Ugrás a tartalomhoz

Fjodor Ivanovics Tyutcsev

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fjodor Ivanovics Tyutcsev
Élete
Született1803. december 5.
Ovsztug
Elhunyt1873. július 27. (69 évesen)
Carszkoje Szelo
SírhelyNovodevichy Cemetery
Nemzetiségorosz
SzüleiYekaterina Tolstaya
Ivan Nikolayevich Tyutchev
Házastársa
  • Eleonora Tyutcheva (1829. január 27. – 1838. augusztus 27.)
  • Ernestina Pfeffel (1839. július 17. – nem ismert, 1873)
Gyermekei
  • Ivan Tyutchev
  • Mariya Tyutcheva
  • Anna Tyutcheva
  • Darya Tyutcheva
  • Fyodor Tyutchev
  • Yekaterina Tyutcheva
Jellemző műfaj(ok)líra
Kitüntetései
  • Order of Saint Anna, 1st class
  • Order of Saint Stanislaus, 1st class
  • Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata
Fjodor Ivanovics Tyutcsev aláírása
Fjodor Ivanovics Tyutcsev aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Fjodor Ivanovics Tyutcsev témájú médiaállományokat.

Fjodor Ivanovics Tyutcsev (Ovsztug, 1803. december 5.Carszkoje Szelo, 1873. július 27.) orosz költő, diplomata.

Élete

[szerkesztés]

Hosszabb ideig élt Münchenben és Torinóban, személyesen ismerte Heinét, Schellinget. Az irodalmi életben nem vett részt, nem nevezte magát literátornak. Körülbelül 400 verse maradt fenn, melyekből gyakran szoktak idézni Oroszországban. Korai versei a 18. század költői hagyományainak szellemében születtek. Az 1830-as években született költeményeire az európai (különösen a német) romantika nyomja rá bélyegét. Filozofikus (meditatív) líráját a látomásosság, tudományos pontosság, a mindenség rejtélye, ritmikai hajlékonyság jellemzi. Az 1840-es években több politikai tárgyú cikkben taglalta Oroszország és a nyugati civilizáció kapcsolatának problémáit. Az 1850-es években egész sor, nagy hatású szerelmes verse született, melyekben a szerelmet tragédiaként ábrázolta. Ezen versek később az úgynevezett «gyenyiszevszkij ciklusba» lettek foglalva, mely a költő szerelmének, Genyiszjevának lett szentelve. Az 1860-1870-es években költészetét a politikai témák jellemzik.

Egyik híres verse, a «Silentium!» keserű felhívás a hallgatásra, a másik pontos megértésének lehetetlensége fölötti bánat. «Нам не дано предугадать, как слово наше отзовется» – ez az egyik leggyakrabban idézett verssora Tyutcsevnek, valamint az «Умом Россию не понять» című négysoros verse (Szabó Lőrinc fordításában: «Oroszország», első sora: «Oroszországot, ész, nem érted»).

Magyarul

[szerkesztés]
  • Versek; ford. Szabó Lőrinc, tan., jegyz. Leszev Irén; Új Magyar Kiadó, Bp., 1954
  • A tenger paripái. Válogatott versek; ford. Szabó Lőrinc; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1974
  • Fjodor Tyutcsev, Afanaszij Fet és Ivan Bunyin versei; vál. Misonova Natalja, Pór Judit, utószó Pór Judit, ford. Bajcsi Cecília et al.; Európa, Bp., 1986 (Lyra mundi)
  • Lengyel Géza: Ermitage pandémia idején. Versek és F. I. Tyutcsev (1803–1873) verseinek fordítása, 2019–22; szerzői, Bp., 2022

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Fjodor Ivanovics Tyutcsev témában.