Neszmélyi borvidék
| Neszmélyi borvidék | |
 | |
| A régió elhelyezkedése | |
| Adatok | |
| Minőségbesorolási kategória | I. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs |
| Besorolás éve | 1977 |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Vármegye | Komárom-Esztergom vármegye |
| Borrégió | Észak-Dunántúli borrégió |
| Éghajlat | kontinentális |
| Talajösszetevők | löszös barna erdőtalaj, mészkő, homokkő és dolomit |
| Régió területe | 1432 hektár |
| Szőlőfajták | chardonnay, ezerjó, rizlingszilváni, tramini, olaszrizling, rajnai rizling, zöld veltelini, cserszegi fűszeres és királyleányka; kis mennyiségben kékszőlők: kékfrankos, cabernet sauvignon, pinot noir és merlot |
| Érési időszak | szeptember vége |
| Bortermelés | Neszmélyi Chardonnay, Neszmélyi Fűszeres Tramini |
| Megjegyzések | Nemzetközi díjnyertes a Hilltop Neszmélyi Prémium Chardonnay 2005 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Neszmélyi témájú médiaállományokat. | |
A Neszmélyi borvidék[1] a Dunántúl északi részén, a Dunától délre található dombvidékeken terül el. A borvidék címet 1977-ben kapta meg, területe 1400 hektár.
Története
[szerkesztés]A területen már a római korban is termesztettek szőlőt, de a török hódoltság idején a lakosság megritkulásával az ültetvények is tönkrementek. A 18. század végére ismét jelentős termelővé és borexportőrré vált, mivel a borok, magas savtartalmuknak köszönhetően a hosszabb szállítást is jól viselték. A 19. század végén az ország szőlőtermelőit sújtó filoxéra-járvány itt is komoly károkat okozott. Ekkor kezdték betelepíteni a homokos területeket, mivel a laza talajban a szőlőgyökértetű nem él meg. Egyúttal a fajtaszerkezet is változott. A II. világháború után a termelési és minőségi problémák annyira felerősödtek, hogy 1959-ben elvesztette borvidék rangját, és azt csak az új telepítések hatására, 1977-ben szerezte vissza.
A borvidék jellemzői
[szerkesztés]Talaja főként löszön kialakult barna erdőtalaj, de előfordul mészkövön, dolomiton kialakult rendzina és homokkövön, márgán képződött barna erdőtalaj is. Éghajlata az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosabb, erősen szeles, de a hőingadozás kicsi és a napsütéses órák száma is elég nagy. Legjobb termőterületei a tengerszint felett 150-300 méterrel helyezkednek el, a Vértes és a Gerecse hegység napsütötte lejtőin.
A borvidékhez a következő települések szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak
- Ászári körzet: Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely, Bakonyszombathely
- Neszmélyi körzet: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Mogyorósbánya, Süttő, Szomód, Tata, Tát, Vértesszőlős
Termesztett szőlőfajták
[szerkesztés]
Ma a fehér szőlők közül jellemzően a chardonnay, olaszrizling, Müller-Thurgau, zöld veltelini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, tramini és ottonel muskotály terem, de kezd terjedni a Sauvignon Blanc, a rajnai rizling és a leányka.
Még mindig megtalálható a korábban nagy területeken termesztett ezerjó is. Hagyományosan nagy területen termesztették itt a budai fehér, sárfehér, zöld szilváni és juhfark fajtákat (és a kék kadarkát) is, de mára csak nyomaik maradtak.
A kék szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Merlot fordulnak elő, bár inkább rozék alapanyagaként, mivel a vörösborok nem jellemzőek a vidékre.
A borvidék borai általában reduktív karakterűek, szárazak, élénk savtartalmúak.
Borházak és pincészetek
[szerkesztés]Névben és technológiában a borvidék talán leglátványosabb fejlődésén az 1990-ben létrehozott Hilltop Neszmély pincészet ment keresztül. Főborásza, Kamocsay Ákos 1997-ben Angliában, 1999-ben Magyarországon lett az év borásza.
- Balázs és Gesztesi családi pincészet
- Borboléta Pincészet
- Csaszkóczy Pince
- Currus Kézműves Kispince
- Darázsi Pince
- Fehér Borászat - Süttő
- Fülöp Pince
- Gelbmann Pince
- Gottwald Borászat
- Hauzer Bormanufaktúra
- Hilltop Neszmély Borászati Zrt.
- Horváth Családi Pincészet
- Jónás Pince
- Kiss János Pincészet
- Korom Péter Családi Pincészete
- Kősziklás Borászat
- N3 Borműhely
- Simecz Pince
- Szivek Pince
- Szőllősi Pincészet
- Turay Családi Pincészet
- Wéber Családi Pincészet
- Rábai Katalin Borászata
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár, 2012. december 16. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
Források
[szerkesztés]- Dr. Seregi Andrásné: Italismeret (BGF KVIFK, 2005)
Jogszabályok
[szerkesztés]- 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről
- 56/2014. (IV. 30.) VM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról
