Ugrás a tartalomhoz

Abu-Dzabi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Abu-Dzabi (város) szócikkből átirányítva)
Abu-Dzabi (أبو ظبى)
Abu-Dzabi esti fényei
Abu-Dzabi esti fényei
Abu-Dzabi címere
Abu-Dzabi címere
Abu-Dzabi zászlaja
Abu-Dzabi zászlaja
Közigazgatás
Ország Egyesült Arab Emírségek
TársemirátusAbu-Dzabi
Alapítás éve1761
PolgármesterMohamed bin Zájed Ál Nahján
Körzethívószám00971
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 483 000 fő (2020)[1]
Népsűrűség13 676 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság14 m
Terület67,34 km²
IdőzónaGST (UTC+4)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 24° 27′ 04″, k. h. 54° 23′ 49″24.451111°N 54.396944°EKoordináták: é. sz. 24° 27′ 04″, k. h. 54° 23′ 49″24.451111°N 54.396944°E
Abu-Dzabi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abu-Dzabi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Abu-Dzabi[2] (arab: أبو ظبى ; angol: Abu Dhabi) az Egyesült Arab Emírségek, valamint Abu-Dzabi emirség fővárosa, az Egyesült Arab Emírségek Dubaj után második legnépesebb városa 3 792 527 lakossal (2023).[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Az ország középső, északi részén terül el, a Perzsa-öböl partvidékén, a sivatagos et-Taff vidék északi előterében. Szigetre épült, a szárazfölddel földhíd és több mesterséges híd köti össze.

Éghajlata

[szerkesztés]

Éghajlata szinte elviselhetetlenül forró: a januári délutánokon átlagosan 29 °C-ra, júliusban pedig 45 °C-ra emelkedik a hőmérő higanyszála. Az öböl erősen párolgó meleg vízfelülete növeli a páratartalmat, s ezért csaknem állandóan fülledt hőség telepszik a városra. Az eső viszont a legnagyobb ritkaságszámba megy.

2010 nyarán a svájci Metro Systems International cég kutatói a városközeli sivatagban 20 emittert állítottak fel.[4] A projekt célja az volt, hogy "esőt csináljanak". 2011 elejéig 52 alkalommal sikerült esőzést kiváltaniuk, amik igen hevesek voltak, gyakran mennydörgéssel, villámlással járó viharokká váltak.[4] A legtöbb esőt július-augusztusban, a száraz évszak közepén sikerült létrehozniuk. A kutatók szerint még legalább 1 évnyi működés és megfigyelés kell ahhoz, hogy nagy biztonsággal kijelenthessék, hogy a projekt sikeres volt, és hogy nem borítja fel a környék természetes időjárását.[4] A mesterséges eső legnagyobb haszna, hogy szükségtelenné teszi a sok pénzbe kerülő sótalanítást. Egy esőcsináló állomás felépítése 7 millió fontba kerül, míg egy sótalanító üzemé 850 millióba, és a fenntartási költségek is jóval kisebbek az esőcsináló állomás esetében.[4]

Abu-Dzabi éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)29,033,040,039,043,044,047,048,045,040,036,031,048,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)23,024,027,030,034,036,038,039,037,033,031,026,031,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)12,014,016,018,022,025,028,028,025,022,018,014,020,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)3,08,08,012,016,019,023,023,021,018,012,08,03,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)23231050000001036107
Forrás: Average Conditions of Sharjah, UAE


Népessége

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2012 és 2020 között
Lakosok száma
621 000
1 000 000
1 483 000
201220172020
Adatok: Wikidata

Története

[szerkesztés]

A várost 1761-ben alapította a közeli Líva-oázisban élő Jász-törzs, s 1769-ben maguk a törzs vezetői is ide helyezték át székhelyüket a közeli al-Dzsivából. Abu-Dzabi történelmét a 19. század folyamán a szomszédos törzsekkel folytatott hadakozás jellemezte, s az állandósuló viszályok következményeként a város számottevően nem is fejlődött, a 20. század elején mindössze 6000 lakosa volt. Ugyanakkor egyre növekedett a brit befolyás, és az abu-dzabi emír, Zajd ibn Halífa (uralkodott 18551908) 1892-ben Nagy-Britannia protektorátusa alá helyezte emírségét. Uralkodása hátra lévő esztendeiben birodalma a Perzsa-öböl térségének egyik legvirágzóbb kereskedelmi központja lett, nem utolsósorban a helyi gyöngyhalászat fejlesztésének köszönhetően, de a város fejlesztésére nem fordított kellő figyelmet. Halálát követően a vidék ismét elveszítette jelentőségét.

A város életében nagy változást hozott 1958, amikor felfedezték a közelben rejlő hatalmas kőolajmezőket, amelyeknek 1962-ben megindult kitermelése rendkívül gazdaggá tette az emírséget, és magát a várost is. A kezdeti időkben, Sahbút bin Szultán konzervativizmussal jellemezhető uralkodása (19281966) alatt az életszínvonal még csak lassú ütemben emelkedett, az 1966-ban trónra került Zájed uralkodása alatt azonban megindult Abu-Dzabi rohamléptékű felvirágzása. A kőolaj-kitermelésből befolyó jövedelemnek köszönhetően az 1966-ban még csak 20 ezres lakosú városkából a 20. század utolsó negyedében kiépült a ma ismert, korszerű infrastruktúrájú Abu-Dzabi, a térség egyik ipari-gazdasági központja, saját nemzetközi repülőtérrel.

1971-ig a britek kivonták csapataikat a térségből, s Abu-Dzabi 1971 decemberében az immár független Egyesült Arab Emírségek ideiglenes fővárosa lett. Itt kaptak helyet az államszövetség kormányzati szervei, de Abu-Dzabi fővárosi státusát ötévenként újítják meg, s különféle tervek ismertek Dubaj és El-Ajn fővárossá fejlesztéséről is.

Közlekedése

[szerkesztés]

Abu-Dzabinak korszerű nemzetközi repülőtere van (AUH), ami 2008-ban 9 millió utast szolgált ki. Az Emirátusok második legforgalmasabb repülőtere. A sziget északkeleti csúcsán hihetetlen költségekkel megépült Mina Zájed kikötője, amely az öböl nyílt vize felől a homokzátonyok közt kikotort hajóúton át közelíthető meg. A szárazfölddel töltésen haladó autópálya és a hajózócsatorna fölött átívelő Makta híd kapcsolja össze.

Városkép

[szerkesztés]
Panorámakép a városról
Panorámakép a városról

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ae.html
  2. A Földrajzinév-bizottság 1993. június 9-ei 15. ülésén a 15/201. határozatban Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben az Abu-Dzabi nevet fogadta el. A testület 16. ülésének 16/219. határozatában Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben ezt megerősítette. Az átírási irányelveknek az Abu Zabi alak felelne meg.
  3. Statistics Centre – Abu Dhabi reports results of Abu Dhabi Census 2023 (angol nyelven). www.mediaoffice.abudhabi. (Hozzáférés: 2024. november 26.)
  4. a b c d Index - Tudomány - Esőt fakasztottak a sivatagban. Index.hu. (Hozzáférés: 2011. január 6.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Abu Dhabi
A Wikimédia Commons tartalmaz Abu-Dzabi témájú médiaállományokat.