Ugrás a tartalomhoz

AGS JH27

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
AGS JH27
Gyártási adatok
VersenysorozatFormula–1
GyártóAGS
TervezőChristian Vanderpleyn
ElőzőAGS JH25
Műszaki adatok
Vázszerkezetszénszálas monocoque
MotorFord-Cosworth DFR 3,5L V8 szívó
VáltóHewland 6 sebességes manuális
ÜzemanyagElf
GumikGoodyear
Versenyeredmények
Csapat(ok)AGS
Pilóták17. ITA Gabriele Tarquini
18. FRA Oliver Grouillard
18. ITA Fabrizio Barbazza
Első versenyOlaszország 1991-es Formula–1 olasz nagydíj
Utolsó versenySpanyolország 1991-es Formula–1 spanyol nagydíj
Futott versenyek3
Győzelmek0
Dobogós helyezések0
Edzéselsőségek0
Leggyorsabb körök0

Az AGS JH27 egy Formula–1-es versenyautó, amelyet az AGS csapat tervezett és versenyeztetett az 1991-es Formula–1 világbajnokság során. Pilótái Gabriele Tarquini és Fabrizio Barbazza voltak, illetve egy versenyen az előbbi helyére beülő Oliver Grouillard. Ezzel az autóval a csapat mindössze három versenyre nevezett, mielőtt anyagi problémák miatt visszaléptek a küzdelmektől.

Áttekintés

[szerkesztés]

1991-re az AGS csapat helyzete kétségbeejtővé vált. Pénzügyi szempontból igen rosszul álltak, és a pilótáik által hozott pénz is csak a minimális működésre volt elegendő. Eredetileg az idényt egy új modellel, a JH26-ossal szerették volna megkezdeni, és a tervezés már el is indult, de a fennálló helyzetben inkább a JH25B modell versenyeztetése mellett tették le a voksukat.

Az idény európai futamait megelőzően új befektetők érkeztek a csapathoz, Patrizio Cantu és Gabriele Raffanelli. Előbbi a Formula–3000-es küzdelmekben már részt vett a Crypton Engineering csapattal, amelynek mérnöki stábjához tartozott az a Christian Vanderpleyn, aki korábban az AGS vezető tervezője volt. Az ő feladata lett megtervezni az új autót. Vanderpleyn dobta Michele Costa terveit a JH26-osról és inkább egy teljesen újat készített. Az új kasztniban a pilóták alacsonyabban feküdtek és hátrébb is voltak, az első szárnyat pedig két különálló elemre bontották és úgy rögzítették az orrhoz. A nagyobb leszorítóerő érdekében az akkoriban a Tyrrell csapat által forradalmasított fordított V-alakú szárny-orrkúp kapcsolatot is alkalmazták.

Összesen két kasztni került legyártásra, de még nem volt egyik sem teljes mértékben kész akkor, amikor már be kellett vetni őket. Az olasz nagydíjon még csak Tarquini vezette, aki lassabb volt, mint csapattársa, Barbazza. A portugál nagydíjon mindkét versenyző ezt használta, egyikük sem tudott vele kvalifikálni. A spanyol nagydíjon Tarquinit Grouillard váltotta, de ő sem ért el jobb eredményeket[1].

A futamot követően az AGS úgy döntött, inkább visszalépnek az 1991-es bajnoki küzdelmektől, és mint utóbb kiderült, ezzel a csapat Formula–1-es története is befejeződött. Az egyik JH27-est az 1990-es években az AGS saját, Le Luc-ben található versenypályáján lehetett kibérelni és vezetni.

Eredmények

[szerkesztés]
Év Csapat Motor Gumik Pilóták 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Pontok Helyezés
1991 Automobiles Gonfaronnaises Sportives Ford-Cosworth DFR G USA BRA SMR MON CAN MEX FRA GBR GER HUN BEL ITA POR ESP JPN AUS 0 -
Gabriele Tarquini NPK NK
Fabrizio Barbazza NPK NPK
Oliver Grouillard NPK

Forráshivatkozások

[szerkesztés]
  1. Az AGS-sztori… (magyar nyelven). Napi F1 sztori, 2020. április 3. (Hozzáférés: 2025. február 26.)