Abu-Dzabi
Abu-Dzabi (أبو ظبى) | |||
Abu-Dzabi esti fényei | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Egyesült Arab Emírségek | ||
Társemirátus | Abu-Dzabi | ||
Alapítás éve | 1761 | ||
Polgármester | Mohamed bin Zájed Ál Nahján | ||
Körzethívószám | 00971 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 483 000 fő (2020)[1] | ||
Népsűrűség | 13 676 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 14 m | ||
Terület | 67,34 km² | ||
Időzóna | GST (UTC+4) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 24° 27′ 04″, k. h. 54° 23′ 49″24.451111°N 54.396944°EKoordináták: é. sz. 24° 27′ 04″, k. h. 54° 23′ 49″24.451111°N 54.396944°E | |||
Abu-Dzabi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Abu-Dzabi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Abu-Dzabi[2] (arabul أبو ظبى; nyugati átírásváltozata Abū Z̧aby, magyarosan Abu Dabi) az Egyesült Arab Emírségek, valamint az azonos nevű emirátus fővárosa, az ország legnagyobb, egyúttal Dubaj után második legnépesebb városa, több mint 1 millió lakossal.
Fekvése
[szerkesztés]Az ország középső, északi részén terül el, a Perzsa-öböl partvidékén, a sivatagos et-Taff vidék északi előterében. Szigetre épült, a szárazfölddel földhíd és több mesterséges híd köti össze.
Éghajlata
[szerkesztés]Éghajlata szinte elviselhetetlenül forró: a januári délutánokon átlagosan 29 °C-ra, júliusban pedig 45 °C-ra emelkedik a hőmérő higanyszála. Az öböl erősen párolgó meleg vízfelülete növeli a páratartalmat, s ezért csaknem állandóan fülledt hőség telepszik a városra. Az eső viszont a legnagyobb ritkaságszámba megy.
2010 nyarán a svájci Metro Systems International cég kutatói a városközeli sivatagban 20 emittert állítottak fel.[3] A projekt célja az volt, hogy "esőt csináljanak". 2011 elejéig 52 alkalommal sikerült esőzést kiváltaniuk, amik igen hevesek voltak, gyakran mennydörgéssel, villámlással járó viharokká váltak.[3] A legtöbb esőt július-augusztusban, a száraz évszak közepén sikerült létrehozniuk. A kutatók szerint még legalább 1 évnyi működés és megfigyelés kell ahhoz, hogy nagy biztonsággal kijelenthessék, hogy a projekt sikeres volt, és hogy nem borítja fel a környék természetes időjárását.[3] A mesterséges eső legnagyobb haszna, hogy szükségtelenné teszi a sok pénzbe kerülő sótalanítást. Egy esőcsináló állomás felépítése 7 millió fontba kerül, míg egy sótalanító üzemé 850 millióba, és a fenntartási költségek is jóval kisebbek az esőcsináló állomás esetében.[3]
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 29,0 | 33,0 | 40,0 | 39,0 | 43,0 | 44,0 | 47,0 | 48,0 | 45,0 | 40,0 | 36,0 | 31,0 | 48,0 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 23,0 | 24,0 | 27,0 | 30,0 | 34,0 | 36,0 | 38,0 | 39,0 | 37,0 | 33,0 | 31,0 | 26,0 | 31,5 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 12,0 | 14,0 | 16,0 | 18,0 | 22,0 | 25,0 | 28,0 | 28,0 | 25,0 | 22,0 | 18,0 | 14,0 | 20,2 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | 3,0 | 8,0 | 8,0 | 12,0 | 16,0 | 19,0 | 23,0 | 23,0 | 21,0 | 18,0 | 12,0 | 8,0 | 3,0 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 23 | 23 | 10 | 5 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 10 | 36 | 107 |
Forrás: Average Conditions of Sharjah, UAE |
Népessége
[szerkesztés]Lakosok száma | 621 000 | 1 000 000 | 1 483 000 |
2012 | 2017 | 2020 |
Története
[szerkesztés]A várost 1761-ben alapította a közeli Líva-oázisban élő Jász-törzs, s 1769-ben maguk a törzs vezetői is ide helyezték át székhelyüket a közeli al-Dzsivából. Abu-Dzabi történelmét a 19. század folyamán a szomszédos törzsekkel folytatott hadakozás jellemezte, s az állandósuló viszályok következményeként a város számottevően nem is fejlődött, a 20. század elején mindössze 6000 lakosa volt. Ugyanakkor egyre növekedett a brit befolyás, és az abu-dzabi emír, Zajd ibn Halífa (uralkodott 1855–1908) 1892-ben Nagy-Britannia protektorátusa alá helyezte emírségét. Uralkodása hátra lévő esztendeiben birodalma a Perzsa-öböl térségének egyik legvirágzóbb kereskedelmi központja lett, nem utolsósorban a helyi gyöngyhalászat fejlesztésének köszönhetően, de a város fejlesztésére nem fordított kellő figyelmet. Halálát követően a vidék ismét elveszítette jelentőségét.
A város életében nagy változást hozott 1958, amikor felfedezték a közelben rejlő hatalmas kőolajmezőket, amelyeknek 1962-ben megindult kitermelése rendkívül gazdaggá tette az emírséget, és magát a várost is. A kezdeti időkben, Sahbút bin Szultán konzervativizmussal jellemezhető uralkodása (1928–1966) alatt az életszínvonal még csak lassú ütemben emelkedett, az 1966-ban trónra került Zájed uralkodása alatt azonban megindult Abu-Dzabi rohamléptékű felvirágzása. A kőolaj-kitermelésből befolyó jövedelemnek köszönhetően az 1966-ban még csak 20 ezres lakosú városkából a 20. század utolsó negyedében kiépült a ma ismert, korszerű infrastruktúrájú Abu-Dzabi, a térség egyik ipari-gazdasági központja, saját nemzetközi repülőtérrel.
1971-ig a britek kivonták csapataikat a térségből, s Abu-Dzabi 1971 decemberében az immár független Egyesült Arab Emírségek ideiglenes fővárosa lett. Itt kaptak helyet az államszövetség kormányzati szervei, de Abu-Dzabi fővárosi státusát ötévenként újítják meg, s különféle tervek ismertek Dubaj és El-Ajn fővárossá fejlesztéséről is.
Közlekedése
[szerkesztés]Abu-Dzabinak korszerű nemzetközi repülőtere van (AUH), ami 2008-ban 9 millió utast szolgált ki. Az Emirátusok második legforgalmasabb repülőtere. A sziget északkeleti csúcsán hihetetlen költségekkel megépült Mina Zájed kikötője, amely az öböl nyílt vize felől a homokzátonyok közt kikotort hajóúton át közelíthető meg. A szárazfölddel töltésen haladó autópálya és a hajózócsatorna fölött átívelő Makta híd kapcsolja össze.
Városkép
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ae.html
- ↑ A Földrajzinév-bizottság 1993. június 9-ei 15. ülésén a 15/201. határozatban Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben az Abu-Dzabi nevet fogadta el. A testület 16. ülésének 16/219. határozatában Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben ezt megerősítette. Az átírási irányelveknek az Abu Zabi alak felelne meg.
- ↑ a b c d Index - Tudomány - Esőt fakasztottak a sivatagban. Index.hu. (Hozzáférés: 2011. január 6.)
Források
[szerkesztés]- A világ fővárosai. Kossuth Könyvkiadó 1986. ISBN 963-09-2873-6
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 76–77. o. ISBN 963-05-6612-5
További információk
[szerkesztés]- Abu-Dzabi hivatalos honlapja (arabul) (angolul)
- Abu-Dzabi látnivalóiról (magyarul)