Jurij Markovics Nagibin
.jpg)
Jurij Markovics Nagibin (oroszul: Ю́рий Ма́ркович Наги́бин), (Moszkva, 1920. április 3. – Moszkva, 1994. június 17.) szovjet-orosz író, drámaíró.
Származása
[szerkesztés]Apja, Kirill Alekszandrovics Nagibin orosz nemes volt, a polgárháborúban még az ő megszületése előtt kivégezték. Nevelőapja, Mark Leventhal zsidó származású volt, az apai nevét utána kapta. Nevelőapját 1927-ben Komiföldre száműzték. Az író csak felnőttként tudta meg, hogy nem félig zsidó származású, de azután is közel érezte magához a zsidókat, küzdött az antiszemitizmus ellen. Anyja 1928-ban férjhez ment Jakov Rikacsov íróhoz, aki támogatta a fiú irodalmi érdeklődését.[8]
Munkássága
[szerkesztés]Középiskolái elvégzése után a moszkvai orvosegyetemre jelentkezett, de egy év után a Filmművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. A második világháborúban a volgai és a voronyezsi fronton harcolt mint politikai tiszt, sebesülése után a Trud haditudósítója lett. Első novellája 1940-ben jelent meg az Ogonyokban, ezt számos háborús témájú írás követett. Korai műveiben az egyszerű orosz katona emberségét mutatta be a korszakra jellemző sematikus túlzások nélkül.
Írói munkássága az ötvenes évektől teljesedett ki, amikor az orosz próza lírai vonulatának, Turgenyev, Bunyin, Pausztovszkij munkásságának folytatójaként gyermektörténeteivel (Téli tölgy, 1958) nagy sikereket aratott. Vadásztörténeteiben a természettel kontaktust kereső harmonikus ember képét rajzolja meg (Az utolsó vadászat, 1957).
Az 1960-as évek közepétől gyakran visszatért az élet „örök" témáihoz, az etikum, szerelem és halál kérdéséhez. Elbeszéléseinek hangvétele elkerüli az érzelmi csapongásokat. Novelláitól eltérően regényeivel nem aratott igazán sikereket. Több mint 20 filmforgatókönyvet írt. Ismertebb filmjei: Nehéz boldogság (1958), Téli tölgy (1964), Az elnök (1964), A kislány és a visszhang (1965), Üldözés (1966). Riportsorozatot tett közzé Magyarországról Debrecen—Budapest címmel. Kisregényt írt Kálmán Imréről Blesztjascsaja i goresztnaja zsizny Imre Kalmana (Kálmán Imre tündöklő és szomorú élete) címmel (1984).
1981-től a Szovjet Írók Szövetségének vezetőségi tagja volt.
További munkáiból
[szerkesztés]- Fény az ablakban (Zimnyij dub)novelláskötet 1955; fordította Nagy Torma A., 1958
- A vén teknős (Sztaraja cserepada, 1975); fordította Ircsik V., 1977
- A piros fejű zöld madár (Zeljonaja ptyica sz krasznoj golovoj) fordította Sándor L., 1966
- Ősz haj kerestetik (Szrocsno trebujutszja szedije cselovecseszkije volosza, 1968) fordította Maráz L., 1974
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Нагибин Юрий Маркович, 2015. szeptember 28.
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Краткая литературная энциклопедия (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia, 1962
- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Яков Семёнович Рыкачёв (Шихман) (1893—1976) — прозаик, критик, активный член РАППа. В 1937 году был арестован. До 1940 года боролся с развитием приключенческой и научно-фантастической тематики в советской прозе («Наши Майн Риды и Жюль Верны» (Молодая гвардия, 1929, № 5., с.87-91), после войны изменил свои взгляды и сам стал автором нескольких подобных произведений («Коллекция геолога Картье» (1963), «Дело Гельмута Шрамма» (1966), «Возвышение и падение Андрея Полозова» и др.) (http://www.el-history.ru/node/1421 Archiválva 2018. március 24-i dátummal a Wayback Machine-ben)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Нагибин, Юрий Маркович című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Életrajzi jegyzetek: Életrajzi jegyzetek. In A világ egy üveggolyóban: Öt szovjet kisregény. Fordítók: Justus Pál, Lányi Mária, Seres J. Amália, Nagy Elek. Budapest: Európa. 1969. = A Világirodalom Remekei,
- Világirodalmi lexikon IX. (N–O). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1984. 25. o. ISBN 963-05-3263-8
- Világirodalmi lexikon XIX.: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1996. 782. o. ISBN 963-05-7385-7
További információk
[szerkesztés]- Kristó Nagy I.: Nagibin (Az új szovjet irodalom, 1967)
- Bányai L.: A jellemábrázolás módjai Jurij Nagibin elbeszéléseiben (1988)