Csall
| Csall (Čelovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagykürtösi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Ján Petroch | ||
| Irányítószám | 991 41 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | VK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 431 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 340 m | ||
| Terület | 36,87 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 10′ 59″, k. h. 19° 08′ 33″48.183100°N 19.142500°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 59″, k. h. 19° 08′ 33″48.183100°N 19.142500°E | |||
| Csall weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csall témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Csall (szlovákul: Čelovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagykürtöstől 11 km-re délnyugatra, a Korponai-fennsík délkeleti részén fekszik.
Története
[szerkesztés]1260-ban Chol néven említik először. A Hont-Pázmány nemzetség ősi birtoka, később a Koháry-Coburg családé. A falu közelében levő pincékbe menekült a lakosság a török támadások idején. Lakói főként favágással, erdei munkákkal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Különösen a csalli cseresznye volt messze földön ismert.
Vályi András szerint "CSAL. Csalovce. Tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, és augusztána Valláson lévők, fekszik Hontól két, és egy 1/4. mértföldnyire, határjában legelője elég, fája mind a’ két féle, és szőlö hegye is; de mivel nem nevezetes bort terem, földgye pedig sovány, és a’ záporok járják, ambár a’ hegyek között lévő majorokból, és istállókból könnyebben trágyáztathatik, mindazáltal a’ második Osztályba tétetett."[2]
Fényes Elek szerint "Csall, (Csellovcze), tót falu, Hont vmegyében, 10 kath. 816 evang. lak. Evang. anyatemplom. Határja hegyes; erdeje nagy. Fördőintézet. F. u. h. Coburg. Ut. p. B.-Gyarmat."[3]
A trianoni békeszerződésig területe Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 675, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 437 lakosából 318 szlovák és 108 cigány volt.
2011-ben 438 lakosából 418 szlovák.
2021-ben 431 lakosából 415 szlovák, 4 ukrán, 3 cigány, 1 magyar (0,23%), 1 cseh, 7 ismeretlen nemzetiségű.[4]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1673-ban épült, 1886-ban átépítették.
- Evangélikus temploma 1784-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
- A faluban ma is számos népi építésű ház és gazdasági épület látható.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. május 6.)
A Nagykürtösi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagykürtös (Veľký Krtíš) | ||
|  | |
