Zóé bizánci császárnő
| Zóé | |
 | |
| Zóé császárnő mozaikja az Hagia Szophiában | |
| Bizánci császárnő | |
| Uralkodási ideje | |
| 1042. április 19. – június 11. | |
| Elődje | V. Mikhaél |
| Utódja | IX. Kónsztantinosz |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Makedón-dinasztia |
| Született | 978 Konstantinápoly |
| Elhunyt | 1050 júniusa (72 évesen) Konstantinápoly |
| Nyughelye | Szent Apostolok templom, Konstantinápoly |
| Édesapja | VIII. Kónsztantinosz bizánci császár |
| Édesanyja | Helena |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | 1. III. Rómanosz bizánci császár 2. IV. Mikhaél bizánci császár 3. IX. Kónsztantinosz bizánci császár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zóé témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zóé (ógörögül: Ζωή), (Konstantinápoly, 978 – Konstantinápoly, 1050. június) a Bizánci Birodalom császárnője (uralkodott 1028. november 15-től haláláig), VIII. Kónsztantinosz idősebbik lánya, III. Rómanosz, IV. Mikhaél, V. Mikhaél, Theodóra és IX. Kónsztantinosz társuralkodója volt.
Élete
[szerkesztés]
Apja halála előtt három nappal, 1028. november 12-én házasították össze Rómanosz Argürosz Konstantinápolyi eparkhosszal, aki egymaga gyakorolta a hatalmat Kónsztantinosz elhunytát követően. Rómanosz és az idős Zóé házassága boldogtalan volt, a császár hamarosan elhidegült tőle, és a rendelkezésére álló pénzösszegeket is igyekezett megnyirbálni. Ezt kihasználva egy intrikus eunuch, Jóannész Orphanotrophosz bemutatta neki ifjú és jóképű fivérét, Mikhaélt, aki a szeretője lett. Rómanosz 1034-es, talán mérgezés következtében bekövetkezett halálának napján Zóé eljegyezte szeretőjét, aki IV. Mikhaél néven került hatalomra. Mikhaél azonban trónra lépve nem sokat törődött feleségével, akit az eunuch Jóannész szigorú felügyeletére bízott. A miniszter fivére betegeskedése láttán 1041-ben örökbe fogadtatta Zóéval unokaöccsüket, Mikhaél Kalaphatészt. Az V. Mikhaélként ismert uralkodó azonban előbb nagybátyját száműzte, majd magát Zóét próbálta kolostorba küldeni 1042 áprilisában.
A bejelentés a Konstantinápolyi köznép lázadásához vezetett, ami a klérus és a hivatali arisztokrácia támogatásával megbuktatta Mikhaélt és visszahívta Zóét – igaz, ezúttal húgát, Theodórát is császárnővé tették. A testvérpár gyűlölködése és uralmi tehetetlensége miatt Zóé végül ismét megházasodott. Választottja, Kónsztantinosz Monomakhosz 1042. június 11-én nyerte el a kezét, másnap pedig a trónt. Kónsztantinosz szintén tartott szeretőt, de nem törekedett a hatvanas éveiben járó császárnők háttérbe szorítására, és Zóé elfogadta a helyzetet. A harmonikus frigy a gyermektelen Zóé 1050 nyarán bekövetkezett haláláig tartott, aki IX. Kónsztantinosz udvarában sem játszott nagy szerepet.
További információk
[szerkesztés]- Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest, Osiris, 2003. ISBN 963-389-383-6
- Magyar István Lénárd: Bizánc a makedón dinasztia idején. In: Európa ezer éve: a középkor. (I. kötet) Szerk.: Klaniczay Gábor. Budapest, Osiris, 2005. pp. 282–288
A Wikimédia Commons tartalmaz Zóé bizánci császárnő témájú kategóriát.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
| Előző uralkodó: VIII. Kónsztantinosz |
Bizánci császár 1028 – 1050  |
Következő uralkodó: IX. Kónsztantinosz |
