A budapesti Hermina út épületeinek listája
Megjelenés
Az alábbi lista a budapesti Hermina út épületeit mutatja be.
1-10.
[szerkesztés]Kép | Szám | Név | Építés ideje | Tervező | Stílus | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|---|
1. | négyemeletes irodaház | 2014–2018 között | modern | Alsó részén MHB bank fiók működik. Korábban földszintes üzlet állt a helyén (2012/2013 körül elbontva).[1] | ||
2. | kétemeletes lakóház[2] | 1906 | Székely Vilmos[3] | szecessziós | ||
3. | Lipták Villa[4] | 1924–1925 | Lipták Pál | neoeklektikus | 1924–25-ben épült városi palota. Az épületet Lipták Pál (1874–1926) mérnök, üzletember, államtitkár tervezte és építtette saját magának. Az 1930-as években Kaszner János csempe- és műkőgyáros tulajdonában volt. A második világháború előtt egy ideig dr. Barinkai Ferencné leánynevelő intézete működött a házban. A háború után diákkollégiumnak foglalták le, majd a Magyar–Szovjet Baráti Társaság székháza volt. Ezt követően rendőrségi központ, végül kerületi úttörőház lett. 1994-től Zeg-Zug Zuglói Gyermekház néven működött. 2008-ban a Cserepesház Zuglói Művelődési Ház tagintézménye lett. 2011. június 30-tól az építtető előtt tisztelegve Lipták Villa néven működik.[5][6] | |
[1] | 4. | egyemeletes lakóház | 20. sz. | modern | ||
5. | kétemeletes lakóház | 20. sz. | modern | |||
6-8. | egyemeletes lakóház | 20. sz. | modern | |||
7. | Vakokat Gyámolító Országos Egyesület székháza[7][8] | 1912 | Hajós Alfréd és Villányi János[5] | szecessziós | 1920-ban a második emeleten alakították ki a környék első moziját a Homérosz Mozgót. 1951-től rendelőintézetként funkcionál.[5] | |
9-15. | Erzsébet Nőiskola (ma: Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Teleki Blanka Gimnázium) | 1899–1902[9] | Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond | magyaros szecessziós | Az 1948–49-es tanévben szétválasztották az általános iskolát és a gimnáziumot, amely 1950-tõl a Teleki Blanka Általános Leánygimnázium nevet vette fel. Az általános iskola Fővárosi Leányiskola néven működött tovább. A koedukált oktatást az 1959–60-as tanévben vezették be. 1991-ben elsőként vezette be az magyar–angol két tanítási nyelvű programot általános iskolai szinten. 1994-től a Városligeti Általános Iskola nevet vette fel.[10][11][12] | |
10. | kétemeletes lakóház | 20. sz. | modern |
11-20.
[szerkesztés]Kép | Szám | Név | Építés ideje | Tervező | Stílus | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|---|
12. | kétemeletes lakóház | 1932 | Platschek Imre | modern | 1932-ben épült Platschek Imre tervei alapján a kerület egyik első modern társasházaként. | |
14. | Fodor-villa[13] | 1908–1909 | Benes Imre | népies szecessziós | ||
16. | Szladits-villa[14] | 1908–1909 | Benes Imre | népies szecessziós | ||
17. | Hermina Business Tower | 1977 | Tolnay Lajos és Herald László | modern | 1977 januárjában Tolnay Lajos és Herald László tervei alapján készült el a Metalimpex-Konsumex közös székháza. 2001 januárjában jelentős felújítás történt az ikertoronyokon, amely azóta Hermina Business Towers néven működik.[15][16][17] | |
18. | Gyukits-villa | 1914 | Schannen Ernő és Schannen Artúr | historizáló–eklektikus | A villa 1914-ben Schannen Ernő és Schannen Artúr tervei alapján Gyukits Gyula a Gizella úti kalapgyár tulajdonosa számára épült.[18] | |
19. | Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társulatának temploma (Fehér Apácák temploma) | 1935–1936 | Kismarty-Lechner Jenő | modern–neoromán | A Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társulata (Fehér Apácák) 1899-ben kezdte meg magyarországi működését és 1902-től a Hermina úti kolostoruk lett az anyaházuk. Templomuk 1935–36-ban épült Lechner Jenő tervei alapján. 1936. december 8-án szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás. 1945-ben, Budapest ostromakor többen kerestek itt menedéket. Egy feldühödött szovjet közkatona ok nélkül kézigránátot dobott a pincébe sokakat megölve és megsebesítve. A szerzetesrend működését 1950-ben betiltották, csak az 1990-es években költözhettek vissza a templomba.[19] | |
20. | kétemeletes lakóház | 20. sz. eleje | historizáló–eklektikus |
21-30.
[szerkesztés]Kép | Szám | Név | Építés ideje | Tervező | Stílus | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|---|
21. | Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társulatának zárdaháza (Fehér Apácák zárdaháza) | 1924–1926 | Kismarty-Lechner Jenő[20] | modern–neoromán | 1842-ben Neszwarba Antal Pesti Serfőző Céhének Remetelak nevű sörháza állt itt, az udvarban egy kúttal. A Fehér Apácák 1902-ben vették meg a területet miután sok kisebb-nagyobb épületet lebontottak a telken. A zárdaház 1926-ban készült el. A korábbi rendházban a Vakok Állami Intézetének férfiotthona működik.[5][19] | |
22. | Székely-villa | 1927 | Bányai Tibor | neoeklektikus | 1927-ben Bányai Tibor tervei alapján épült villa Székely Imre és felesége Nadler Gizella számára.[5] | |
23. (a telek hátsó részén) | A Hungária úti elemi iskola | 1910 | Barcza Elek[21] | historizáló–eklektikus (romantikus) | Ma Liszt Ferenc Általános Iskola néven működik. A XIV. kerület legrégibb iskolája 1869-ben itt kezdte meg a működését. 1873-ban 116, 1902-ben már 638 diák járt az elemibe. 1910-ben romantikus stílusban készült el a mai épület Bárczy István budapesti polgármester iskolaépítési programjának a keretében (lásd még: Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja). Az 1950-es évek közepétől a tanulói létszám növekedése miatt bevezetésre került a délutáni tanítási rend is. 1960-ban az iskolaépület mögötti udvaron elkészült földszintes kis épülettel visszaállt a teljes délelőtti oktatás. 1968-től Ének-Zene Tagozatú Általános Iskola lett az intézmény. 1987-ben a Liszt Ferenc Társaság támogatásával az iskola felvette Liszt Ferenc zeneszerző nevét. 2002. december 15-én átadásra került az iskola új szárnya a régi épület eredeti tervéhez igazodva.[22][23] | |
23. (a telek első részén) | Hermina-kápolna | 1843–1856 | Hild József | romantikus stílusban épült,[24] számos neogótikus elem felhasználásával | A kápolna Zugló legrégibb szakrális épülete. József nádor fiatalon meghalt leánya, Hermina Amália főhercegnő tiszteletére építette, akinek ez a környék kedvelt sétahelye volt. A kápolna alapkövét 1842-ben rakták le, építését 1843-ban kezdték meg, de az építkezés az 1848-49-es szabadságharc miatt sokáig elhúzódott. Így az épületet csak 1856. szeptember 8-án szentelte fel Scitovszky János esztergomi érsek. A felszenteléskor Liszt Ferenc vezényelte a férfikórust. Ideiglenesen plébániaként is működött. 1937 után a Kassai téri templom vette át szerepét. Napjainkban orgonás szentmiséket tartanak a kápolnában vasárnaponként.[25][26] | |
24/a-b. | kétemeletes lakóház | 20. sz. | modern | |||
25. | Ikervilla | 1930-as évek | Berger Károly | neoeklektikus | Az 1930-as években Berger Károly tervei alapján épült ikervilla (az ikerépülete a Mimóza utcában található), amely Rádóczy János illetve Ács Imre részére készült.[5] | |
26. | egyemeletes lakóház | 20. sz. | modern | A páros oldal utolsó épülete. Ezt követően a Városliget van az út ezen oldalán. | ||
27. | kétemeletes lakóház | 20. sz. | modern | |||
29-31. | kétemeletes lakóház | 20. sz. | modern |
31-40.
[szerkesztés]Kép | Szám | Név | Építés ideje | Tervező | Stílus | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|---|
33. | háromemeletes lakóház | 20. sz. | modern | |||
35. | kétemeletes lakóház | 20. sz. | modern | |||
37. | kétemeletes lakóház | 20. sz. | modern | |||
39. | kétemeletes lakóház | 1939–1940 | ifjabb Schömer Ferenc[27] | modern |
41-50.
[szerkesztés]Kép | Szám | Név | Építés ideje | Tervező | Stílus | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|---|
41. | egyemeletes ikervilla | 1939 | Kotsis Iván | modern | 1939-ben Kotsis Iván tervei alapján épült modern ikervilla Zsembery Árpád, illetve a Ciklámen utca 4. szám alatti rész Miklósi Simon számára.[5] Az 1990-es–2000-es években itt volt az Iraki Köztársaság Nagykövetsége. Néhány évvel ezelőtt elköltözött Budára, a Pasarétre. | |
43. | Hajdú-villa | 1932 | neoeklektikus | 1932-ben épült kétlakásos ház Hajdú Ferenc és Bíró Endre vegyészmérnökök számára. 1946-ban a villát államosították és Farkas Mihály kommunista politikus, honvédelmi miniszter lakott itt 1948-ig.[5] | ||
45. | Róheim-villa | 1899 | Pollák Manó | historizáló–eklektikus | 1899-ben Pollák Manó tervei alapján épült villa Róheim Sándor fakereskedő és családja részére. Itt élt fiuk Róheim Géza (1891–1953) néprajtudós is. 1918-ban itt bérelt lakást Tisza István (1861–1918) miniszterelnök, akit a villában gyilkoltak meg. Különleges értéket képvisel a villa arab szobája és faburkolatos lépcsőháza. A második világháború után az ÁVH használta egy ideig, majd az 1960-as évektől az 1990-es évek végéig állami szociális intézet működött az épületben mozgássérült tanuló fiatalok (14 és 30 év közötti fiúk illetve férfiak) számára.[5] Itt tanult 1987 elejétől 1990-ig Zemlényi Zoltán (bentlakóként, majd az utolsó tanévben bejáróként), aki erről a 'Kitiltottak' című könyvében, valamint a 'Törj át az üvegfalon!' című könyvének elején írt részletesen. 2016 decemberében kormánydöntés alapján a villa a Magyar Corvin-lánc Testület tulajdonába került.[28][29] Ekkori becslések szerint a villa felújítása mintegy három milliárd forintba került volna. 2018-ban és 2019-ben született kormánydöntések szerint viszont összesen mintegy hét és fél milliárdot kívánnak a beruházásra fordítani.[30] | |
47. | Sipeki villa[31] | 1905–1907 | Lechner Ödön, Komor Marcell, Jakab Dezső | magyaros szecessziós | 1905 és 1907 között épült villa Lechner Ödön, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján sipeki Balás Béla (1863–1944) ügyvéd, politikus számára. Zsolnay-kerámiákkal díszített márványkandallója ipari műemlék. Az épületet Balás halála után a Vakok Országos Egyesülete örökölte. Napjainkban a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének a székháza. A szövetség szervezeti átalakulásával 2005 óta a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete is az épületben működik.[5][32][33] | |
49. | Lukács-villa | 1905–1906 | neoklasszicista | 1905–06-ban épült klasszicista villa Lukács György (1865–1950) vallás- és közoktatásügyi miniszter számára. Eredetileg földszintes épület volt.[5] |
51-60.
[szerkesztés]Kép | Szám | Név | Építés ideje | Tervező | Stílus | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|---|
51. | Schweitzer Albert Református Szeretetotthon[34] | 20. sz. második fele | modern | A területen egy 1896-ban Aigner Sándor tervei alapján, Kobrák Mór cipőnagykereskedő számára épült villa állt.[5] | ||
[2] | 53. | kert | A Bethesda Gyermekkórház területéhez tartozik. | |||
55. | egyemeletes villa | 1934–1935 | bauhaus | A Bethesda Gyermekkórház területéhez tartozik. 1934–35-ben épült Bauhaus villa Pogány Tivadar és felesége részére. Eredeti berendezéseit Kovács Zsuzsa iparművész tervezte.[5] | ||
57-59. | kétemeletes orvosi rendelő | 20. sz. második fele | modern |
61-63.
[szerkesztés]Kép | Szám | Név | Építés ideje | Tervező | Stílus | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|---|
61. | földszintes nyárilak | 1894 | Harmincz M. Mihály | historizáló–eklektikus | 1894-ben épült nyárilak Milan Michal Harminc tervei alapján Lumnitzer Lajos kávés és vendéglős számára.[5] | |
63. | négyemeletes lakóház | 2000-es évek | modern | A páratlan oldal utolsó épülete. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Google utcakép
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=hermina-ut-2&cimtxt=Hermina%20%C3%BAt%202%20&scrwidth=1920
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1906/?query=%22Sz%C3%A9kely+Vilmos%22&pg=224&layout=s
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=hermina-ut-5&cimtxt=Hermina%20%C3%BAt%205%20&scrwidth=1920
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 57–58. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Lipták Villa - Bemutatkozás. liptakvilla.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
- ↑ Gerle, i. m., 61. o.
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=hermina-ut-7&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=hermina-ut-9&cimtxt=Hermina%20%C3%BAt%209%20&scrwidth=1920
- ↑ Iskolatörténet. (Hozzáférés: 2019. október 1.)
- ↑ Budapest Architects around 1900. budapestarchitects.com, 2012. április 29. [2014. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
- ↑ Teleki Blanka Gimnázium. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=hermina-ut-14&cimtxt=Hermina%20%C3%BAt%2014%20&scrwidth=1920
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=ida-u-3&cimtxt=Ida%20utca%203%20&scrwidth=1920
- ↑ Hermina Business Towers. irodahaz.info. [2020. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
- ↑ Magasházak a magyar ugaron. lechnerkozpont.hu. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
- ↑ Elhunyt Tolnay Lajos, Ybl-díjas építész. index.hu. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 63. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ a b szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 45. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ https://budapest100.hu/house/hermina-ut-21/
- ↑ https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/1045611/?img=0
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 128. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Liszt Ferenc Általános Iskola – Iskolánk története. lisztiskola.hu. [2019. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
- ↑ Budapest lexikon A - K. 550. old.
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 55–56. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Hermina-kápolna. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ Bede-Fazekas Janka: Schömer Ferenc (1885–1965). Budapesttől Buenos Airesig, a historizmustól a modernig In: (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2018, ISBN 978-615-5445-52-1, 348-349. o.
- ↑ Felújítják a villát, ahol meggyilkolták Tisza Istvánt. mandiner.hu, 2018. október 31. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
- ↑ Róheim-villa. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ Csodákat rejt a Tisza-gyilkosság egykori helyszíne, a hosszú időn át elhagyatott zuglói villa. 24.hu, 2020. március 8. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=hermina-ut-47&cimtxt=Hermina%20%C3%BAt%2047%20%20&scrwidth=1920
- ↑ Lipták Villa - Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete – Egyesület bemutatása. herminaegyesulet.hu. [2019. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
- ↑ Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ https://szeretetotthonok.hu/
Egyéb irodalom, hivatkozások
[szerkesztés]- Budapest lexikon. Főszerk. Berza László. 2. bőv., átdolg. kiad. Budapest, 1993. Akadémiai K. ISBN 9630564092
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8
- Google térkép adatai
- szecessziosmagazin térkép adatai
- Openstreetmap térkép adatai
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- (szerk.) Fodor Béla: Zuglói lexikon, Herminamező Polgári Köre, 2009, ISBN 978-963-9935-05-1 (léteznek a műből 1998-as, 2003-as és 2015-ös kiadások is, elektronikusan a 2009-es elérhető)