Ugrás a tartalomhoz

Arzén-trioxid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arzén-trioxid

Arzén-trioxid

Az As4O6 molekula modellje
Más nevek diarzén-trioxid, arzén(III)-oxid, arzénessavanhidrid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1327-53-3
PubChem 518740
EINECS-szám 215-481-4
ATC kód L01XX27
Gyógyszer szabadnév arsenic trioxide
Gyógyszerkönyvi név Arsenii trioxidum ad praeparationes homoeopathicae
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet As2O3
Moláris tömeg 197,841 g/mol
Megjelenés fehér, szilárd
Sűrűség 3,74 g/cm³, szilárd
Olvadáspont 312,3 °C[1]
Forráspont 465 °C[1]
Oldhatóság (vízben) 37 g/l (20 °C)[1]
Savasság (pKa) 9,2
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet köbös (α)<180 °C
monoklin (β) >180 °C
Molekulaforma A foszfor-trioxidéhoz hasonló
Dipólusmomentum Nulla
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
‒657,4 kJ/mol
Standard moláris
entrópia
So298
? J.K–1.mol–1
Veszélyek
EU osztályozás Nagyon mérgező (T+), Veszélyes a környezetre (N)[1]
NFPA 704
0
3
2
 
R mondatok R45, R28, R34, R50/53[1]
S mondatok S53, S45, S60, S61[1]
LD50 10 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation arzén-triszulfid
Azonos anion foszfor-trioxid
antimon-trioxid
Rokon vegyületek arzén-pentoxid
arzénessav
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az arzén-trioxid (vagy diarzén-trioxid, arzén(III)-oxid, arzénessavanhidrid) az arzén egyik oxidja, +3-as oxidációs számú arzént tartalmaz. Fehér színű, szilárd vegyület, igen erős méreg. Molekularácsos vegyület, a kristályrácsában gőzében is a dimer foszfor-trioxidéhoz (P4O6) hasonló felépítésű As4O6 molekulák találhatók. Több módosulata is ismert. Előállítható üveges állapotban is. Ha hevítik, szublimál. Vízben csak kevéssé oldódik. Redukáló tulajdonságú vegyület.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

Ha az arzén-trioxidot vízben oldják, arzénessavvá alakul. Az arzénessav egy háromértékű gyenge sav, ami nem állítható elő vízmentes állapotban. A sóit arzeniteknek hívják.

Fejlődő hidrogén hatására arzén-hidrogénné redukálódik. Klór vagy jód hatására savas kémhatású oldatban arzén-pentoxiddá oxidálódik.

Ha kén jelenlétében hevítik, arzén-triszulfiddá alakul és kén-dioxid fejlődik. Antimon hatására hevítéskor elemi arzénné alakul, az antimon pedig antimon-trioxiddá oxidálódik. Ha halogén és kén jelenlétében hevítik, arzén-trihalogeniddé alakul és kén-dioxid fejlődik.

Izzó szén hatására elemi arzénné redukálódik.

Az arany-klorid oldatból aranyat választ le, eközben maga az arzén-trioxid arzénné redukálódik. Erős oxidálószerek, például a salétromsav arzén-pentoxiddá oxidálja, ha víz van jelen, arzénsav képződik.

Élettani hatása

[szerkesztés]

Igen erős méreg, már 0,1-0,2 g-ja is halálos. Hányást, hasmenést, görcsöket és bénulást okoz, a halál csak több nap múlva következik be. Ellenméregként aktivált szén vagy laza, pépes vas(III)-hidroxid használható, ami adszorbeálja a felületén az arzén-trioxidot és részben vas(III)-arzenitté alakítja.

Néhány milligrammnyi mennyiségben a szervezetet erősíti. Ha hosszabb távon szedik, a szervezet hozzászokik és nagyobb adagokat is kibír.

Előfordulása

[szerkesztés]

A természetben megtalálható az arzenit vagy más néven arzenolit nevű ásványként, ami köbös kristályrendszerű kristályokat alkot. Létezik rombos kristályokat alkotó módosulat is, ennek neve klaudetit.

Előállítása

[szerkesztés]

Az arzén-trioxidot arzéntartalmú ércek, például az arzenopirit pörkölésekor nyerik melléktermékként, amikor ezeket az érceket fémmé dolgozzák fel. Szublimáltatással tisztítják.

Akkor is képződik, ha elemi arzént oxigénben égetnek el.

Felhasználása

[szerkesztés]

Más arzéntartalmú vegyületek, például növényvédő szerek és gyógyszerek előállítására használják, de az alapvegyületet is alkalmazzák az akut promielocitás leukémia kezelésében.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.