Ugrás a tartalomhoz

Alekszej Anatoljevics Navalnij

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alekszej Anatoljevics Navalnij
Született1976. június 4.[1][2][3]
Butiny
Elhunyt2024. február 16. (47 évesen)[4][5][6][7]
Harp
Állampolgársága
  • szovjet (1976. június 4. – 1991)
  • orosz (1991 – 2024. február 16.)[7]
HázastársaJulija Navalnaja
Gyermekeikét gyermek:
  • Darja Navalnaja
  • Zahar Navalnij
SzüleiLyudmila Navalnaya
Anatoly Navalny
Foglalkozása
Tisztsége
  • Leader of Russia of the Future (2013. november 17. – 2018. május 19.)
  • Leader of Russia of the Future (2019. március 28. – 2021. január 17.)
Iskolái
Kitüntetései
  • The BOBs[8][9]
  • az év embere (2009)[10]
  • FP Top 100 Global Thinkers (2011)[11]
  • Prize of the Platform of European Memory and Conscience (2015)[12]
  • Silver Play Button (2016)
  • Time 100 (2017, 2021)[13]
  • Gold Play Button (2018)[14]
  • Courage Award (2021)[15]
  • Boris Nemtsov Prize (2021)[16]
  • Knight of Freedom Award (2021)
  • Szaharov-díj (2021. október)[17][18]
  • M100 Media Award (2021. október 6.)[19]
  • Civil Courage Prize (2022)[20]
  • Günter Walraff award (2023)
  • Bambi-díj (2023)[21]
  • Dresden Prize (2024. április 4.)
Halál okanem ismert
SírhelyeBorisovskoye Cemetery (2024. március 1.)[22]
Magassága189 cm[23]
Alekszej Anatoljevics Navalnij aláírása
Alekszej Anatoljevics Navalnij aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszej Anatoljevics Navalnij témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alekszej Anatoljevics Navalnij (oroszul: Алексей Анатольевич Навальный; Butiny, 1976. június 4. – Harp, 2024. február 16.)[24] politikus, orosz ellenzéki vezető,[25] korrupcióellenes aktivista, Putyin fő orosz ellenfele volt.[26]

2020. augusztus 20-án reggel a Tomszk–Moszkva repülőjáraton hirtelen rosszul lett. A gép Omszkban megszakította útját, ott Navalnijt sürgősséggel kórházba szállították és lélegeztetőgépre kapcsolták. Az első hírek mérgezés gyanújáról szóltak.[27] Miután a mesterséges kómában lévő politikust augusztus 22-én gyógykezelésre Berlinbe szállították, a szervezetéből vett mintában a Bundeswehr speciális laboratóriumában egyértelműen kimutatták a Novicsok idegméreg-családhoz tartozó anyag jelenlétét.[28][29]

Felépülése után 2021 elején visszatért Oroszországba, ahol azonnal őrizetbe vették a feltételes szabadlábra helyezés feltételeinek megsértésével vádolva (2014-es elítélése miatt).[30][31] Letartóztatását követően Oroszországban országszerte tömeges tiltakozások voltak.[32]

Az állam részéről szélsőségesnek minősítették és felszámolták a szervezeteit. 2022 márciusában kilenc év börtönbüntetésre ítélték csalás és a bíróság megsértése vádjával.[33] Fellebbezését elutasították, és júniusban egy szigorúan őrzött börtönbe szállították.[34] 2023 augusztusában további 19 év börtönbüntetésre ítélték szélsőségesség vádjával.[35]

2024. február 16-án az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat arról számolt be, hogy meghalt a börtönben,[36] állítólagos vérrög következtében.[37]

Tanulmányai

[szerkesztés]

A Moszkvai terület Ogyincovói járásának Butiny nevű helységében született. 1993-ban fejezte be a középiskolát. 1993 és 1998 között Moszkvában, a Népek Barátsága Egyetem jogi karán végezte tanulmányait.

1999–2001-ben Oroszország Kormánya Pénzügyi Egyetemének pénzügyi és hitelezési karán képezte tovább magát, közben már pénzügyi területen, illetve jogászként dolgozott.

2010-ben féléves kurzuson vett részt a Yale egyetemen a Yale World Fellows program keretében.[38]

Politikai tevékenysége

[szerkesztés]

Politikai tevékenységét 2000 körül a szociálliberális Jabloko nevű pártban kezdte, de 2007-ben kizárták a pártból.[39] Előtte és később is több társadalmi és politikai mozgalom alapításában, szervezésében vett részt. 2004-ben részt vett a Moszkvaiak Védelmi Bizottságának alapításában, amely egy korrupcióellenes szervezet volt.[40]

Navalnij és a felesége 2013-ban

2005-ben jelentős szerepe volt a Da! (Igen!) elnevezésű csoport alapításban.[41]

2007. június 23-án többekkel együtt meghirdette a Narod (Nép) nevű ún. Orosz Nemzeti Felszabadító Mozgalmat (Национальное русское освободительное движение — НАРОД).[42]

2013-ban öt év felfüggesztett börtönre ítélte a kirovi bíróság egy 2008-ban történt állítólagos sikkasztás miatt. Ezt az ítéletet azonban sokan komolytalannak tartották; másnap Navalnijt óvadék ellenében szabadon is engedték.[43][44][45]

2018 februárjában weboldalán egy tényfeltáró videót közölt, amelyben azt állította, hogy Oleg Gyeripaszka milliárdos 2016-ban megvesztegette Szergej Prihogyko miniszterelnök-helyettest. Ezért az orosz tömegkommunikációs és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) 2018. február 11-én tiltólistára tette Alekszej Navalnij weboldalát.[46]

2021-ben az Európai Parlament a gondolat- és véleményszabadságért járó Szaharov-díjjal tüntette ki. A díjátadást az év végén tartották Strasbourgban.[47]

Oroszországi elnökválasztás (2018)

[szerkesztés]

A 2018. évi elnökválasztásra készülve 2017 tavaszán Cseljabinszkban kezdte meg regionális kampányirodáinak szervezését.[48] Nyáron rövid ideig tartó börtönre ítélték, ami már korábban is előfordult.[49] Szeptember végén újból őrizetbe vették, mielőtt felszólalhatott volna egy nagygyűlésen.[50]

2017. december 24-én bejelentette, hogy összegyűjtötte a megfelelő számú ajánlást ahhoz, hogy márciusban elindulhasson Vlagyimir Putyin ellenében az elnökválasztáson.[51]

A választási bizottság 2017. december 25-én elutasította a bejegyzési eljárás megkezdését arra hivatkozva, hogy Navalnij gazdasági bűncselekmény miatt 2017-ben próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, ezért tíz évig nem indulhat jelöltként választásokon.[52]

Egy moszkvai bíróság 2018. január 22-én elrendelte Navalnij alapítványának betiltását, melynek az volt a feladata, hogy adományokat gyűjtsön Navalnij kampányirodáinak fenntartásához és kampányanyagainak elkészítéséhez. [53]

Navalnij 2018. január 28-ára tüntetést szervezett a választások bojkottálása mellett. A hatóságok őrizetbe vették, majd késő este elengedték kihallgatási jegyzőkönyv felvétele nélkül.[54][55] 2018. május 5-én egy tüntetésen – mintegy 300 társával együtt – ismét őrizetbe vették Navalnijt.[56]

Megmérgezése

[szerkesztés]

2020. augusztus 20-án a Tomszkból Moszkvába vezető repülőút alatt Navalnij megbetegedett, és az Omszki 1. Sürgősségi Városi Klinikára szállították, így a gépnek Omszkban kényszerleszállást kellett végrehajtania. Állapota a gépen hirtelen sokat romlott, és a kikerült felvételek szerint a körülötte lévők köré gyűltek, és hangosan sírtak.[57]

Később szóvivője azt mondta, kómába esett, a kórházban pedig lélegeztető gépre kellett tenni. Hozzátette, hogy Navalnij reggel óta csak teát ivott, és feltételezések szerint valamit belekevertek az italába. A kórház szerint stabil, de súlyos állapotban van, és rögtön azután, hogy elkezdtek hírek terjedni a mérgezésről, a kórház helyettes orvosi vezetője azt mondta az újságíróknak, „a mérgezés egy lehetőség a sok közül”, melyeket számításba kell venni.[57] Bár az orvosok kezdetben arra utaltak, a magas vércukorszint miatt kialakult emésztési gondok léphettek fel, később azt állították, az a legvalószínűbb, hogy antipszichotikummal vagy neuroleptikumokkal mérgezhették meg, és olyan ipari vegyszereket találtak nála, mint a 2-etilhexil-difen.[58][59] Egy követője által a közösségi médiákra feltöltött fényképen az látszik, hogy Navalnij teázik a tomszki repülőtér egyik kávézójában, ahol az Interfax hírügynökség jelentése szerint a hely tulajdonosai ellenőrizték a CCTV felvételeit, hogy lehet-e akármilyen bizonyítékot találni.[60][61][62]

Navalnij felesége, Julija estére érkezett meg Moszkvából a kórházhoz. Vele volt Navalnij magánorvosa, Anasztaszija Vasziljeva is. A hatóságok azonban kezdetben nem akarták beengedni a szobába. Házassági anyakönyvi kivonatot kértek tőle, ami bizonyítja, hogy tényleg házastársak.[57]

A Cinema for Peace Foundation által fizetett charter gépet küldtek Németországból, hogy kimentsék Navalnijt Omszkból, és átszállítsák Berlinbe, a Charitébe, hogy ott kezelhessék.[63] Az őt Omszkban kezelő orvosok azt mondták, túl rossz állapotban van az átszállításhoz,[64] de később mégis elengedték.[65][66] Alekszandr Murahovszkij, az omszki kórház főorvosa augusztus 24-én azt mondta a Reutersnek, hogy megmentették őt, de semmilyen mérget nem találtak a szervezetében. A kórház orvosai később tagadták, hogy bármiféle nyomás érte volna őket az orosz hivatalnokok részéről.[67] A Charité azonban augusztus 24-én bejelentette, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy Navalnijt egy anti-kolinészterázzal megmérgezték, a konkrét hatóanyag meghatározásához azonban további teszteket kell elvégezni.[68]

Előzmények

[szerkesztés]

A feltételezett mérgezést megelőző napokban Navalnij a YouTube-csatornáján olyan videókat tett közzé, amelyekben támogatásáról biztosította a megkérdőjelezett elnökválasztás végeredménye ellen szervezett 2020-as fehéroroszországi tüntetések résztvevőit.[69] Azt is leírta, hogy a szomszédos Belaruszban folyamatban lévő tüntetésekhez hasonlókra hamarosan Oroszországban is számítani kell.[57] A Tayga.info helyi portál szerint szibériai üzleti útja során Navalnij tájékozódott, helyi jelöltekkel és önkéntesekkel találkozott. Amikor megkérdezték, készül-e bejelentésre, szövetségese, Ljubov Szobol azt mondta: „Mindenre most még nem deríthetek fényt, de Navalnij üzleti úton volt. Nem pihenni érkezett a régiókba.”[57]

Úgy gondolják, Navalnijt egy politikailag motivált akció keretei között mérgezhették meg, hogy „megbüntessék” az ellenzéki tevékenysége miatt.[57] Az elmúlt évtizedekben olyan híres orosz aktivistákat, újságírókat és ügynököket próbáltak meg megmérgezni, mint 2006-ban Alekszandr Litvinyenkót vagy 2018-ban Julia és Szergej Szkripalt. Mindkettőre az Egyesült Királyságban került sor. Az előbbi esetben kimutatták, hogy Litvinyenko teájába tették a mérget. Brit hatóságok mindkét támadással az orosz titkosszolgálatot teszik felelőssé, egy vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „valószínűleg” jóváhagyta Litvinyenko meggyilkolását. Anna Politkovszkaja újságíró, emberi jogi aktivista – aki kritizálta Putyint és a második csecsen háborút – akkor lett rosszul, amikor fel akarta dolgozni a beszláni iskolai tragédiát, és a helyszínre repülés előtt teát ivott. Később, 2006-ban merénylet áldozata lett, agyonlőtték egy moszkvai ház liftjében. A Kreml tagadta, hogy bármi köze lenne a történtekhez.[70][71]

Ilja Csumakov aktivista – aki más támogatókkal együtt Navalnijjal volt a repülés előtti napon – megkérdezte, még miért nem halt meg. Navalnij azt válaszolta, halála nem válna Putyin javára, és ha meghalna, hős válna belőle.[72]

Reakciók

[szerkesztés]

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, a Kreml mihamarabbi gyors felépülést kíván neki, és amennyiben megerősítést nyer, hogy mérgezésről van szó, a rendvédelmi szervek vizsgálatot indítanak.[73] Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, Franciaország készen áll, hogy „megadjon minden szükséges támogatást” Navalnijnak és családjának, legyen szó „egészségügyi ellátásról, menedékjogról vagy más védelemről.” Ezen felül azt sürgette, hogy minél hamarabb derüljenek ki a történtek körülményei. Angela Merkel német kancellár szintén felajánlott mindenféle egészségügyi ellátást, amit német kórház tud biztosítani. Az Amnesty International az állítólagos mérgezés kivizsgálását követelte.[74]

Halála

[szerkesztés]
Harp település látképe. Az intézet, amelyben Navalnijt tartották a háttérben látható, a gyárkémények mellett

Navalnij megmérgezése után 2021-ben tért vissza Oroszországba, amit követően azonnal letartóztatták a repülőtéren.[75] Börtönben töltött évei során egészségi állapota sokat romlott.[76] 2023-ig Moszkva közelében volt börtönben, mielőtt az év decemberében három hétig nem lehetett tudni hollétét.[77] A FKU IK–3 jelölésű javítóintézetben került elő, Harp közelében, Szibériában.[78][79]

2024. február 16-án elhunyt a Jamali Nyenyecföldbeli Harp településen található 3. számú Javítóintézetben, 47 évesen.[24] Ezt szóvivője másnap erősítette meg és felszólította a kormányt, hogy juttassa vissza testét a családjának.[80] A hivatalos jelentés szerint egy séta után Navalnij összeesett, amit követően a javítóintézet orvosi csoportja kezelte és megpróbálta életben tartani.[81] Helyi idő szerint 14:17-kor nyilvánították halottnak.[82] Az erről szóló hivatalos közlemény két perccel a halál időpontja után jelent meg.[83] Egyik szövetségese szerint nem sokkal halála előtt Navalnij közel állt ahhoz, hogy kiszabaduljon a börtönből, mivel Németország, Oroszország és az Egyesült Államok majdnem megegyezett egy fogolycserében.[84]

Temetését 2024. március 1-én tartották, Moszkvában, a Boriszovszkoje temetőben.[85]

Díjai, elismerése

[szerkesztés]
A Navalnijról elnevezett kilátóhely Prágában

2021 februári bebörtönzését követően a Borisz Nyemcov Szabadságért Alapítvány Borisz Nyemcov Bátorság-díjjal tüntette ki.[86]

2021. júniusában a lánya édesapja nevében átvette az Erkölcsi Bátorság Díjat, az emberi jogok és a demokrácia genfi csúcstalálkozóján. Navalnij a díjat a politikai foglyoknak ajánlotta.[87]

2021 szeptemberében Navalnij felkerült a Time magazin 100 legbefolyásosabb embert tartalmazó listájára. Ez volt a második megjelenése a listán, korábban, 2012-ben is szerepelt már rajta.[88]

2021 szeptemberében a lengyel Casimir Pulaski Alapítvány a Szabadság Lovagja díjjal tüntette ki.[89][90][91]

2021 októberében megkapta a Szaharov-díjat, az Európai Parlament éves emberi jogi díját.[92] David Sassoli, az Európai Parlament elnöke beszéde alapján a díj annak elismerése, hogy Navalnij "fáradhatatlanul harcolt Vlagyimir Putyin korrupt rendszere ellen. Ez a szabadságába és majdnem az életébe került".[93]

Később ugyanabban az évben német díjat is kapott a szólásszabadság fenntartásáért tett erőfeszítéseiért, az M100 Media Awardot.[94][91]

2022-ben megkapta az Egyesült Államoktól a Polgári Bátorságért Díjat. [95]

2023-ban a Daniel Roher által rendezett Navalnij című dokumentumfilm a legjobb dokumentumfilm díját kapta a 76. British Academy Film Awardson és a legjobb dokumentumfilm díjat a 95. Oscar-gálán.[96][97][98]

Emlékezete

[szerkesztés]
Virágok Navalnij halála után a németországi Berlinben, az orosz nagykövetség előtt

A halála után a nyugati világban világszerte gyertyákat gyújtottak és virágokat helyeztek el az emlékére, többnyire az orosz nagykövetségek előtt.[99]

Magyarországon

[szerkesztés]

A magyar parlamentben Tordai Bence egy perces néma megemlékezést kért a tiszteletére. A Fidesz és a Mi Hazánk tagjai azonban nem álltak fel az emlékének tiszteletére. Orbán Viktor miniszterelnök a következőkre hivatkozott: „Sovinisztáknak a magyar parlamentben nem jár tisztelet.” – Megbélyegezve Navalnijt a grúzokra vonatkozó pejoratív megjegyzése miatt, amelyet Oroszország és Grúzia 2008-as konfliktusa során tett.[100][101] Majd később méltatta fideszes kollégáit, hogy nem álltak fel Tordai Bence kezdeményezésére.[102]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  2. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. február 18.)
  3. ↑ 9283209, 2024. február 18., Nawalny Aleksiej
  4. ↑ ФСИН: Алексей Навальный умер в колонии (orosz nyelven). Meduza, 2024. február 16. (Hozzáférés: 2024. február 16.)
  5. ↑ Russische Justiz: Oppositioneller Nawalny in Haft gestorben (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. február 16.)
  6. ↑ Putin critic Alexei Navalny dies in Arctic Circle jail (brit angol nyelven), 2024. február 16. (Hozzáférés: 2024. február 16.)
  7. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. február 16.)
  8. ↑ Bloggers who are changing the face of Russia as the Snow Revolution takes hold (angol nyelven), 2011. december 10. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
  9. ↑ The BoBs - The Best of Blogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
  10. ↑ Персоны года — 2009: Частное лицо года (orosz nyelven)
  11. ↑ https://www.webcitation.org/6CViaUTn5?url=http://www.foreignpolicy.com/articles/2011/11/28/the_fp_top_100_global_thinkers?page=0,23#thinker24, http://www.foreignpolicy.com/articles/2011/11/28/the_fp_top_100_global_thinkers?page=0,23
  12. ↑ Prize of the Platform of European Memory and Conscience 2015 awarded in Budapest - Platform of European Memory and Conscience (angol nyelven), 2015. május 7. (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)
  13. ↑ Meet the 25 Most Influential People on the Internet (angol nyelven). Time Inc., 2017. június 26. (Hozzáférés: 2022. január 31.)
  14. ↑ Навальный получил «Золотую кнопку YouTube». Afisha Daily, 2018. április 3.
  15. ↑ Awards (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)
  16. ↑ https://nemtsovfund.org/2021/02/premiya-borisa-nemtsova-za-smelost-2021-prisuzhdena-alekseyu-navalnomu/, 2021. augusztus 11.
  17. ↑ Aktuelle Nachrichten aus Europa (német nyelven). (Hozzáférés: 2021. október 20.)
  18. ↑ 1450810505271119879
  19. ↑ Alexei Nawalny – M100 SANSSOUCI COLLOQUIUM. (Hozzáférés: 2021. október 7.)
  20. ↑ 2022 Alexei Navalny (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. október 1.)
  21. ↑ Kremlkritiker Nawalny mit Bambi ausgezeichnet (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. február 16.)
  22. ↑ https://www.bbc.com/russian/live/news-68436089, 2024. március 1.
  23. ↑ Alexej Nawalny auf Krankenstation in Straflager – Wie schwer krank ist er? (német nyelven). Druck- und Verlagshaus Frankfurt am Main GmbH, 2021. április 9. (Hozzáférés: 2024. február 16.)
  24. ↑ a b Russian activist and Putin critic Alexei Navalny dies in prison (angol nyelven). The Guardian, 2024. február 16. (Hozzáférés: 2024. február 16.)
  25. ↑ Алексей Навальный. Биография
  26. ↑ Otte, Jedidajah, Jedidajah Otte (now); Yohannes. „Russia-Ukraine war: Moscow ‘will be defeated’, Zelenskiy says as Ukraine marks Christmas Day on 25 December for first time – as it happened”, the Guardian, 2023. december 25. (Hozzáférés: 2024. március 2.) (brit angol nyelvű) „Navalny, an anti-corruption activist who became a leading opponent of Vladimir Putin, was convicted of extremism and other charges and is due to remain in prison for three decades.” 
  27. ↑ Eho Moszkvi (echo.msk.ru , 2020-08-20)
  28. ↑ В организме Навального нашли следы яда из группы «Новичок» (kommersant.ru, 2020-09-02)
  29. ↑ Novicsok idegméreggel mérgezték meg Navalnijt a német kormány szerint (hvg.hu, 2020-09-02)
  30. ↑ Russia Navalny: Poisoned opposition leader held after flying home (angol nyelven). BBC News , 2021. január 17. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  31. ↑ Alexei Navalny ordered to be detained on return to Russia, say officials. The Guardian , 2021. január 14.
  32. ↑ Navalny Targets 'Billion-Dollar Putin Palace' in New Investigation. The Moscow Times , 2021. január 19.
  33. ↑ Statement on Alexei Navalny's status as Prisoner of Conscience (angol nyelven). Amnesty International, 2021. május 7. [2021. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 9.)
  34. ↑ Faulconbridge, Guy. „Russian opposition leader Navalny moved to high-security penal colony”, Reuters, 2022. június 14.. [2022. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. június 18.) (angol nyelvű) 
  35. ↑ „Alexei Navalny: Russian opposition leader handed further 19 year jail term”, BBC News, 2023. augusztus 4.. [2023. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. augusztus 4.) (brit angol nyelvű) 
  36. ↑ Russian activist and Putin critic Alexei Navalny dies in prison. The Guardian, 2024. február 16. [2024. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. február 16.)
  37. ↑ Адвокат Навального сообщил о последнем визите к нему (orosz nyelven). РБК , 2024. február 16. [2024. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. február 16.)
  38. ↑ Кто и зачем отправил Навального в Йельский университет. [2018. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
  39. ↑ Putyin börtönbe küldte az embert, akitől a legjobban fél
  40. ↑ Создан "Комитет защиты москвичей" для борьбы с незаконной застройкой в столице
  41. ↑ Биография Алексея Навального
  42. ↑ Манифест Национального русского освободительного движения "НАРОД"
  43. ↑ Putyin börtönbe küldte az embert, akitől a legjobban fél
  44. ↑ Elítélték, elfogták, hazavitték
  45. ↑ Szabadon engedték Alekszej Navalnijt )
  46. ↑ Tiltólistára tették Navalnij weboldalát egy újabb tényfeltáró videó miatt
  47. ↑ Alekszej Navalnij kapja az Európai Parlament 2021-es Szaharov-díját (europarl.europa.eu, 2021-10-20)
  48. ↑ Putyin legfőbb riválisa, Navalnij kampányirodát nyitott
  49. ↑ Kiengedték a börtönből Alekszej Navalnijt
  50. ↑ Moszkvában ismét letartóztatták Alekszej Navalnijt
  51. ↑ Navalnij összegyűjtötte az aláírásokat ahhoz, hogy tavasszal elindulhasson Putyin ellen
  52. ↑ Az orosz legfelső bíróság szerint rendben van, hogy Navalnij nem indulhat az elnökválasztáson
  53. ↑ Betiltották Putyin legádázabb ellenfelének alapítványát
  54. ↑ Tüntetni akart, rendőrök rángatták be egy buszba Navalnijt
  55. ↑ Szabadon engedték az őrizetbe vett orosz ellenzékit
  56. ↑ Alexei Navalny arrested at Russia opposition protest - CNN. CNN. (Hozzáférés: 2018. május 8.)
  57. ↑ a b c d e f „A cup of tea, then screams of agony: how Alexei Navalny was left fighting for his life”, The Guardian, 2020. augusztus 20.. [2020. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.) (brit angol nyelvű) 
  58. ↑ Alexei Navalny: Russian doctors agree to let Putin critic go to Germany, 2020. augusztus 21. [2020. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 22.)
  59. ↑ Alexei Navalny: German group sends plane for Putin critic fighting for life after suspected poisoning (angol nyelven). Sky News . [2020. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.)
  60. ↑ DeMarche, Edmund: Alexei Navalny, a top Putin foe, allegedly poisoned: reports (amerikai angol nyelven). Fox News , 2020. augusztus 20. [2020. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.)
  61. ↑ „Russian opposition leader Alexei Navalny in intensive care after airport tea 'poisoning'”, 2020. augusztus 20.. [2020. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.) 
  62. ↑ Russian opposition leader Alexei Navalny 'poisoned'. BBC News , 2020. augusztus 20. [2020. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.)
  63. ↑ The German NGO behind Alexei Navalny's rescue. DW . Deustch Welle. (Hozzáférés: 2020. augusztus 23.)
  64. ↑ „Alexei Navalny doctors refuse to let Putin critic leave Russia – aide”, 2020. augusztus 21.. [2020. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) 
  65. ↑ Alexei Navalny: Russian doctors agree to let Putin critic go to Germany. BBC News , 2020. augusztus 21. [2020. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.)
  66. ↑ Alexei Navalny arrives in Germany for treatment, 2020. augusztus 22. [2020. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 22.)
  67. ↑ „Siberian doctors say they saved Kremlin critic Navalny's life”, 2020. augusztus 24. (Hozzáférés: 2020. augusztus 24.) 
  68. ↑ Osborne, Samuel. „Alexei Navalny: Russian opposition leader was poisoned, German hospital suggests”, The Independent , 2020. augusztus 24. (Hozzáférés: 2020. augusztus 24.) 
  69. ↑ „Channel 4 News (7pm)”, Channel 4 News, 2020. augusztus 20.. [2020. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.) 
  70. ↑ For Russian intelligence, poison has long been a weapon of choice (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times , 2020. augusztus 20. [2020. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.)
  71. ↑ „6 Prominent Russians Who Suffered Poisoning Attacks”, The Moscow Times, 2020. augusztus 20.. [2020. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.) 
  72. ↑ „My death wouldn't help Putin: Kremlin critic's parting remark”, 2020. augusztus 21.. [2020. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) 
  73. ↑ „Kremlin vows should Navalny's poisoning be confirmed, an investigation will follow”, 2020. augusztus 20. 
  74. ↑ „Russian doctors agree to evacuation of Kremlin critic Navalny to Germany”, France 24, 2020. augusztus 21.. [2020. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. augusztus 22.) 
  75. ↑ Jailed Russian opposition figure Alexey Navalny dies, prison service says (angol nyelven). CNN, 2024. február 16. (Hozzáférés: 2024. február 18.)
  76. ↑ “Not dead, but murdered.” Russia and the world mourn Alexei Navalny (angol nyelven). Mediazona. (Hozzáférés: 2024. február 18.)
  77. ↑ Trevelyan, Mark: Navalny's team says he has vanished in Russia's prison system. Reuters. (Hozzáférés: 2024. február 19.)
  78. ↑ Sauer, Pjotr. „Alexei Navalny discovered in remote Arctic penal colony”, The Guardian, 2023. december 25. (Hozzáférés: 2024. február 18.) (brit angol nyelvű) 
  79. ↑ Kremlin critic Navalny moved to Arctic penal colony: allies (angol nyelven). France 24, 2023. december 25. (Hozzáférés: 2024. február 18.)
  80. ↑ Alexey Navalny’s team confirms his death, calls for body to be returned (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2024. február 18.)
  81. ↑ „Putin critic Alexei Navalny dies in Arctic Circle jail, says Russia”, 2024. február 16. (Hozzáférés: 2024. február 18.) (brit angol nyelvű) 
  82. ↑ „Alexei Navalny death: Team accuses Russia of 'hiding' his body”, 2024. február 17. (Hozzáférés: 2024. február 18.) (brit angol nyelvű) 
  83. ↑ Navalnij halála után két perccel már meg is jelent a haláláról szóló hivatalos közlemény
  84. ↑ „Alexei Navalny was about to be freed in prisoner swap, says colleague”, 2024. február 26. (Hozzáférés: 2024. február 28.) (brit angol nyelvű) 
  85. ↑ „Alexei Navalny's funeral to be held on Friday in Moscow”, 2024. február 28. (Hozzáférés: 2024. február 28.) (brit angol nyelvű) 
  86. ↑ Boris Nemtsov Prize for Courage-2021 awarded to Alexei Navalny (angol nyelven). nemtsovfund.org , 2021. február 27. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
  87. ↑ „Russia: Jailed Kremlin critic Navalny dedicates human rights award to political prisoners”, Deutsche Welle, 2021. június 8. (Hozzáférés: 2021. június 8.) 
  88. ↑ Kasparov, Garry. Alexei Navalny (2012. április 18.) 
  89. ↑ Alexey Navalny – 2021 Knight of Freedom awardee (angol nyelven). Casimir Pulaski Foundation , 2021. szeptember 30. (Hozzáférés: 2021. október 7.)
  90. ↑ Alexey Navalny – 2021 Knight of Freedom awardee (amerikai angol nyelven). Warsaw Security Forum , 2021. szeptember 30. (Hozzáférés: 2021. október 7.)
  91. ↑ a b „Навальный стал лауреатом немецкой премии за вклад в свободу СМИ”, RFE/RL, 2021. október 7. (Hozzáférés: 2021. október 7.) (orosz nyelvű) 
  92. ↑ „Kremlin critic Navalny wins EU rights prize for his "immense bravery"”, Reuters, 2021. október 20. (Hozzáférés: 2021. október 20.) 
  93. ↑ „Russia's Navalny awarded prestigious European human rights Sakharov Prize”, The Washington Post , 2021. október 20. (Hozzáférés: 2021. október 20.) 
  94. ↑ „German Freedom of Expression Prize Goes to Navalny”, The Moscow Times , 2021. október 7. (Hozzáférés: 2021. október 7.) 
  95. ↑ RFE/RL. „Russia's Imprisoned Navalny Awarded U.S. Prize For Civil Courage”, RadioFreeEurope/RadioLiberty (Hozzáférés: 2024. március 1.) (angol nyelvű) 
  96. ↑ BAFTA Film Awards 2023: The full list of winners (angol nyelven). Sky News . (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  97. ↑ „Oscars 2023: the full list of winners”, The Guardian, 2023. március 12. 
  98. ↑ Wright, George: Navalny's life and future death captured in Oscar-winning documentary. bbc.co.uk . BBC, 2023. „"We don't realise how strong we actually are. The only thing necessary for the triumph of evil is for good people to do nothing. So don't be inactive."”
  99. ↑ Alexei Navalny death sparks memorials and protests around the globe. (Hozzáférés: 2024. február 19.)
  100. ↑ Orbán Navalnijról: Sovinisztának nem jár tisztelet a magyar parlamentben (magyar nyelven). 24.hu, 2024. február 26. (Hozzáférés: 2024. március 2.)
  101. ↑ Orbán "sovinisztának" nevezte Navalnijt, a kormánypártok fel sem álltak a tiszteletére (magyar nyelven). euronews, 2024. február 26. (Hozzáférés: 2024. március 2.)
  102. ↑ Orbán on Navalny: Chauvinists don't deserve respect, otherwise, may he rest in peace (magyar nyelven). telex, 2024. február 26. (Hozzáférés: 2024. március 6.)

További információk

[szerkesztés]
  • Jan Matti Dollbaum–Morvan Lallouet–Ben Noble: Navalnij. Putyin végzete, Oroszország jövője?; ford. Vadász Márton; Alexandra, Pécs, 2021
  • Oleg Navalnij: Három és fél. Elítélti tisztelettel és testvéri melegséggel. Alekszej Navalnij öccsének börtönnaplója; ford. Holka László; Athenaeum, Budapest, 2021
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alekszej_Anatoljevics_Navalnij&oldid=27121307”