BTR–80
|
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
BTR–80 | |
BTR–80 Boszniában | |
Fejlesztő ország | Szovjetunió, Oroszország |
Gyártó | Gorkiji Autógyár |
Gyártási darabszám | 4300 |
Háborús részvétel | |
Általános tulajdonságok | |
Személyzet | 3+6+2 |
Hosszúság | 7,65 m |
Szélesség | 2,90 m |
Magasság | 2,35 m |
Tömeg | 13,6 t |
Páncélzat és fegyverzet | |
Páncélzat | 7-9mm |
Elsődleges fegyverzet | 14,5 mm-es KPV nehézgéppuska |
Másodlagos fegyverzet | 7,62 mm-es PK géppuska |
Műszaki adatok | |
Motor | KamAZ–7403 V8-as dízelmotor |
Teljesítmény | 190 kW (260 Le) |
Felfüggesztés | 8×8 |
Sebesség | műúton 80 km/h, vizen 9 km/h |
Fajlagos teljesítmény | 13,9 kW/t |
Hatótávolság | műúton 600-800 km |
A Wikimédia Commons tartalmaz BTR–80 témájú médiaállományokat. |
A BTR–80 (oroszul: БТР – Бронетранспортёр / Bronyetranszportyor, ’páncélozott szállító harcjármű’) a Szovjetunióban tervezett 8×8 kerékképletű páncélozott, személyszállító harcjármű. Gyári típusjelzése GAZ–5903. Gyártása 1986-ban kezdődött, a Szovjet Hadseregben a korábbi BTR–60 és BTR–70 harcjárműveket váltotta fel. Sorozatgyártását az Arzamaszi Gépgyár végzi.
Magyarországon a Magyar Honvédség mellett TEK is használ ilyen járműveket.[1] A Magyar Honvédség kötelékében a Lynx gyalogsági harcjármű és egy még ismeretlen 8x8 kerekes harcjárműtípus váltja őket fokozatosan a 2020-as évek folyamán.
Jellemzők
[szerkesztés]A BTR közúton 80-135 km/h[2] sebességre képes. Terepjáró képessége kapcsolható összkerékhajtással fokozható. Az alapfelszereltség része a TNPO, TNP-B és TKN-3 optikai eszközök a járművezető és a parancsnok részére, valamint egy OU-3GA2M infravörös reflektor, 6 db 81 mm-es füstgránátvető, az R-173 vagy R-163-50U rádiókészülék, belső távbeszélő berendezés és vízsugár-hajtóművek.
Fegyverzet
[szerkesztés]- BTR–80 alapváltozat esetén 1 db 14,5x114 mm-es kaliberű KPVT nehéz géppuska (Крупнокалиберный Пулемет Владимирова, КПВ, Krupnokalibernij Pulemjot Vlagyimirova), amely a KPV harckocsikban és harcjárművekben történő használatra módosított verziója (T = tankovij). Irányzott lőtávolsága 2000 méter. A KPVT nehéz géppuska tűzgyorsasága 600 lövés/perc.
- BTR–80A típusjelzéssel továbbfejlesztett harcjármű esetén 1 darab 30 mm-es kaliberű, 2A72 GRAU típuskódú, nagy tűzerejű gépágyú, amely az MH 2009 elején végzett lőpróbái szerint pct. lőszerrel még a nem korszerűsített T-72 közepes harckocsik alvázát is képes átlőni oldalirányból, akár 400 méter távolságból!
- Mindkét változaton 1 darab 7,62x54 mm-es kaliberű PKT géppuska. A PKM géppuska harckocsikban és harcjárművekben történő használatra módosított verziója élőerő ellen.
Típushibák
[szerkesztés]Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
- Az oldalsó lőrések ferdén előre néznek, így a deszanttérben tartózkodók nem képesek a közvetlen hátulról történő támadást egyéni tűzfegyvereikkel kivédeni (mivel a motortér teljesen elfoglalja a járműtest hátsó egyharmadát).
- A harcjármű nincs felszerelve korszerű passzív éjjellátó berendezéssel. (Ezt a magyar járművek egy kisebb csoportjánál francia technológiát tartalmazó, orosz eredetű éjjellátó lövegtorony-irányzék utólagos beépítésével korrigálta a HM Currus üzeme.) A magyar járművek egy részét felszerelték KM-1M típusú passzív éjjellátó berendezéssel, amely a jármű tetején helyezkedik el. A parancsnok és a járművezető is láthat jól éjjel.
- A BTR–80 hiányossága, hogy tornya nem stabilizált, így a menet közben tűzkiváltásra korlátozottan (csak alacsony sebességnél) alkalmas - ráadásul a torony forgatása sincs motorizálva, így a BTR–80A változatba beépített 30 mm-es gépágyú nem képes a helikopterek elleni küzdelemre, amelyre egyébként nagyerejű lőszere alkalmassá tenné.
- A BTR–80 lövegtornya az ergonómia legteljesebb figyelmen kívül hagyásával került megtervezésre: a toronylövész üléspozíciója igen szűk és az optikai irányzékok oldalra eltolva helyezkednek el, így folyamatos figyelésük hátizomgörcs miatt lehetetlen.
- A lövegtoronyban nincs saját, körkörös figyelő-periszkóp, így a toronylövész a parancsnok folyamatos utasításaira szorul a célpontok megtalálásához. Mivel a toronylövész a külvilágot az irányzékán át csak mint egy szűk csövön keresztül látja, téves célmegjelölés esetén könnyen bevetheti a nagy tűzerejű nehézgéppuskát ill. gépágyút saját erők vagy civilek ellen, aminek békefenntartó műveletben beláthatatlan következményei lennének!
- A BTR járművek 275 lóerős Kamaz teherautó-motorja gyenge, nem képes terepen megfelelő sebességre, ha működik a kb. 40 le teljesítmény-igényű légkondicionálás - ez az afgán és iraki missziós műveletekben problémát okozott. A teljesítmény-tartalék hiánya azt is megakadályozza, hogy a kézikerekes forgatású lövegtornyot elektromos vagy hidraulikus segédhajtással motorizálják a BTR–80 harcértékének növelése érdekében. (A hasonló kialakítású finn-lengyel PATRIA Rosomak kerekes harcjárműveknek 480 lóerős dízelmotorjuk van, valamivel kisebb össztömeg mellett).
- A BTR–80 falja a gumikat: az iraki misszió során minden abroncs 1000 km-enként cserére szorult, ezek importára darabonként több százezer forint. (Az orosz gyártású, nem szabványos méretezésű kerekek egyfeladatosak, terepen és földúton történő haladásra alkalmas felületűek, míg Irakban a homokba süllyedés és az aknák veszélye miatt csak az aszfaltutakon lehetett haladni, ami a futófelület nagyon gyors kopásához vezetett.)
- A BTR–80 páncélzata gyenge: még a gyalogsági géppuska-sorozattal szembeni védettsége sem garantált minden lőirányból. A BTR-80 a szovjet hadsereg gépkocsizó lövész egységeinek szabvány felszereléseként lett rendszeresítve, ez a nem rendőrségi feladatokra tervezett jármű. A korabeli követelményeknek megfelelő volt, a Magyar Honvédségben általa leváltott PSZH típus sem volt jobb ilyen szempontból.
- Az ukrán békefenntartóknál szolgáló, azonos típusú BTR–80 jármű személyzettel együtt megsemmisült egy RPG-7 vállról indítható páncéltörő rakétagránát találata miatt, a repeszek szinte szitává lyuggatták a felépítményt. (Az USA által szolgálatba állított új, kompozit páncélzatú MRAP járművek RPG-7 találattal szembeni sérthetetlenségét az Afganisztánban szolgáló magyar katonák a saját szemükkel látták.)
- BTR–80 esetén a figyelők megfelelően védett menet közbeni elhelyezése golyóálló üvegezés hiányában nincs biztosítva, ami az MH iraki békefenntartó alakulatánál személyi veszteséghez, Nagy Richárd szakaszvezető (posztumusz hadnagy) hősi halálához vezetett.
Típusváltozatok
[szerkesztés]- BTR–80 – alapváltozat
- BTR–80/K – Parancsnoki jármű
- BTR–80/A – 30 mm-es gépágyúval felszerelt változat
- BTR–80/S – Kolumbiában gyártott változat
- BTR–80 SKJ - Sebesült Kihordó Jármű (Magyarországon modernizált változat)
- BTR–80 VSF - Vegyi sugár felderítő jármű (Magyarországon modernizált változat)
- BTR–80 MVJ - Mentő-vontató jármű (Magyarországon modernizált változat)
- BTR–80 MPAEJ - Műszaki páncélozott akadályelhárító jármű (Magyarországon modernizált változat)
- BTR–80 MPFJ - Műszaki páncélozott felderítő jármű (Magyarországon modernizált változat)
- 1V152 – Tüzérségi parancsnoki jármű
- 2SZ23 – 120 mm-es aknavető
- BREM–K – Műszaki mentő jármű
- RHM–4 – Vegyi- és sugárfelderítő jármű
- BMM – Páncélozott sebesültszállító jármű
Rendszeresítő államok
[szerkesztés]Közel 5000 BTR–80 van jelenleg szolgálatban a világon.
- Afganisztán
- Algéria
- Örményország
- Azerbajdzsán
- Banglades
- Fehéroroszország
- Észtország
- Grúzia
- Magyarország
- Magyar Honvédség: körülbelül 500 darab
- Készenléti Rendőrség[3]
- Indonézia
- Kazahsztán
- Kirgizisztán
- Észak-Macedónia
- Moldova
- Mongólia
- Észak-Korea
- Oroszország
- Dél-Korea
- Srí Lanka
- Tádzsikisztán
- Törökország
- Türkmenisztán
- Ukrajna
- Üzbegisztán
- Románia
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.blikk.hu/aktualis/krimi/igy-tankol-a-tek-pancelosa/[halott link]
- ↑ Magyarországon az 1990-es évek végén egy nyugat-magyarországi támaszpontjára tartó, 135 km/h-s sebességgel haladó BTR-80 konvojt fotóztak le a rendőrök az M7-es autópályán. A konvojt végül a laktanyában sikerült feltartóztatniuk. Lásd 1998. év Manőver televíziós katonai magazinját.
- ↑ Kovács Bettina r. őrm. sajtóreferens: A Készenléti Rendőrség harcjárművét is bevetették a hó fogságába kerültek mentésére (magyar nyelven). police.hu, 2012. február 17. [2013. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 22.)
Források
[szerkesztés]- Gáspár Tibor mk. ezredes: A BTR harcjárműcsalád. Haditechnika 1997/4, 29–32.
További információk
[szerkesztés]- A harcjárművet gyártó Arzamaszi Gépgyár (AMZ) honlapja
- Részletfotók a Magyar Honvédség különböző BTR-80 típusairól Archiválva 2015. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben