Lesotho
Lesotho, hivatalos nevén a Lesothói Királyság (szotó nyelven: 'Muso oa Lesotho) Dél-Afrikában, a Dél-afrikai Köztársaság területébe ágyazva található enklávé. Egyike annak a három államnak a világon (San Marino és a Vatikán mellett), amelynek teljes területe egy másik ország határain belül fekszik.
Területe nagyjából Magyarországénak harmada, népessége 2 millió fő. Fővárosa és egyben legnépesebb városa a kb. 350 ezer fős Maseru (2020). Az ország 1822 és 1966 között brit koronagyarmat volt Baszutóföld néven. Függetlenségét 1966-ban nyerte el.
Jelentős társadalmi-gazdasági kihívásokkal néz szembe: lakosságának csaknem fele a szegénységi küszöb alatt él, és a HIV/AIDS betegek aránya a második legnagyobb a világon.[2] Jelentős a politikai instabilitás és a korrupció.[3] A szokásgyakorlat és a jog a nők több jogát — tulajdonlás, öröklés, házasság, válás — erősen korlátozza.[3]
Tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az El nem kötelezettek mozgalmának, a Nemzetközösségnek, az Afrikai Uniónak és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösségnek.
Nevének eredete
[szerkesztés]Lesotho neve az ott élő lakosság, a szotók nevéből ered, akik önmagukat basothónak nevezik, durva fordításban annyit tesz: „A sesotó nyelven beszélő emberek földje”.
Természeti földrajza
[szerkesztés]Lesotho a világ 141. legnagyobb és 144. legnépesebb országa. Népsűrűsége szerint a 138. helyet foglalja el a világ országai között. Területe Magyarország területének mintegy harmada, népessége közel egyötöde.
Domborzata
[szerkesztés]Egy fennsíkon fekszik. Területének 80 %-a 1800 m felett van. Keleten a 2000–3000 m magasságú Sárkány-hegység határolja, míg nyugaton kb. 1400 m-re csökken a magasság, ami Lesothót a világ legmagasabban fekvő országává teszi. A legmagasabb hegy a 3482 m magas Thabana Ntlenyana.
Az 1980-as évek közepén Lesothóban indították be Afrika legnagyobb beruházását, a Lesothói Magasföldi Vízlétesítményt (Lesotho Highland Water Project). A teljesen kopár Maluti-hegységben, a Sárkány-hegység határán a nagy völgyeket gátakkal elzárják, a vizet pedig alagutakon keresztül visszavezetik északra Transvaalba, a Vaal folyóba. Nyáron ezzel a vízzel öntöznek; a Dél-afrikai Köztársaság fizet érte, s a víz közben energiát is termel a basothóknak.
Az országnak 909 km hosszú határa van. Az ország enklávé, vagyis a Dél-Afrikai Köztársaság teljesen körbeveszi. Egyúttal ez a világ legdélibb, tengerparttal nem rendelkező országa.
Koordinátái: déli szélesség 28,5-30,5°; keleti hosszúság 27,0-29,5°.
Éghajlata
[szerkesztés]A nagy magasság miatt hőmérséklete alacsonyabb szomszédaiénál. A napi és az évszakos hőingás is nagy (-15 °C – +35 °C). Az átlagos évi középhőmérséklet a fővárosban 15 °C. A nyár novembertől márciusig tart. Nyaranta a fővárosban, Maseruban és környékén a hőmérséklet napi csúcsai gyakran elérik a 30 °C-ot. A hegyekben gyakran fagy. Telente az alacsonyabb vidékeken a -7 °C gyakori, a magasabb részeken a -18 °C is előfordul. A felföldön májustól szeptemberig gyakran havazik, a legmagasabb hegyeken ez az év bármely hónapjában előfordulhat. A legtöbb csapadék — tájanként változóan 650–2000 mm — a nyári zivatarokból esik.
Élővilága, természetvédelme
[szerkesztés]Nemzeti parkjai
[szerkesztés]Egyetlen nemzeti parkja van, a Sehlabathebe Nemzeti Park.[4] Elhagyott, nehezen járható, aránylag érintetlen hegyvidék.
Történelme
[szerkesztés]A „Dél-Afrika Svájcaként” emlegetett ország területét a 19. század elejéig főleg busmanok lakták.
A zulu uralkodó hadjáratai után, 1818-tól a lakosság egy kis csoportja és a kis bantu törzsek I. Moshoeshoe vezetésével a bászutó néppé egyesültek, akik 1824-ben foglalták el az alacsonyabban fekvő síkságot, majd fokozatosan kiterjesztették uralmukat a hegyvidékre is. A bászutók elkeseredett harcot vívtak az előrenyomuló búrok ellen, majd Moshoeshoe abban a reményben, hogy segítséget kap Nagy-Britanniától ellenük, brit védnökséget kért. 1868-ban az ország Basutoföld néven[5] brit protektorátus lett. A brit kormány 1958-ban adott alkotmányt az országnak, az első parlamenti választásokat 1960-ban tartották. 1965-ben belső önkormányzatot és új alkotmányt kapott, majd 1966. október 4-én Lesotho Királyság néven a brit Nemzetközösség független alkotmányos monarchiájává vált. A neve az ott élő lakosságra utal („szotók országa”). Az országban 1968 januárjában vértelen puccsot hajtottak végre, 1990-ben a Katonai Tanács a királyt megfosztotta hatalmától, és a fiát ültette a trónra.
1998-ban a vitatott választási eredmények közzététele után belső zavargások törtek ki, a hadsereg is fellázadt. Ekkor a dél-afrikai és botswanai csapatok – az SADC (South African Development Community) szerződésre hivatkozva – bevonultak, és stabilizálták a helyzetet. Később az alkotmányt megreformálták. 2014-ben a koalíciós kormány vezetői megállapodtak abban, hogy előre hozzák az eredetileg 2017-ben esedékes választásokat annak érdekében, hogy mielőbb véget vessenek a politikai krízisnek az apró dél-afrikai országban. Pontos dátum még nincsen, de a kormány jelezte, hogy az egyeztetések már folynak az előre hozott választás menetrendjéről és pontos részleteiről. Közben a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség tagállamainak vezetői felszólították a lesothói vezetést, hogy mielőbb hívják össze a júniusban feloszlatott parlamentet és állítsák helyre az alkotmányos rendet az országban. Az amúgy is zavart helyzetet ismét válságba fordította, hogy a 2017 óta hatalmon levő Thomas Thabanét felesége meggyilkolásával vádolták meg, aki emiatt lemondani kényszerült.[6]
Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés]Alkotmány, államforma
[szerkesztés]Az ország alkotmányát 1993. április 2-án fogadták el. Lesotho alkotmányos örökletes monarchia. Parlamentje kétkamarás. A választójog korhatára 18 év.
Az alkotmány tiszteletben tartja az emberi jogokat, a sajtó-, a vallás-, gyülekezésszabadságot.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]Az alkotmány elfogadása óta Lesothoban 3 választás volt. 1993-ban a Basotho Congress Party (BCP) nyerte a választásokat. 1998. május 23-án a Lesotho Congress for Democracy (LCD). 2002. május 26-án ismét a Basotho Congress Party (BCP).
Királyok és régensek
[szerkesztés]Név | Hivatali ideje |
II. Moshoeshoe | 1965. április 10. – 1970. február 10. |
Leabua Jonathan (államfő) | 1970. február 10. – 1970. június 5. |
Mamohato királynő (Régens) | 1970. június 5. – 1970. december 5. |
II. Moshoeshoe | 1970. december 5. – 1990. november 12. |
Mamohato királynő (Régens) | 1990. március 10. – 1990. november 12. |
III. Letsie | 1990. november 12. – 1995. január 25. |
II. Moshoeshoe | 1995. január 25. – 1996. január 15. |
Mamohato királynő (Régens) | 1996. január 15. – 1996. február 7. |
III. Letsie | 1996. február 7. óta |
Miniszterelnökök
[szerkesztés]Név | Hivatali ideje | Párt |
Sekhonyana Nehemia Maseribane | 1965. május 6. – 1965. július 7. | Basotho National Party (BNP) |
Leabua Jonathan | 1965. július 7. – 1986. január 20. | Basotho National Party (BNP) |
Justin Metsing Lekhanya | 1986. január 24. – 1991. május 2. | A hadsereg vezetője |
Elias Phisoana Ramaema | 1991. május 2. – 1993. április 2. | A hadsereg vezetője |
Ntsu Mokhehle | 1993. április 2. – 1994. augusztus 17. | Basotho Congress Party (BCP) |
Hae Phoofolo | 1994. augusztus 17. – 1994. szeptember 14. | független |
Ntsu Mokhehle | 1994. szeptember 14. – 1998. május 29. | BCP, Lesotho Congress for Democracy (LCD) |
Bethuel Pakalitha Mosisili | 1998. május 29. – 2012. június 8. | Lesotho Congress for Democracy (LCD) |
Tom Thabane | 2012. június 8. – 2015. március 17. | All Basotho Convention (ABC) |
Bethuel Pakalitha Mosisili | 2015. március 17. – 2017. június 17. | Lesotho Congress for Democracy (LCD) |
Tom Thabane | 2017. június 17. – 2020. május 20. | All Basotho Convention (ABC) |
Moeketsi Majoro | 2020. május 20. – 2022. október 28. | All Basotho Convention (ABC) |
Sam Matekane | 2022. október 28. óta | Revolution for Prosperity (RFP) |
Közigazgatási beosztása
[szerkesztés]Lesothót 10 körzet alkotja:
- Berea
- Butha-Buthe
- Leribe
- Mafeteng
- Maseru
- Mohales Hoek
- Mokhotlong
- Qacha's Nek
- Quthing
- Thaba-Tseka
Védelmi rendszere
[szerkesztés]Gazdasága
[szerkesztés]Lesotho a Dél-afrikai Köztársasággal körülvett ország, amellyel emiatt szoros gazdasági kapcsolatok fűzik össze. Gazdasága főleg a mezőgazdaságra épül, főleg az állattartás, a növénytermesztés jellemző, valamint a bányászat és a gyáripar képviselteti még magát. Jelentős mértékben függ az ország gazdasága a külföldön dolgozók hazautalt pénzösszegeitől, illetve a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség által biztosított gazdaságfejlesztési pénzektől.[7][8] A háztartások túlnyomó többsége a háztáji mezőgazdaságon alapszik. A dolgozókat elsődlegesen a főleg női alkalmazottakat foglalkoztató ruhagyártás, a 6-9 hónap időtartamokat ledolgozó férfi külföldi munkások, a bányászat, valamint az állami szektor foglalkoztatja. Az ország nyugati részének alacsonyabban fekvő vidékein alapul az ország mezőgazdasági termelésének jelentős hányada. A népesség több, mint felének bevételeit a feketegazdaság biztosítja, mely mezőgazdasági termények betakarítását, illetve az állattenyésztést jelenti, jellemzően be nem jelentett módon. A lakosság kétharmadának jövedelmét a mezőgazdaság biztosítja. A vásárlóerő-paritáson mért kevesebb, mint 1,25 dollár/nap jövedelmet az 1995-ben mért 48 %-ról 2003-ra 44 %-ra sikerült csökkenteni. Emberi fejlettségi index alapján az ország az alacsony fejlettségű országok közé tartozik és mindössze a 160. helyen áll a vizsgált 180 ország közül. A születéskor várható élettartam mindössze 48,2 év.[9] A felnőttek körében az olvasni tudók aránya 82 %. Az öt évesnél fiatalabb korosztály körében az alacsony testsúllyal rendelkezők aránya 20 %.[10]
Az Amerikai Egyesült Államok kormánya által megszavazott African Growth and Opportunity Act lehetőségeit az egyik leginkább kihasználó ország. A ruházati termékek gyártói közül az Egyesült Államok legnagyobb exportőre a Szaharától délre eső országok közül.[11] A Foot Locker, Gap, Gloria Vanderbilt, JCPenney, Levi Strauss, Saks, Sears, Timberland és a Wal-Mart is az országban gyártja ruházati termékeinek egy részét.[12] 2004 közepén a nőket foglalkoztató ruhaipar létszáma átlépte az 50 000 főt, amely egyúttal meghaladta a kormányzati szektorban dolgozók létszámát is. 2008-ban az exportált termékek értéke 487 millió dollárt ért, amelyek döntő többsége az Egyesült Államokba került. A ruházati szektorban dolgozók létszáma 45 000 fővel csökkent 2011 közepére a nemzetközi gazdasági válság, valamint a ruházati iparon belül folyó piaci verseny hatására. 2011-ben a reuházati ágazat volt a legnagyobb foglalkoztató a versenyszférában.[13] 2007-ben a textilipari dolgozók átlagbére 103 dollár/hónap volt és a hivatalos legalacsonyabb havi fizetés minimum 93 dollár volt az ágazatban. 2008-ban a bruttó nemzeti jövedelem egy főre eső értéke 83 dollár volt havonta. A ruházati ágazat hívta életre a HIV/AIDS elleni küzdelem jegyében az Apparel Lesotho Alliance to Fight AIDS programot. Ez egy ágazati megelőzési program, amely a megelőzésre és a kezelésre fordít pénzt.[14]
Az ország két legfontosabb erőforrása a gyémántbányászat, valamint a vízenergia.
Gazdasági ágazatai
[szerkesztés]Mezőgazdasága
[szerkesztés]A hegyi legelőkön a félnomád pásztorkodás a jellemző.
Az ország nagyszámú juh-, kecske- és szarvasmarha-állománnyal rendelkezik.
A szántóföldeken, amelyek mindössze az ország 10-ed részét foglalják el, naturálgazdálkodást folytatnak. Csak élelmiszernövényeket – búzát, cirokkölest, kukoricát, hüvelyeseket és gumósokat – termesztenek.
Ipara
[szerkesztés]Egyetlen jelentős ásványkincse a gyémánt. A Letseng bányából származó gyémántoknak a legmagasabb a világon a karátonkénti átlagára, körülbelül 1500 dollár, ami az iparág 81 dolláros karátonkénti átlagának majdnem hússzorosa.A bánya 30%-ban a lesothói kormány, 70%-ban a Gem Diamonds vállalat tulajdona.
Az ipar rendkívül kezdetleges. Mindössze néhány bőr-, élelmiszer- és textilipari üzem működik.
Kereskedelme
[szerkesztés]Közlekedése
[szerkesztés]Népessége
[szerkesztés]Népességének változása
[szerkesztés]Lakosok száma | 851 412 | 951 736 | 1 075 281 | 1 241 159 | 1 438 248 | 1 627 900 | 1 801 679 | 1 898 757 | 1 989 873 | 2 233 339 |
1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1991 | 1997 | 2003 | 2009 | 2017 |
Legnépesebb települések
[szerkesztés]Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
[szerkesztés]A lakosság 99,7%-át a déli bantukhoz tartozó szotók alkotják. Rajtuk kívül kb. 2000 európai és 1000 indiai él a királyságban.
Kb. 45%-a katolikus, 40%-a protestáns, 8%-a egyéb keresztény, 7%-a ősi vallású.
Nagyjából 23%-uk HIV fertőzött.
A népesség növekedése abbamaradt, az átlagéletkor 33 év. A munkanélküliek aránya nagyon magas: 40%.
Az ország hivatalos nyelve a szotó (szeszotó) és az angol. Egy kis csoport még xhosza és zulu nyelven is beszél. A lakosság többségét nyolcvankét százalékát az ország névadói a déli bantukhoz tartozó szotók teszik ki. Ezen kívül él még itt tizennégy százaléknyi szintén bantu, nguni, fennmaradó négy százalék szintén bantu. Forrás: Afrika Országai II. 2011.
Szociális rendszere
[szerkesztés]Kultúrája
[szerkesztés]Oktatási rendszere
[szerkesztés]Az országban 2005-ben az analfabéták aránya 36 % volt, ennek 72 %-a férfi és 28 %-a nő.
2000-ben megszűnt a tandíj, azóta ingyen tanulhatnak az elemi iskolában (primary school). A lányok 89 %-a, a fiúk 83 %-a jár elemibe. Magasabb iskolába (secondary school) csak 18–27 % jut el, mivel ez már tandíjas.
Lesothoban egyetlen egyeteme a National University of Lesotho — Romában, Maserutól 35 km-re.
Kulturális intézmények
[szerkesztés]Tudomány
[szerkesztés]Művészetek
[szerkesztés]Hagyományok, néprajz
[szerkesztés]Gasztronómia
[szerkesztés]A lesothói konyha az afrikai hagyományos ételeket ötvözi az angol kulináris befolyással. Dél-Afrika, mely körbe veszi a kis országot, szintén hatással van az itteni étkezési szokásokra.
A nemzeti étel a likhobe nevű ragu, melynek összetevői a bab, bogyók és cirok, továbbá hús és zöldségek.[15] Fontos alapanyag még a kukorica, abból készül két további jellemző fogás a papa[16] és a motoho nevű kása[17] (ez utóbbihoz még cirok is kerül).
Népszerű fogások továbbá a mártások, amelyek más afrikai országokkal ellentétben nem annyira fűszeresek. Gyakori köretek a cékla és a sárgarépa.[18] A desszertek többnyire angol eredetűek.[19]
Az angolok terjesztették el az országban a sörfőzést. A legnépszerűbb fajta a gyömbérsör.
Turizmus
[szerkesztés]Sport
[szerkesztés]Olimpia
[szerkesztés]Érdekességek
[szerkesztés]1967-ben itt bányászták a világ egyik legnagyobb gyémántját, amely 601 karátos és "Lesothói Barna" névre keresztelték.
Média
[szerkesztés]Az ország legnagyobb állami televíziója a Lesotho Television. Emellett található még egy állami rádió is. 1998 óta 5 magánrádió alakult. A média angol nyelvű és még dél-afrikai rádió és televízió is fogható.
Egyéb telekommunikációs adatok
[szerkesztés]Hívójel prefix | 7P |
ITU zóna | 57 |
CQ zóna | 38 |
Ünnepek
[szerkesztés]- január 1. – Újév napja
- március 11. – Moshoeshoe-nap (az államalapító király napja)
- március/április – nagypéntek és húsvét
- május 1. – a munka ünnepe
- május 25. – a hősök napja
- július 17. – III. Letsie születésnapja
- október 4. – a függetlenség napja
- december 25-26. – karácsony
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://catalog.ihsn.org//catalog/8293/download/89065
- ↑ HIV/AIDS - adult prevalence rate - 2022 World Factbook Archive. www.cia.gov. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
- ↑ a b Lesotho: Freedom in the World 2023 Country Report (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
- ↑ Archivált másolat. [2009. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
- ↑ Nemzetközi Almanach 1959
- ↑ Lemondott a felesége meggyilkolásával vádolt lesothói miniszterelnök (msn.com)
- ↑ World bank Lesotho: Country Brief. [2014. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 3.)
- ↑ CIA Lesotho Economy 2011. [2012. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 3.)
- ↑ UNDP Lesotho – Country Profile: Human Development Indicatos. [2013. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 10.)
- ↑ Human Development Report 2009 Archiválva 2009. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben.. The United Nations. Retrieved 7 March 2012.
- ↑ Central Bank of Lesotho – Africa Growth and Opportunities Act (AGOA): Economic Impact and Future Prospects. [2012. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
- ↑ Purchase for Africa: An appeal for American apparel buys. [2009. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 28.)
- ↑ World Bank – IFC – Africa Can Compete! The Miracle of Tiny Lesotho—Sub-Saharan Africa's Largest Garment Exporter. [2013. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
- ↑ Apparel Lesotho Alliance to Fight AIDS (ALAFA). [2011. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
- ↑ Two sustainable recipes for culinary summer travels (globallandscapesforum.org)
- ↑ Taste Atlas: Take a trip round Africa with our food guide (pulse.ng)
- ↑ Traditional fermented foods of Lesotho
- ↑ OUR JOURNEY TO LESOTHO (internationalcuisine.com)
- ↑ Ethnic Food of Lesotho (USA Today). [2021. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
Források
[szerkesztés]- A Világ országai, Nyír – Karta Bt., 2004 ISBN 963 951664 3
- A Világ országai, Kossuth Könyvkiadó, 1990 ISBN 963-09-3483-3
- Képes földrajz sorozat – Sebes Tibor: Afrika, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1969
- Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463-006-5
- http://www.afriport.hu/politika/129-politika-del-afrika/19691-lesothoban-elore-hozott-valasztasok-lesznek[halott link]