Sztreptozotocin
Sztreptozotocin | |||
IUPAC-név | |||
2-dezoxi-2-({[metil(nitrozo)amino]karbonil}amino)-β-D-glükopiranóz | |||
Kémiai azonosítók | |||
CAS-szám | 18883-66-4 | ||
PubChem | 29327 | ||
ChemSpider | 27273 | ||
DrugBank | APRD00209 | ||
KEGG | C07313 | ||
ChEBI | 9288 | ||
ATC kód | L01AD04 | ||
| |||
| |||
InChIKey | ZSJLQEPLLKMAKR-GKHCUFPYSA-N | ||
ChEMBL | 450214 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C8H15N3O7 | ||
Moláris tömeg | 265.221 g/mol | ||
Farmakokinetikai adatok | |||
Biológiai felezési idő |
5-15 perc |
A sztreptozotocin (INN: streptozocin, STZ) természetes vegyület, mely különösen mérgező az emlősök hasnyálmirigyének béta-sejtjei számára. A Langerhans-szigetek bizonyos típusú rákos betegségeit gyógyítják vele, ha a műtéti beavatkozás nem lehetséges. Állatkísérletekben 1-es típusú diabétesz előidézésére használják.
Felhasználás
[szerkesztés]A hasnyálmirigy áttétes daganatai elleni gyógyszer. Miután komoly veszélye van a mérgezésnek, és a rákot ritkán gyógyítja, csak olyan betegeknek adják, akiknek a daganatát sebészi úton nem lehet eltávolítani. Ezekben a betegekben csökkentheti a daganat méretét és a tüneteket, pl. a rákos béta-sejtek által kibocsátott inzulin okozta hipoglikémiát (vércukor-leesést).
A tipikus adag 500 mg/m²/nap intravénásan 5 napon át, 4–6-hetenként megismételve.
A sztreptozotocin glükózamin-nitrozourea-vegyület. A többi nitrozourea típusú alkilező szerhez hasonló sejtméreg, mely a DNS-t károsítja. Eléggé hasonlít a glükózhoz ahhoz, hogy a GLUT2 glükóztranszport fehérje a sejtbe továbbítsa, de ahhoz nem, hogy a többi glükóztranszport fehérje felismerje. A béta-sejtekben viszonylag sok a GLUT2 fehérje; ez az oka annak, hogy a sztreptozotocin elsősorban a béta-sejteket mérgezi.
Története
[szerkesztés]Az 1950-es évek végén fedezték fel a talajban élő Streptomyces achromogenes nevű baktériumtörzsben egy amerikai gyógyszergyár tudósai, és antibiotikumként azonosították. Az 1960-as évek közepén derült ki, hogy a szer mérgezi a béta-sejteket. Az 1960-as és 70-es években az Amerikai Rákellenes Intézet[1] elvégezte a gyógyszer bevizsgálását rák elleni kemoterápiás célra, melyet végül 1982-ben engedélyezett az FDA.[2]
Készítmények[3]
[szerkesztés]- Zanosar
Magyarországon nincs forgalomban.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ National Cancer Institute hivatalos honlap
- ↑ FDA drug details
- ↑ Streptozocin (Drugs-About.com)
- ↑ Streptozotocin[halott link] (OGYI)
Források
[szerkesztés]- Streptozotocin: Safe Working Practices Information Page (Virginia Commonwealth University Office of Environmental Health & Safety)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Streptozotocin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.