 41′ 59″49.223889°N 21.699722°E | |||
| Kisberezsnye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisberezsnye témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kisberezsnye (1899-ig Kis-Breznicza, szlovákul: Breznička) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Sztropkótól 6 km-re északkeletre, a Laborc és az Ondava között, 224 m magasan fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu alapítása a 14. századra, vagy a 15. század elejére tehető. 1408-ban a sztropkói uradalom részeként említik először, birtokosa a Perényi család volt. Ezután a sztropkói uradalom 1430-ban írt oklevelében tűnik fel ismét, mint a Nagyberezsnye mellett, a Berezsnye-pataktól keletre levő völgyben fekvő birtok. A 16. század második felében a vlach jog alapján ruszinokat telepítettek ide. A 15. és 17. század között a település végig a sztropkói uradalom része volt. Az uradalom 1557-es és 1567-es urbáriuma is felsorolja adózó háztartásait. 1600-ban 11 adózó porta mellett a soltész háza, ortodox templom és paplak állt a faluban. A közepes nagyságú falvak közé számított. A 17. században lakói elszegényedtek. 1715-ben még 10, 1720-ban már csak 7 háztartást számláltak a településen. Lakói mezőgazdasággal, pásztorkodással, favágással és szénégetéssel foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BREZNITZE. Kis Breznitze. Tót, és elegyes falu Zemplén Vármegyében, birtokosai Bernát, és Gróf Barkóczy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Sáros Vármegyének szomszédsában. Határja középszerű, tulajdonságaira nézve, hasonlít Keltzhez, második Osztálybéli.”[2]
A 19. században a Barkóczy család birtoka volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Breznicza, orosz falu, Zemplén vgyében: 191 g. kath., 8 zsidó lak., 351 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisberzsenye, azelőtt Kisbreznyicze. Sáros vármegye határán fekszik. Van 26 háza és 160 gör. kath. vallású, ruthén lakosa. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. A sztropkói uradalom tartozéka volt s Pethő Zsigmond 1747-ben a sztropkói klastromnak adományozta. Később a Barkóczyak lettek az urai, de ma nincs nagyobb birtokosa. Gör. kath. temploma 1754-ben épült. Az 1663-iki pestis sok lakosát sírba vitte.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Az 1926-os árvíz nagy károkat okozott a községben.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 149, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 134 lakosából 129 szlovák és 5 ruszin volt.
2011-ben 135 lakosából 114 szlovák és 12 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]Görögkatolikus temploma a 19. században épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Sztropkói járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
