Ugrás a tartalomhoz

Alekszandr Alfredovics Bek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alekszandr Bek
SzületettАлександр Альфредович Бек
1903. január 3.
Szaratov, Orosz Birodalom
Elhunyt1972. november 2. (69 évesen)
Moszkva, Szovjetunió
Állampolgársága
Nemzetiségeorosz
Foglalkozása
SírhelyeGolovinskoye Cemetery
Sablon • Wikidata • Segítség

Alekszandr Alfredovics Bek (Szaratov, 1902. december 21. – Moszkva, 1972. november 2.) szovjet regényíró.

Élettörténet

[szerkesztés]

Alexandr Bek a cári orosz hadseregben alkalmazott orvos fiaként született. Szülővárosában, Szaratovban nevelkedett, ahol reáliskolába járt.

Az 1917-es orosz forradalom és a vörös(wd) és fehér mozgalmak(wd) közötti orosz polgárháború kitörése után tizenhat éves önkéntesként csatlakozott a bolsevikok Vörös Hadseregéhez, és 1919-ben kezdett cikkeket írni a hadsereg hadosztályos újságjához.[1] 1934-ben jelent meg első regénye, a Kurako, amelyet a kiváló orosz kohász, Mihail Kurako(wd) tiszteletére írt, a Kuznyeck városában tett látogatása utáni benyomások nyomán.[2] Az 1930-as években több más, a szocialista realizmus stílusában írt műve is született.

Bek a második világháború alatt a Vörös Hadseregben szolgált Moszkvában, a 8. (Krasznaja Presznya) önkéntes lövészhadosztály 24. ezrede 1. zászlóaljának 3. századában, az „írók századaként” ismert 3. században önkéntesként. Mielőtt azonban bevonult volna a harcokba, átvezényelték haditudósítónak, és ebben a szerepkörben szemtanúja volt Moszkva 1941-es szovjet védelmének.[3] Életének egyik leghíresebb műve, A volokalamszki országút („Волоколамское шоссе”) 1944-ben készült, amely Moszkva védelmezőinek hősiességét ábrázolja.[1] A következő évben Berlinben szemtanúja volt a náci Németország második világháborús kapitulációjának.

Bek 1950-es és 1960-as évekbeli művei közül a legismertebbek a Néhány napig („Несколько дней”) és a Panfilov tábornok tartaléka („Резерв генерала Панфилова”), mindkettő 1960-ban jelent meg, valamint az 1956-os Tálentum (Berezskov élete) („Талант (Жизнь Бережкова)”), amely angolul Berezhkov – The Story Of An Inventor címmel jelent meg, és a szovjet autóiparban dolgozó szakember valós életén alapult.

Bek 1965-ben írt regénye, Új megbízatás (Новое назначение) egy roman à clef(wd) regény, amelynek középpontjában Ivan Tevoszján(wd) szovjet politikus áll,[4] aki Sztálin vezetése idején a szovjet kohászati termelés irányításában játszott kulcsszerepet. Annak ellenére, hogy a Novij Mir oldalain jelentették be a könyv megjelenését, a regényt csak 1986-ban adták ki a Szovjetunióban — nagyrészt Tevoszján özvegyének tiltakozása miatt, aki arra panaszkodott, hogy a mű méltánytalanul tárgyalja néhai férje életének magánéleti vonatkozásait.[1][5] Ennek megfelelően az Új megbízatás először 1972-ben jelent meg Frankfurt am Mainban.[5]

Bek 1972. november 2-án halt meg Moszkvában.

Könyvei

[szerkesztés]
  • Волоколамское шоссе — Москва: Советский писатель, 1945.
  • Жизнь Бережкова. В двух томах. — Москва: Гослитиздат, 1956.
  • Новое назначение — Москва: Правда, 1988.

Magyarul

[szerkesztés]
  • A volokalamszki országút (Panfilov tábornok hadosztálya 1.) – Magyar Könyvtár, Pozsony, 1952 · Fordította: Gyöngyös Iván
  • A nyíltszívű Tyimoféj (elbeszélések) – Népszava, Budapest, 1953 · Fordította: Lovas Márton
  • Berezskov élete (Жизнь Бережкова) – Bukarest, 1959 · Fordította: Asztalos Ágnes
  • Volokalamszki napok (Panfilov tábornok hadosztálya 2.) – Kossuth, Budapest, 1960 · Elbert János · Illusztrálta: Rogán Miklós
  • Panfilov tábornok tartaléka (Panfilov tábornok hadosztálya 3.) – Kossuth, Budapest, 1962 · Magos László · Illusztrálta: Rogán Miklós
  • A volokalamszki országút (Волоколамское шоссе) – Európa, Budapest, 1977 · ISBN 9630709937 · Fordította: Gyöngyös Iván
  • Új megbízatás (Новое назначение) – Európa, Budapest, 1988 · ISBN 9630746123 · Fordította: Katona Erzsébet

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Danow, David K. "Bek, Aleksándr Alfrédovich". In Handbook of Russian Literature. Ed. Victor Terras. New Haven, Connecticut: Yale University Press, 1990. ISBN 0-300-04868-8, ISBN 978-0-300-04868-1. P. 43.
  2. ↑ Mihail Konsztantyinovics Kurako (1872. szeptember 11. – 1920. február 8.) orosz kohász.
  3. ↑ Rodric Braithwaite; Moscow 1941; Vintage Books, New York, 2007; p 109
  4. ↑ Iván Fjodorovics Tevoszján (1902 – 1958) örmény származású szovjet politikus volt. A Szocialista Munka Hőse (1943).
  5. ↑ a b Александр Бек. Биография.[halott link] Retrieved 23 December 2009.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alexander Bek című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alekszandr_Alfredovics_Bek&oldid=27587371”