Ugrás a tartalomhoz

Cserne (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Čierne szócikkből átirányítva)
Cserne (Čierne)
Cserne zászlaja
Cserne zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rangközség
PolgármesterPavol Gomola
Irányítószám023 13
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámCA
Népesség
Teljes népesség4419 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség211 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság454 m
Terület20,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 29′ 32″, k. h. 18° 49′ 21″49.492222°N 18.822500°EKoordináták: é. sz. 49° 29′ 32″, k. h. 18° 49′ 21″49.492222°N 18.822500°E
Cserne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserne témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cserne (szlovákul Čierne) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Csacától 7 km-re északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község nem tekint nagy múltra vissza. Oklevél először csak 1641-ben említi és valószínűleg nem sokkal előbb keletkezhetett a vlach jog alapján. Nevét a szláv crn (= fekete) szóból kapta. 1645-ben 28 család lakta. A 17. században a budatini uradalomhoz tartozott, birtokosai a Podmaniczky, Pongrácz, Thurzó és Szúnyogh családok voltak. 1784-ben 168 házában 1202 lakos élt. Első pecsétje a 18. századból való.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSERNE. Tót falu Trentsén Vármegyében, Lengyel Országnak szélén, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szkalikhoz nem meszsze, ’s ennek filiája, Kis Útza Újhelytöl mintegy két, és 1/4. mértföldnyire. Határja középszerű.[2]

1828-ban 207 háza és 1981 lakosa volt. Lakói a környező nemesi birtokon végzett erdei munkákkal és mezőgazdasággal foglalkoztak. 1835-ben készített pecsétjén SIGILVM PAGI CZERNE felirat olvasható.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Cserne, népes tót falu, Trencsén vmgyében, a sziléziai határszélen: 2011 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje felette sovány, erdeje nagy, legelője hasznos. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Csácsa.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.

1938-ban területének egy részét lengyel csapatok foglalták el.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1797, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 4254 lakosából 4190 szlovák volt.

2011-ben 4390 lakosából 4287 szlovák volt.

2021-ben 4419 lakosából 4315 (+8) szlovák, 2 magyar, 38 (+4) egyéb és 64 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent József tiszteletére szentelt temploma 1888-ban épült.
  • A községben két kis kápolna található.
  • Az első és második világháború hőseinek emlékművei.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]