15-ös főút (Magyarország)

15-ös főút
Lajta-híd Mosonmagyaróváron
Úttípus	elsőrangú főút
Hossza	17,509 km
Ország	Magyarország
Tartományok	Győr-Moson-Sopron vármegye;
Mérnökségek	Magyar Közút Kht.
Az út eleje	Mosonmagyaróvár
Az út vége	Rajka
Időzóna	közép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz 15-ös főút témájú médiaállományokat.

A 15-ös főút (korábban 150-es főút) a 86-os főút folytatása, az E65-ös nemzetközi főút Mosonmagyaróvárt Rajkával és az országhatárral összekötő része. Korábbi intenzív forgalmának nagy részét, az elkészülte óta M15-ös autópálya vette át. Folytatása Szlovákia területén a 2-es főút.

Vonalvezetése

A Mosonmagyaróvári járás két jól elhatárolható földrajzi egységre tagolódik. Az Öreg Dunától, ami egyben a szlovák-magyar államhatár az M1-es autópályáig, a Szigetköz sajátos természeti tája fekszik, az autópályától délre pedig a Hanság sok értéket őrző, tája található. A 15-ös főút a szigetközi tájakon halad végig.

Mosonmagyaróvár múltját és jelenét egyaránt meghatározza illetve befolyásolja a város földrajzi elhelyezkedése, a nagytérségi kapcsolatokat biztosító közlekedési útvonalak alakulása. Az egyetlen járható útvonal a Duna és a Hanság mocsarai között itt húzódott. A Duna menti limes útja mentén alakult ki Ad Flexum, a római katonai és polgári település – amely évszázadokon át jelentős védelmi és kereskedelmi funkciókat látott el. Hatással volt az itt élőkre egy másik fontos útvonal, a borostyánút, amely a Baltikumot a Földközi-tenger térségével kötötte össze.

Az így kialakult közutak személy és teherforgalmát vezeti le a 15-ös főút a szlovák államhatárra, az 1-es főút pedig az osztrák országhatárra. A forgalom elviselhetetlen zsúfoltságát enyhítették az elmúlt évtizedekben megépült autópályák.

Nyomvonala

Mosonmagyaróvár központjában ágazik ki az 1-es főútból, annak 163+500 kilométer-szelvényénél. Egy darabig észak-északnyugati irányban halad, még az első kilométere előtt találkozik az 1401-es úttal, Szigetköz leghosszabb útvonalával, amely ide torkollva ér véget, majdnem 39 km megtétele után. Keresztezi a Malom-ági Lajta folyását, majd a Lajta főágát is. Ezután észak-északnyugati irányba fordul, a továbbiakban már ez lesz a fő iránya. A város utolsó házai közelében, majdnem pontosan a 2. kilométerénél ágazik ki belőle az 1408-as út, amely Feketeerdőn és Dunakilitin keresztül ugyancsak Rajkáig vezet.

Az út innen még több mint 5 kilométeren át mosonmagyaróvári közigazgatási területen húzódik, majd átér Bezenye területére. A 11. kilométerénél éri el a falu központját, nem sokkal ezután délnyugati irányból beletorkollik a Hegyeshalomtól induló 1501-es út. A települést elhagyva, körülbelül a 12+500-as kilométerszelvényénél mellésimul a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal nyomvonala, innentől végig szorosan egymás mellett haladnak. Az út végighalad Rajka lakott területe mellett, attól nyugatra; elhalad a vasútállomás mellett, közben visszatorkollik bele az 1408-as út. A település északi szélén melléér az M15-ös autópálya is, amelyre át is lehet hajtani (vagy le lehet róla hajtani a 15-ös felé) egy itt kialakított csomóponton. Ezután az út még egy kilométert halad észak-északnyugat felé, végül eléri az országhatárt és ott véget ér. Szlovákia területén a 2-es főúttal folytatódik.

Települések az útvonal mentén

Mosonmagyaróváron fontos vasútvonalak és közutak futnak össze. A város központjában a Régi vámház téren találkozik az 1-es főút a 86-os főúttal. Ennek folytatása a 15-ös számú főút, amely a Pozsonyba vezető Fő útról nyíló hajdani piactérről indulva végig vezet Magyaróvár történelmi ütőerén. Itt található a város legjelentősebb műemléke, a feltehetően római alapokra épült, szabálytalan négyszög alakú, négy saroktornyos várépület. A vártól északra fekszik a Nyugat-magyarországi Egyetem Gazdasági tanintézete. A főút mentén továbbhaladva érünk a Sóház várszerű kétemeletes tömbjéhez. A városból kiérve kb. tízperces utazással Bezenyére érünk.

A többnevű és ennek megfelelően többnyelvű határmenti település a 15-ös számú főútvonal mindkét oldalán terül el. Bezenye közigazgatási területén fekszik a 15 hektáros és 350 lakosú Paprét nevű településrész.

A következő település már Rajka. Ez a község 1947 óta határátkelőhely. Pozsonytól is 15 km távolságra fekszik, emiatt az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt a Szlovákiából a községben letelepülő szlovák állampolgárok száma. A település gyakorlatilag egyedül bonyolítja le a Közel-Keleti és az Északi-tenger országai közötti személy és teherforgalmat.

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak
(0) Mosonmagyaróvár (0,8) Hédervár-Győr 1401 (2) Feketeerdő 1408 (8) Bezenye (11,4) Hegyeshalom 1501 (14,4) Dunakiliti 1408 (14,5) Rajka (15,8) (Dunacsún) 1409 (16,5) Budapest / Pozsony 1502 (17,5) Szlovákia  E65

Története

1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete a teljes mai szakaszát elsőrendű főúttá nyilvánította, a Budapesttől Pozsony érintésével Bécsig tartó 1-es főút részeként.

A fentebb említett rendelet, mely az ország főútjait első ízben jelölte ki, méghozzá már akkor a szektorelv figyelembevételével [a szektorelvről ld. a hivatkozott szócikket!], a 15-ös útszámot még nem osztotta ki. A második világháború éveiben azonban, az első és második bécsi döntést követő időszakban szükségessé vált ezen útszám kiosztása is, amit a Győr-Dunaszerdahely-Galánta útvonal kapott meg.

Egy dátum nélküli, feltehetőleg 1950 körül készült térkép a mai 15-ös főutat 1/a jelöléssel tünteti fel, a 15-ös útszámot akkor a Győr-Medve közti útszakasz viselte.

Források

• Vendégváró (Felelős szerkesztő:Körtvélyesi Erzsébet) Látnivalók Győr-Moson-Sopron megyében 2.o. (Miskolc, 2000) ISBN 963 86025 54
• Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szerkesztő: Bunovácz Dezső) (Kaposvár, 2004) ISBN 963-9089-94-X
• kira.gov.hu, lekérdezés időpontja: 2019. április 4.