Felsőfeketepatak
| Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Varannói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1399 | ||
| Polgármester | Vladislav Dvorjak | ||
| Irányítószám | 094 34 (pošta Bystré) | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | VT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 719 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 158 m | ||
| Terület | 8,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 59′ 43″, k. h. 21° 34′ 04″48.995278°N 21.567778°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 43″, k. h. 21° 34′ 04″48.995278°N 21.567778°E | |||
| Felsőfeketepatak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőfeketepatak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőfeketepatak (szlovákul: Čierne nad Topľou) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Varannótól 15 km-re északnyugatra, a Tapoly jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1399-ben említik először a csicsvai váruradalom részeként. 1402-ben a csicsvai uradalommal együtt Bebek István a birtokosa, melyben 1410-ben Zsigmond király is megerősíti. A 15. században a tapolymogyorósi uradalom része, a kis falvak közé számított. 1474-ben a leleszi prépostság oklevelében szerepel először szlovák névvel Čarnik alakban. 1493-ban 8 parasztház állt a faluban. A 15.–16. században a Rozgonyiak, később a Báthoryak ecsedi ágának birtoka. 1550-ben a közepes nagyságú falvak közé számított mintegy 80-120 lakossal.
A 17. század elején Eszterházy Miklós, majd a Bornemissza család, 1653-tól pedig Drugeth György birtoka. Ebben az időben már állt a falu szélén fából épített református temploma.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PATAK. Fekete Patak. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Barkóczy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Mogyoroskához közel, Varannóhoz sem meszsze az ország-úttyában; határja 3 nyomásbéli, zabot terem leginkább, őszit pedig középszerűen, fája kevés vagyon a’ határjában, közel a’ faluhoz egy kis hegyetske alatt savanyú víznek forrása nevezetesíti.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Feketepatak, tót falu, Zemplén vmegyében, Vecséhez 5 óra: 385 lak., s patakmalommal. Gr. Barkóczy birja.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőfeketepatak, Sáros vármegye határán fekszik. Van 75 háza és 463 tót lakosa, kik nagyobbára ág. h. evangélikusok. Nevét a számtalan ásványos részecskéket tartalmazó patakjától vette. 1402-ben a Rozgonyiak voltak az urai, a mikor Csarnik tót néven is szerepelt. Előbb a mogyorósi vár, majd Csicsva várának tartozéka volt. 1598-ban Báthory István az ura, de azután a Drugethek birtokába kerül és 1658-ban Drugeth Borbála és férje, Draskovich Miklós Károlyi Ádámnak és Thököly Máriának zálogosítják el részüket. Később a Barkóczyaké, majd a Csákyaké és a Hevesyeké, a mult század közepe táján pedig Bujanovics Rezsőé. Most nincs nagyobb birtokosa. Az 1663-ban kitört pestis itt is sok áldozatot szedett. Van a községben egy régi úrilak, melyet még a Bujanovics család építtetett s ez most a beregszászi hitelintézeté. Róm. kath. templomának építési ideje ismeretlen. Ide tartozik Passeki-major is. A községnek Mogyoróska a postája, de a távírója és vasúti állomása Varannó.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 419, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 805 lakosából 796 szlovák volt.
2011-ben 757 lakosából 742 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 7.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 7.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
További információk
[szerkesztés]A Varannói járás települései | ||
|---|---|---|
Varannó (Vranov nad Topľou) | ||
|  | |
