Arzén-trioxid
Arzén-trioxid | |
Arzén-trioxid | |
Az As4O6 molekula modellje | |
Más nevek | diarzén-trioxid, arzén(III)-oxid, arzénessavanhidrid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 1327-53-3 |
PubChem | 518740 |
EINECS-szám | 215-481-4 |
ATC kód | L01XX27 |
Gyógyszer szabadnév | arsenic trioxide |
Gyógyszerkönyvi név | Arsenii trioxidum ad praeparationes homoeopathicae |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | As2O3 |
Moláris tömeg | 197,841 g/mol |
Megjelenés | fehér, szilárd |
Sűrűség | 3,74 g/cm³, szilárd |
Olvadáspont | 312,3 °C[1] |
Forráspont | 465 °C[1] |
Oldhatóság (vízben) | 37 g/l (20 °C)[1] |
Savasság (pKa) | 9,2 |
Kristályszerkezet | |
Kristályszerkezet | köbös (α)<180 °C monoklin (β) >180 °C |
Molekulaforma | A foszfor-trioxidéhoz hasonló |
Dipólusmomentum | Nulla |
Termokémia | |
Std. képződési entalpia ΔfH |
‒657,4 kJ/mol |
Standard moláris entrópia S |
? J.K–1.mol–1 |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Nagyon mérgező (T+), Veszélyes a környezetre (N)[1] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R45, R28, R34, R50/53[1] |
S mondatok | S53, S45, S60, S61[1] |
LD50 | 10 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | arzén-triszulfid |
Azonos anion | foszfor-trioxid antimon-trioxid |
Rokon vegyületek | arzén-pentoxid arzénessav |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az arzén-trioxid (vagy diarzén-trioxid, arzén(III)-oxid, arzénessavanhidrid) az arzén egyik oxidja, +3-as oxidációs számú arzént tartalmaz. Fehér színű, szilárd vegyület, igen erős méreg. Molekularácsos vegyület, a kristályrácsában gőzében is a dimer foszfor-trioxidéhoz (P4O6) hasonló felépítésű As4O6 molekulák találhatók. Több módosulata is ismert. Előállítható üveges állapotban is. Ha hevítik, szublimál. Vízben csak kevéssé oldódik. Redukáló tulajdonságú vegyület.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Ha az arzén-trioxidot vízben oldják, arzénessavvá alakul. Az arzénessav egy háromértékű gyenge sav, ami nem állítható elő vízmentes állapotban. A sóit arzeniteknek hívják.
Fejlődő hidrogén hatására arzén-hidrogénné redukálódik. Klór vagy jód hatására savas kémhatású oldatban arzén-pentoxiddá oxidálódik.
Ha kén jelenlétében hevítik, arzén-triszulfiddá alakul és kén-dioxid fejlődik. Antimon hatására hevítéskor elemi arzénné alakul, az antimon pedig antimon-trioxiddá oxidálódik. Ha halogén és kén jelenlétében hevítik, arzén-trihalogeniddé alakul és kén-dioxid fejlődik.
Izzó szén hatására elemi arzénné redukálódik.
Az arany-klorid oldatból aranyat választ le, eközben maga az arzén-trioxid arzénné redukálódik. Erős oxidálószerek, például a salétromsav arzén-pentoxiddá oxidálja, ha víz van jelen, arzénsav képződik.
Élettani hatása
[szerkesztés]Igen erős méreg, már 0,1-0,2 g-ja is halálos. Hányást, hasmenést, görcsöket és bénulást okoz, a halál csak több nap múlva következik be. Ellenméregként aktivált szén vagy laza, pépes vas(III)-hidroxid használható, ami adszorbeálja a felületén az arzén-trioxidot és részben vas(III)-arzenitté alakítja.
Néhány milligrammnyi mennyiségben a szervezetet erősíti. Ha hosszabb távon szedik, a szervezet hozzászokik és nagyobb adagokat is kibír.
Előfordulása
[szerkesztés]A természetben megtalálható az arzenit vagy más néven arzenolit nevű ásványként, ami köbös kristályrendszerű kristályokat alkot. Létezik rombos kristályokat alkotó módosulat is, ennek neve klaudetit.
Előállítása
[szerkesztés]Az arzén-trioxidot arzéntartalmú ércek, például az arzenopirit pörkölésekor nyerik melléktermékként, amikor ezeket az érceket fémmé dolgozzák fel. Szublimáltatással tisztítják.
Akkor is képződik, ha elemi arzént oxigénben égetnek el.
Felhasználása
[szerkesztés]Más arzéntartalmú vegyületek, például növényvédő szerek és gyógyszerek előállítására használják, de az alapvegyületet is alkalmazzák az akut promielocitás leukémia kezelésében.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.