Állkapcsilábas rákok

Maxillopoda (Állkapcsilábas rákok)
	Evolúciós időszak: Középső kambrium - Holocén PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
	Cyclops (Copepoda: Cyclopoida)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Rákok (Crustacea);
Osztály:	Maxillopoda; Dahl, 1956
Alosztályok
	Thecostraca; Tantulocarida; Branchiura; Pentastomida; Mystacocarida; Copepoda; Ostracoda;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Maxillopoda (Állkapcsilábas rákok) témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Maxillopoda (Állkapcsilábas rákok) témájú kategóriát.

Az állkapcsilábas rákok (Maxillopoda) a rákok (Crustacea) altörzsének sokféle csoportot magában foglaló osztálya. Ide tartoznak az Ostracodák (Kagylósrákok), Copepodák (Evezőlábú rákok), Branchiurák (Haltetvek) a Tengeri makkok, és számos más csoport. A Maxillopoda monofiletikus származása erősen kétséges, és nem igazán van közös jellemző, ami alapján indokolt lenne egy csoportba sorolni ezeket az állatokat.^[1] Egy hipotézis szerint a Maxillopodák nagyobb testméretű rákok lárva stádiumban történő ivaréretté válásával (pedomorfózis)^[2] alakultak ki. Így ezek az állatok már nem érték el teljes fejlettségüket, ezzel magyarázható a kevesebb szelvény és végtag, illetve a kis testméret. Az újebb rendszertani kutatások szerint azonban a Maxillopoda nem egységes csoport, mely az ősi Malacostracákból vált ki, hanem korábban, a rákok evolúciójának kezdetén, az ősi rákokból. A Maxillopodákra az 5-6-5 szelvényes testfelépítés jellemző, az 5 feji szelvény öt pár végtagot visel, a 6 torszelvény szintén hat párat, a potrohszelvények pedig végtag nélküliek.^[3] A test végét a telson zárja le, melyen farokvilla, függelék lehet.

Pár kivételtől eltekintve, a Maxillopodák aprók,^[2] ide tartozik a legkisebb ismert ízeltlábú is, a Stygotantulus stocki.^[1] Testük gyakran rövid, csökevényes potrohhal, sokszor egyáltalán nincsenek végtagjaik.^[2] A kacslábú rákoktól eltekintve, melyek lábaikkal szűrögetnek, a legtöbb Maxillopoda a maxillájával (állkapcsával) táplálkozik.

A fosszíliák alapján a kambriumig nyúlik vissza a Maxillopodák eredete, amikorról kacslábú rákok^[4] és féregatkák (Pentastomidae)^[5] kerültek elő.

Rendszerezésük

Általában hat alosztályt sorolnak a Maxillopodák osztályába, és egyes rendszerek ide sorolják az Ostracodákat (kagylósrákok) is.^[1] A hat alosztály közül csak a Mystacocarida kizárólag szabadon élő; a többi csoport közül a Tantulocaridák, Pentastomidák és a Branchiurák paraziták, és az Copepodák, illetve a Thecostracák közt is akadnak élősködők.

Alosztály	Csoportok	Kép
Copepoda (Evezőlábú rákok)	Calanoida Cyclopoida Gelyelloida Harpacticoida Misophrioida Monstrilloida Mormonilloida Platycopioida Poecilostomatoida Siphonostomatoida	Calocalanus pavo (Calanoida: Calocalanidae)
Thecostraca	Cirripedia (Kacslábú rákok) Facetotecta Ascothoracida	Chthamalus stellatus (Sessilia: Chthamalidae)
Branchiura (Haltetvek)	Arguloida	Argulus egy pikón (Argulidae)
Pentastomida (Féregatkák)	Cephalobaenida Porocephalida	Armillifer armillatus (Porocephalidae)
Mystacocarida	Ctenocheilocaris Derocheilocaris
Tantulocarida	Basipodellidae Deoterthridae Doryphallophoridae Microdajidae

Külső hivatkozások

A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Joel W. Martin & George E. Davis. An Updated Classification of the Recent Crustacea [archivált változat] (PDF), Natural History Museum of Los Angeles County, 132. o. (2001). Hozzáférés ideje: 2010. július 5. [archiválás ideje: 2013. május 12.]
↑ ^a ^b ^c Introduction to Maxillopoda. University of California, Berkeley. [2012. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 5.)
↑ Phil Myers: "Maxillopoda". Animal Diversity Web, 2001. (Hozzáférés: 2010. július 5.)
↑ B. A. Foster & J. S. Buckeridge.szerk.: A. J. Southward: Barnacle palaeontology, Crustacean Issues 5: Barnacle Biology, 41–63. o. (1987)
↑ Dieter Waloszek, John E. Repetski & Andreas Maas (2005). „A new Late Cambrian pentastomid and a review of the relationships of this parasitic group”. Transactions of the Royal Society of Edinburgh: Earth Sciences 96, 163–176. o. DOI:10.1017/S0263593300001280.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[M&D-1] Joel W. Martin & George E. Davis. An Updated Classification of the Recent Crustacea [archivált változat] (PDF), Natural History Museum of Los Angeles County, 132. o. (2001). Hozzáférés ideje: 2010. július 5. [archiválás ideje: 2013. május 12.]

[UCMP-2] Introduction to Maxillopoda. University of California, Berkeley. [2012. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 5.)

[3] Phil Myers: "Maxillopoda". Animal Diversity Web, 2001. (Hozzáférés: 2010. július 5.)

[4] B. A. Foster & J. S. Buckeridge.szerk.: A. J. Southward: Barnacle palaeontology, Crustacean Issues 5: Barnacle Biology, 41–63. o. (1987)

[5] Dieter Waloszek, John E. Repetski & Andreas Maas (2005). „A new Late Cambrian pentastomid and a review of the relationships of this parasitic group”. Transactions of the Royal Society of Edinburgh: Earth Sciences 96, 163–176. o. DOI:10.1017/S0263593300001280.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]