Felsőzáros
| Felsőzáros (Záriečie) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Puhói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1475 | ||
| Polgármester | Jozef Kollár | ||
| Irányítószám | 020 52 (pošta Mestečko) | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | PU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 703 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 333 m | ||
| Terület | 9,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 10′ 42″, k. h. 18° 15′ 03″49.178300°N 18.250900°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 42″, k. h. 18° 15′ 03″49.178300°N 18.250900°E | |||
| Felsőzáros weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzáros témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőzáros (1899-ig Zárjecs, szlovákul Záriečie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Puhótól 10 km-re északnyugatra.
Története
[szerkesztés]A települést 1475-ben „Zaryecze” alakban említik először. 1504-ben „Zaryczy”, 1512-ben „Zaryacze”, 1598-ban „Zareche” alakban szerepel az írott forrásokban. Lednic várának uradalmához tartozott. 1598-ban 21 ház állt a településen. 1720-ban 3 malma és 20 adózó háztartása volt. 1784-ben 116 házában 130 családban 704 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZARJECZ. Három tót falu Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Drietomához, Lukihoz, és Dluhepoléhoz nem meszsze, Trentsénhez 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik közép termékenységűek, lakosaik jó késeket tsinálnak, kallójok is van.”[2]
1828-ban 125 háza volt 826 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. Malom, fűrésztelep és kovácsműhely is volt a községben.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zárjecz, Trencsén m. tót falu, Luky mellett: 21 kath., 782 evang., 5 zsidó lak. Evang. anyatemplom; szép erdő; gyümölcsöskertek; sovány határ. Lakosai szorgalmatosak, s köztök sok késcsináló. F. u. többen. Ut. post. Trencsén.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
Lakói a hagyományos foglalkozások mellett, szövéssel, ácsmesterséggel, tímármesterséggel keresték kenyerüket. 1931-től szeszfőzde működött a faluban.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 691, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 692 lakosából 683 szlovák volt.
2011-ben 691 lakosából 660 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Evangélikus temploma 1786-ban épült a korábbi fatemplom helyén. 1859-ben átépítették és tornyot is építettek hozzá.
- Haranglába a 18. század közepén épült, késő barokk stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Puhói járás települései | ||
|---|---|---|
Puhó (Púchov) | ||
|  | |