Ugrás a tartalomhoz

Wilsonville (Oregon)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Wilsonville (egyértelműsítő lap)
Wilsonville
Mottó: „Serving The Community With Pride”
(„Büszkeséggel a közösségért”)
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
ÁllamOregon
MegyeClackamas megye
Alapítás éve1969
PolgármesterTim Knapp
(Demokrata Párt)[1]
Irányítószám
Lista
97070
Körzethívószám
  • 503
  • 971
Népesség
Népesség26 664 fő (2020. ápr. 1.)[2]
Népsűrűség1044,9 fő/km²[3]
Háztartások száma9685
Egy főre jutó jövedelem41 763 $
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság47 m
Terület19,22 km²
- ebből vízi0,54 km²
IdőzónaPST (UTC−8)
PDT (UTC−7)
Azonosítók
GNIS
GeoNames5761287
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′ 24″, ny. h. 122° 45′ 59″45.306805°N 122.766420°WKoordináták: é. sz. 45° 18′ 24″, ny. h. 122° 45′ 59″45.306805°N 122.766420°W
Elhelyezkedése Clackamas megyében és Oregonban
Elhelyezkedése Clackamas megyében és Oregonban
Wilsonville honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilsonville témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Wilsonville az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon államban, elsősorban Clackamas megyében, a portlandi agglomeráció határán helyezkedik el; területe Washington megyébe is átnyúlik. A 2010. évi népszámláláskor 19 509 lakosa volt. A város területe 19,22 km², melyből 0,54 km² vízi.

A települést átszeli az Interstate 5; a Willamette-folyó városi szakaszán az út részét képező Boone-hídon lehet átkelni. A városban van a TriMet Westside Express Service HÉV-vonalának déli végállomása (Wilsonville pályaudvar).[4]

A helységben forgatták a 2008-as Wendy and Lucy című filmdrámát.[5]

Történet

[szerkesztés]
A Tauchmann-ház

A mai Wilsonville területén 1846-ban telepedett le Daniel Boone unokája, Alphonso Boone, majd a következő évben a Willamette-folyón létrehozta a Boones-kikötőt, mellyel létrejött Boones Landing, amit később Wilsonville-re neveztek át. A település eredetileg Yamhill megyéhez tartozott, de 1855-ben Clackamas megyéhez csatolták. Az első postahivatal 1876-ban jött létre Boones Ferry néven.

Wilsonville mai nevét 1880. június 3-án vette fel Charles Wilson, az első postamester után. Ugyanezen évben létesült az első általános iskola (Wilsonvile Grade School) egy egyszobás épületben. 1890-ben a vasút elérte a települést; ennek hatására számos szálló, kocsma, bank és egyéb kereskedelmi létesítmények is nyíltak. 1897-ben egyesült a Lake Oswegóig terjedő területet kiszolgáló 12 iskolakerület. 1906 és 1907 között az Oregon Electric Railway vasúti összekötő hidat emelt a Willamette folyó felett, majd 1908-tól déli irányban, Salem felé is közlekedtek vonatok. A vasúti híd faállványzata 1939-ben leégett.

1910-ben metodista templom épült, amelyet 1988-ig használtak, de az épület ma is áll. Két évvel később az iskolát egy teremmel bővítették, majd a század közepén az azonos telken egy modern épületet emeltek.[6] A Baldock Freeway részét képező Boone-híd 1954-es megnyitásával a kikötő megszűnt; a műtárgy ma az Interstate 5 részét képezi.[7]

A város nyugati felén 1961-ben nyitották meg a Dammasch State Hospital elmegyógyintézetet. A Frank Lloyd Wright által tervezett Gordon-lakóház 1963-ban épült a mai Charbonneau közelében; az épületet 2001-ben áthelyezték az Oregon Gardenbe.[8] Az első árvíz 1964-ben volt, az első tűzoltó-állomást pedig 1968-ban hozták létre. Wilsonville 1969-ben kapott városi rangot, ekkor ezren éltek itt. 1971-ben, a fejlesztések elkezdte után egy évvel a mesterséges Charbonneau települést Wilsonville-hez csatolták.

1974-ben a városháza épületét a Tauchmann-házból a mai Boones Ferry Parkban elhelyezett lakókocsiba helyezték át, egy évvel később pedig felvették az első városmenedzsert. 1976-ban megépült a posta első önálló épülete, a helyi rendvédelmi szerv pedig 1979-től működik.[9] 1980-ban a populáció elérte a 2920 főt. 1982-ben megnyílt a könyvtár, majd a következő évben a városháza az 1975-től használt helyéről egy új épületbe költözött.

1988-ban új könyvtárépületet nyitottak, amely felváltotta a tankerülettől bérelt területen álló, korábbi egytermes intézményt.[10] 1990-re a népesség 7106 főre nőtt;[11] a gyarapodás következtében a tankerület 1992-ben egy új gimnázium létrehozásáról döntött, amely 1995-ben kezdte meg működését; ez az első ilyen helyi intézmény.[12] A Town Center Shopping Center 1991-ben nyílt meg.

A város egyik földbirtokosa volt Walt Morey író; 1992-es halála után a telket özvegye egy fejlesztőnek adta el, így létrejött a Morey’s Landing lakópark, amely a könyvtár gyermekrészlegéhez hasonlóan szintén az író nevét viseli.[13] A szerző emlékére kialakították a medvetémájú Walt Morey Parkot, ahol felállították Gentle Ben, az író azonos című gyerekkönyve népszerű medvealakjának 2,5 méteres szobrát.[14]

1992-től 2004-ig a településen található Living Enrichment Center volt az Új Gondolat Mozgalom 3000 tagot számláló helyi szervezetének székhelye,[15] amely a vezetők pénzmosási ügyletei miatt csődbe ment.[16]

1995-ben az állam bezárta az elmegyógyintézetet, majd 2001-ben az eredeti épülettől északra női börtönt (Coffe Creek Correctional Facility) nyitott.[17] Larry Eaton, a telekértékek csökkenéséért aggódó, az új építménnyel szemközt élő helyi vállalkozó iskolabuszokat kezdett felhalmozni udvarán,[18] mellyel azt akarta elérni, hogy a város lakótelkét ipari területté nyilvánítsa, így eladhatja azt.[19] 2009-ben az egykori kórházépület helyén kezdték meg Villebois lakóövezet kialakítását. 1998-ban vízhiány miatt felfüggesztették a további beépítéseket; az ellátás további biztosításához 2002-ben új vízszivattyút állítottak üzembe.[20]

A helyi könyvtárat 1988-tól 2002-ig négy alkalommal bővítették; a legutolsó fejlesztés során 700 m²-rel nőtt az épület alapterülete.[21] A Wilsonville Primary Schoolt 2001 júniusában bezárták; helyén később bevásárlóközpont nyílt, amely legnagyobb üzlete az Albertsons.[22][23] 2006 szeptemberében 9,9 millió dolláros fejlesztés után egy acélszerkezetes, két szintes téglaépületbe helyezték át az önkormányzatot; a helyszínről szóló viták során sokan a képviselők és a polgármester lemondását is követelték.[24]

Földrajz és éghajlat

[szerkesztés]

Földrajz

[szerkesztés]
A Boeckmann-patak a Memorial Parkban

Wilsonville a portlandi agglomeráció déli határán helyezkedik el; területének nagy része Clackamas megye délnyugati oldalán fekszik, azonban északi oldalának egy része Washington megyében van.[25] Alphonse Boone a települést átszelő Willamette-folyón hozta létre a Boones-kikötőt;[7] a folyótól délre található Charbonneau tervezett település.[26]

A város vizei a Nyílhegy-, Meridián-, Bazalt-, Boeckmann- és Kávé-tavi-patakok, illetve a Seely-árok.[27] A Boeckmann- és Kávé-tavi-patakok a város vizeinek 85%-át teszik ki;[28] utóbbi patak a város nyugati oldalán folyik, és magában foglalja a Kávé-tavat és a környéki vizenyős területeket.

A várost 16 fejlesztési területre osztották (ezeket A-tól P-ig jelölik). A közigazgatási kerületek általában több fejlesztési körzetet is magukban foglalnak (például Villebois a D–G közöttieket). Példa a kerületekre: Charbonneau, Wilsonville Meadows, Canyon Creek North, Town Center, RiverGreen, Frog Pond és Old Town.[29] Utóbbi, az Óváros a helység legrégebbi körzete; ez a település déli részén, a Willamette Roadtól délre, a Boones Ferry Road mentén terül el; itt létesült az eredeti kikötő, illetve az eredeti városrészek is itt láthatóak.[30][31]

Éghajlat

[szerkesztés]

Mivel a település a Willamette-völgyben fekszik, nyarai általánosságban melegek, de az éves átlaghőmérsékletet befolyásolja a Csendes-óceán hatása.[32] A melegrekord 41℃, ezt az értéket a hőmérséklet 1977. augusztus 13-án, 18-án, 1981. augusztus 11-én és 1988. szeptember 3-án érte el. A hidegrekord -26℃, ekkora hideget 1998. december 23-án mértek.

A város éghajlata a Köppen-skála szerint nyugati parti óceáni (Cfb-vel jelölve).[33] A legcsapadékosabb a november–január-, a legszárazabb pedig a július–augusztus közötti időszak. A legmelegebb hónap július augusztus, a leghidegebb pedig december.

Wilsonville éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)18,322,225,630,638,340,040,040,640,635,022,219,440,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)8,911,113,916,120,023,327,227,824,417,811,77,817,5
Átlaghőmérséklet (°C)5,66,78,910,914,217,220,020,017,512,38,14,512,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)2,22,23,95,68,311,112,812,810,66,74,41,16,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)−13,3−13,3−6,7−7,2−1,71,15,02,8−1,1−3,9−10,0−26,1−26,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)157120116826447151639911671681082
Forrás: The Weather Channel[34]


Népesség

[szerkesztés]
Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
19701 001
—
19802 920191,7%
19907 106143,4%
200013 99196,9%
201019 50939,4%
2016 (becsült)23 768[35]
Források:[36][37]

A város mára Portland és Salem alvóvárosává vált.[38] Az 1969-es alapításkori 1000 lakos 1980-ra 2920 főre, 1990-re pedig 7016 főre nőtt,[39][40] melybe beleszámít a Kávé-pataki börtön rabjainak száma is.

A város medián bevételének értéke az USA-ban egyedülállóan magas.[41] A medián lakásár 2000-ben 200 972 dollár, 2006-ban viszont már 316 400 dollár volt.

2010

[szerkesztés]

A 2010-es népszámláláskor a városnak 19 509 lakója, 7859 háztartása és 4658 családja volt. A népsűrűség 1044,9 fő/km2. A lakóegységek száma 8487, sűrűségük 454,6 db/km2. A lakosok 85,3%-a fehér, 1,5%-a afroamerikai, 1%-a indián, 3,8%-a ázsiai, 0,4%-a a Csendes-óceáni szigetekről származik, 4,8%-a egyéb, 3,2%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 12,1% (10% mexikói, 0,3% Puerto Ricó-i, 0,1% kubai, 1,7% egyéb spanyol vagy latino származású.)

A háztartások 29,9%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 45,3% házas, 10% egyedülálló nő, 4% egyedülálló férfi, 40,7% pedig nem család. 32,9% egyedül élt; 11,8%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,28 személy élt; a családok átlagmérete 2,93 fő.

A medián életkor 36,2 év volt. A város lakóinak 22%-a 18 évesnél fiatalabb, 8,8% 18 és 24 év közötti, 32,2%-uk 25 és 44 év közötti, 23,8%-uk 45 és 64 év közötti, 13,3%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 46,6%-a férfi, 53,4%-a pedig nő.[42]

2000

[szerkesztés]

A 2000-es népszámláláskor a városnak 13 991 lakója, 5937 háztartása és 3775 családja volt. A népsűrűség 749,4 fő/km2. A lakóegységek száma 6407, sűrűségük 343,2 db/km2. A lakosok 90,5%-a fehér, 0,7%-a afroamerikai, 0,7%-a indián, 2,2%-a ázsiai, 0,3%-a a Csendes-óceáni szigetekről származik, 3,2%-a egyéb-, 2,7%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 6,9% (5,1% mexikói, 0,2% Puerto Ricó-i, 1,6% pedig egyéb spanyol/latino származású.)

A háztartások 30,4%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 51,5% házas, 8,3% egyedülálló nő; 36,4% pedig nem család. 28,3% egyedül élt; 9,7%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,34 személy élt; a családok átlagmérete 2,89 fő.

A város lakóinak 24,6%-a 18 évesnél fiatalabb, 9,4% 18 és 24 év közötti, 31,4%-uk 25 és 44 év közötti, 20,2%-uk 45 és 64 év közötti, 14,4%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A medián életkor 35 év volt. Minden 100 nőre 94,5 férfi jut; a 18 évnél idősebb nőknél ez az arány 91,7.

A háztartások medián bevétele 51 515 amerikai dollár, ez az érték családoknál $65 172. A férfiak medián keresete $43 480, míg a nőké $28 395. A város egy főre jutó bevétele (PCI) $29 786. A családok 3%-a, a teljes népesség 5,6%-a élt létminimum alatt; a 18 év alattiaknál ez a szám 3,7%, a 65 évnél idősebbeknél pedig 8,2%.[43]

Gazdaság

[szerkesztés]
A Mentor Graphics főhadiszállása

Mivel a város az Interstate 5 mellett fekszik, számos helyi és országos vállalat választotta székhelyéül vagy létesített itt telephelyet, ezért a munkahelyek száma nagyobb, mint a lakosságszám.[44] A legnagyobb jelenlévő cégek a tervezőprogramokat fejlesztő Mentor Graphics, a hőkamerákat gyártó FLIR Systems, illetve a cipőkereskedő Solestruck. További vállalatok voltak még a Thrifty PayLess patikalánc (1996-ban felvásárolta a Rite Aid),[45][46] a sportszereket és autó-alkatrészeket forgalmazó G.I. Joe’s (2009-ben csődbe ment),[47] valamint a videokölcsönző Movie Gallery és leányvállalata, a Hollywood Video (2010-ben csődöt jelentettek).[48]

A Xerox 2000-ben megvette a képalkotó eszközöket gyártó Tektronix 1973-ban alapított helyi üzemét,[49] ezzel a város legnagyobb munkaadójává vált;[50] ők és a Mentor Graphics több, mint 10 000 embert foglalkoztatnak. A Xerox, a Mentor Graphics és a FLIR Systems a Boeckmann Roadtól északra, a Parkway Avenue mentén, egymással szemben helyezkednek el. 2009-ig a FLIR Systems mellett volt az azóta Tigardba költöző projektorgyártó, az InFocus székhelye;[51] ezt és a Mentor Graphicsot korábbi Tektronix-alkalmazottak alapították.[52]

Az autópálya mentén több ipari park is található, ahol számos, gyártással vagy logisztikával foglalkozó vállalkozás telepedett meg. Nagyobb helyi vállalatok még a Tyco Electronics (Precision Interconnect), a Sysco, a Rockwell Collins és a Rite Aid. A Coca-Cola palackozóüzemet üzemeltet itt, valamint 2009-ig itt volt a Nike egyik logisztikai központja is.[53][54]

A település kiskereskedelme nagyrészt a Wilsonwille Road Interstate 5-höz közel eső szakaszán koncentrálódik; ide tartozik például a Town Center Shopping Center és az ahhoz tartozó egységek a Town Center Loop mentén (például a Fry’s Electronics, amely a szegmens egyik legnagyobb helyi képviselője).[55] A Fred Meyer a Boones Ferry Road és a Wilsonwille Road találkozásánál fekvő Old Town Square-en egy 13 500 m² méretű, 20 üzlethelyiséges bevásárlóközpontot nyitott.[56] A város északi végén 2003-ban nyílt meg a 17 hektáros Argyle Square üzletközpont, ahol többek között egy Target, egy Office Depot és egy Costco bolt is található.[57][58] A Willamette-folyótól délre fekvő Charbonneau-ban egy 10 üzletes kisáruház van.[26]

2015-től 2017 közepéig a helységben gyártották a Microsoft Surface Hub kivetítőit; az üzem megszűnésével 124-en vesztették el munkahelyüket.[59]

Kultúra

[szerkesztés]

A helyi közösségi központ oktatási helyként és közösségi találkozópontként is szolgál.

Minden év májusában rendezik meg a Wilsonville Festival of Arts nevű művészeti vásárt,[60] valamint 2000-től a Boones Ferry Days helyett tartják a Wilsonville Celebration Dayst.[61] Villebois kerületben 2009-től májustól októberig minden csütörtökön termelői piac működik.[62]

Képviseleti szintek

[szerkesztés]

Helyi

[szerkesztés]

A város az adminisztratív feladatok ellátására egy menedzsert alkalmaz;[63][64] a pozíciót jelenleg Bryan Cosgrove tölti be. A polgármestert és a képviselőket is négy-négy évre választják meg; a jelenlegi városvezető Tim Knapp, a képviselők pedig Julie Fitzgerald, Scott Starr, Charlotte Lehan és Susie Stevens.[65]

Agglomerációs, állami és szövetségi

[szerkesztés]

A kongresszusban a Clackamas megyéhez tartozó részek az 5. (képviselő: a demokrata Walter Kurt Schrader), a Washington megyéhez tartozók pedig az 1. (képviselő: a szintén demokrata Suzanne Bonamici) körzetben fekszenek.[66] Az állami szenátusban a város a 13. kerületben (képviselő: a republikánus Larry George) van,[67] a képviselőházban pedig a 26. kerületben (képviselő: a szintén republikánus John Davis) fekszik.[68] A helység továbbá a portlandi agglomerációs tanács által kijelölt 3. kerületnek is része, melynek képviselője Carl Hosticka.[69]

Infrastruktúra

[szerkesztés]

Oktatás

[szerkesztés]
A gimnázium

A település legnagyobb része a West Linn–Wilsonville-i Iskolakerület alá tartozik, azonban a Willamette-folyótól délre eső területek (Charbonneau település) a canbyi-, a nyugati városrészek pedig a sherwoodi körzet hatáskörében fekszenek. A Lowrie-, Boeckman Creek- és Boones Ferry általános iskolák óvodától ötödik osztályig fogadnak diákokat; fenntartójuk a West Linn–Willsonville-i kerület. 6–8. osztály között az Inza R. Wood Middle School, afelett a Wilsonville High School vagy a helyi művészeti és műszaki iskola kínál oktatási programokat. A canbyi és sherwoodi iskolakerületek a város közigazgatási körzetén belül nem működtetnek intézményeket.[70]

A település központjában áll a Clackamas Közösségi Főiskola egyik kihelyezett kampusza.[71] Az 1922-ben megnyílt iskola eredetileg az Oregon Advanced Technology Center nevet viselte.[72] Az Interstate 5 mentén, a Boeckmann Road-i felüljárónál helyezkedik el a magánkézben lévő, profitorientált Pioneer Pacific Főiskola.[73]

Az 1990-ben megnyílt Boeckman Creek Primary Schoolnak 649 tanulója van, kabalája pedig egy hiúz.[74] A Wilsonville Primary Schoolt 2001-től a Boones Ferry általános iskola pótolja,[22] amely 809 diákjával a körzet legnagyobb alapfokú intézménye; kabalája a szitakötő. Az 1980-tól üzemelő Inza R. Wood középiskola 699 tanulóval rendelkezik; kabalájuk a borz. A gimnázium 1995-ben indult;[75][76] az 1002 nebulót oktató intézmény kabalája a vadmacska. A 2005-től működő[77] művészeti- és műszaki iskola 85 diákot tanít.[78]

Közlekedés

[szerkesztés]
A Boone-híd

Az Interstate 5 észak–dél irányban halad át a helységen; a Willamette-folyó fölötti szakaszán a Boone-hídon lehet keresztülhaladni. A településnek a folyótól északra két kapcsolata is van az autópályával: a délebbi a Wilsonville Road, az északabbi pedig a városhatárnál, a Boones Ferry- és az Elligsen Road kereszteződésénél található. A folyótól délre a Charbonneau kereszteződés, keletre és nyugatra pedig a Boeckmann Road halad át az I-5 felett.[79] A város főbb útjai: Wilsonville Road, 95th Avenue, Boones Ferry Road (északra 141-es út), Boeckman Road, Town Center Loop, French Prairie Drive, Elligsen Road, Parkway Avenue és Stafford Road.[80]

A menetrend szerinti autóbusz-közlekedést korábban a TriMet biztosította, de a város saját szolgáltatót (South Metro Area Regional Transit, SMART) hozott létre,[54] átszállási lehetőségekkel a korábbi szolgáltató, illetve Salem és Canby vonalaira.[38] A környék kötöttpályás közlekedését a TriMet 2009 februárjában útnak indított, 24 km hosszú Westside Express Service HÉV-vonal biztosítja. A vonatok déli végállomása Wilsonville pályaudvar,[4] illetve innen indulnak a SMART autóbuszai is.[81]

A Portland and Western Railroad által közlekedtetett tehervonatok a HÉV-ek pályáján közlekednek, melyen számos leágazás található a BNSF sínpárjai felé; ezek észak–dél irányban, a Wilsonville-i vasúti hídon át futnak.

A legközelebbi repülőterek a délre fekvő Aurórai állami repülőtér, illetve a 27 km-re északra lévő Portlandi nemzetközi repülőtér. Habár a folyóparton fekszik, a városnak nincs kikötője; a Willamette-folyótól délre (a folyó keleti partján) üzemel egy jachtok fogadására alkalmas létesítmény.[53]

Közszolgáltatások

[szerkesztés]
A Town Center Parkban kiépített pihenőhely

A városnak nincsen saját tűzoltósága és rendőrsége; előbbi a településen 2 állomást üzemeltető Tualatin Valley Fire and Rescue-hoz,[82] utóbbi pedig a megyei seriff hivatalához tartozik, melynek hadnagya a helyi kirendeltség vezetője, akik Wilsonville Police feliratú járművekkel járőröznek.[83]

A víz- és csatornahálózatot az önkormányzat üzemelteti. Utóbbit 1972-ben létesítették, előbbit pedig 2002-ben bővítették.[53] Az ivóvizet a Willamette-folyón lévő Wilsonville Water Treatment Plantből nyerik, melyet a Tualatin Valley Water Districttel közösen, 46 millió dollárból hoztak létre. A vizet először kutakból biztosították, de ezek az 1990-es évek végén kiszáradásnak indultak.[84] Az új szivattyú napi teljesítménye 15 millió gallon, de ez szükség esetén 120 millióra is növelhető.[85] 2012-től a szomszédos Sherwood is innen nyeri vizét.[86]

Parkok és pihenés

[szerkesztés]
Játszótér a Wilsonville Memorial Parkban fekvő Murase Plazan

A településnek egy golfklubja (Charbonneau) van; a legközelebbiek a délre fekvő, aurorai Langdon Farms és a keleten, West Linnben lévő Sandelie.

Wilsonville-nek 15 parkja van;[87] a legrégebbi a könyvtártól nem messze található Wilsonville Memorial Park, amely egy szökőkutat, atlétikapályákat és egy közösségi pontként használt istállót (Stein-Boozier Barn) és más elemeket foglal magában. Másik, nagyobb park a Town Center Park, ahol egy, a megye által üzemeltetett látogatóközpont és a koreai háborúban elesetteknek emléket állító alkotás helyezkedik el. A többi park az Engelman Park, a Murase Plaza, a Palermo Park, a River Fox Park, Park at Merryfield, Montebello Park, Hathaway Park, Courtside Park, Tranquil Park, Willamette River Water Treatment Plant Park, Willow Creek/Landover Park, Canyon Creek Park és a régi kikötő közelében lévő Boones Ferry Park.

A város a Wilsonville Greenway mentén helyezkedik el, így környékén számos tisztás és ösvény fut.[88]

Média

[szerkesztés]

A településen elérhető média a Portlandből sugárzott 28 rádió- és 7 tévécsatorna, valamint regionális újságok (The Oregonian) és a helyi lap (The Spokesman),[53] amely szerdánként jelenik meg 3176 db-os példányszámban.[89]

A városban egy, a Regal Cinemas által üzemeltetett, 1996 óta működő, 9 termes mozi található, amely a régió első színházas üléselrendezésű filmszínháza.[90]

Híres személyek

[szerkesztés]
  • Alphonso Boone – telepes és révész[91]
  • Barbara Harper – anyajogi aktivista, író és oktató[92]
  • Bob McCallister – golfozó[93]
  • Brian Henninger – golfozó[94]
  • Del Baker – MLB-játékos, edző[95]
  • Derek Devine – NFL-quarterback[96]
  • Edith Green – politikus és oktató[97]
  • Frank Cady – színész[98]
  • George Law Curry – lapkiadó és politikus[99]
  • Gerald A. Krummel – politikus[100]
  • Gordon Sloan – ügyvéd és bíró[101]
  • James Gatto – az Adidas vezetőségi tagja, a 2017–18-as kosárlabdaidény korrupciós botrányának érintettje[102]
  • James M. Burns – szövetségi bíró[103]
  • John Davis – képviselő[104]
  • Matt Wingard – politikus[105]
  • Mel Krause – kosárlabdaedző[106]
  • Parker Johnstone – korábbi autóversenyző és kommentátor[107]
  • Richard William Riggs – ügyvéd és korábbi bíró[108]
  • Robert Valentine Short – politikus és földmérő[109]
  • Tom Bruggere – vállalkozó és szenátorjelölt[110]
  • Walt Morey – gyermekkönyv-szerző[111]
  • William Fulton Schaub – a hadsereg elnökhelyettese 1961–1962 között[112]

Testvérváros

[szerkesztés]
  • Japán Kitakata, Japán – a kapcsolat 1988 óta áll fenn;[113] Wilsonville polgármestere 1994-ben, Kitakata 40. születésnapján látogatott el a városba,[114] az ottani vezető pedig 2008-ban, a testvérvárosi kapcsolat 20. évfordulóján viszonozta a gesztust[115]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Wilsonville, Oregon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ Tim Knapp (angol nyelven). Democratic Party of Oregon. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  2. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
  3. ↑ 2010
  4. ↑ a b Megan Crepenau: Metro West Neighbors: WES will wind its way through the west side. (angolul) The Oregonian, (2009. január 29.)
  5. ↑ Mike Bookey: Dog Days: Wendy And Lucy Goes Existential In Oregon (angol nyelven). The Source Weekly, 2009. április 15. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  6. ↑ Wilsonville History in Photos (angol nyelven). City of Wilsonville. (Hozzáférés: 2018. március 8.)[halott link]
  7. ↑ a b Historical Marker - Boone's Landing (angol nyelven). Oregon.com. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  8. ↑ Steeve Woodward: Frank Lloyd Wright home redefines 'curb appeal. (angolul) The Oregonian, (2001. március 11.) B9. o.
  9. ↑ History (angol nyelven). City of Wilsonville. [2018. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  10. ↑ Hank Schouten: Wilsonville library eagerly awaits moving into its new, custom-built facility. (angolul) The Oregonian, (1988. augusztus 4.) 6. o.
  11. ↑ Demographics (angol nyelven). City of Wilsonville. [2011. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  12. ↑ South Zoner: Wilsonville timeline 1880: The settlement. (angolul) The Oregonian, (1995. augusztus 24.) 1. o.
  13. ↑ Wilsonville development reaches 98 percent capacity (angol nyelven). Portland Business Journal, 2001. szeptember 25. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  14. ↑ Wilsonville, Oregon: Statue of Gentle Ben (angol nyelven). RoadsideAmerica.com. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  15. ↑ Lisa Grace Lednicer: Church's last rites will end an era. (angolul) The Oregonian, (2004. augusztus 28.) E1. o.
  16. ↑ Jeff Manning: Ex-church leader falls far behind schedule in repaying $10.7 million. (angolul) The Oregonian, (2007. június 8.) C2. o.
  17. ↑ Dana Tims: Inmates arrive at Coffee Creek. (angolul) The Oregonian, (2001. október 16.)
  18. ↑ Highlights, lowlights and other dubious achievements of the year 2001. (angolul) The Oregonian, (2001. december 27.)
  19. ↑ Sam Howe Verhovek: Sherwood Journal; These Buses Stop Real Close to a Prison in Oregon (angol nyelven). The New York Times, 2002. január 17. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  20. ↑ John Fishbein: Preparing High Quality Budget Documents. (angolul) Chicago: Government Finance Officers Association. 2006. 240. o. ISBN 0-89125-284-3 Hozzáférés: 2018. március 8.  
  21. ↑ Rick Bella: Wilsonville library wing takes off, with skylights and space. (angolul) The Oregonian, (2001. december 6.) 15. o.
  22. ↑ a b Dana Tims: Southwest Zoner: Recycling bits of old Wilsonville Primary questioned. (angolul) The Oregonian, (2002. szeptember 19.) 6. o.
  23. ↑ Dana Tims: Southwest Zoner: Life sign in area's economy? Some see a renewed demand for retailspace as hopeful but not a recovery after a poor Christmas. (angolul) The Oregonian, (2003. január 30.) 1. o.
  24. ↑ Eric Mortenson: Metro Southwest Neighbors: City Hall will close, only to open in new location. (angolul) The Oregonian, (2006. szeptember 14.) 9. o.
  25. ↑ To Vote (angol nyelven). City of Wilsonville. [2011. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  26. ↑ a b Dana Tims: Southwest Zoner: Charbonneau, setting the tone. (angolul) The Oregonian, (2001. április 19.) 1. o.
  27. ↑ City Facilities, Parks, and Trails (angol nyelven). City of Wilsonville, 2007. április. [2011. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  28. ↑ Stormwater Management Plan (angol nyelven). City of Wilsonville, 2004. április. [2011. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  29. ↑ Appendix E (angol nyelven). City of Wilsonville, 2008. március 13. [2011. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  30. ↑ Abby Haight: Metro Southwest Neighbors: Keeping Old Town 'neighborly. (angolul) The Oregonian, (2007. október 18.) 7. o.
  31. ↑ Abby Haight: Metro Southwest Neighbors: New look at Old Town: City considers plan. (angolul) The Oregonian, (2007. november 29.) 10. o.
  32. ↑ George Taylor: The Climate of Oregon (angol nyelven). Oregon State University – Oregon Climate Service, 2005. július. [2007. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  33. ↑ Wilsonville, Oregon (angol nyelven). Weatherbase. (Hozzáférés: 2018. március 6.)
  34. ↑ Wilsonville, OR (angol nyelven). The Weather Company. (Hozzáférés: 2018. március 5.)
  35. ↑ Population and Housing Unit Estimates (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2018. március 5.)
  36. ↑ Census of Population and Housing (angol nyelven). United States Census Bureau. [2015. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 5.)
  37. ↑ Population Estimates (angol nyelven). United States Census Bureau. [2014. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 5.)
  38. ↑ a b Eric Mortenson: Metro Southwest Neighbors: City at a crossroads Wilsonville. (angolul) The Oregonian, (2007. február 1.) 14. o.
  39. ↑ 1980 Census of Population (angol nyelven). United States Census Bureau, 1982. augusztus. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  40. ↑ Risa S. Proehl: Certified Population Estimates for Oregon's Cities and Towns (angol nyelven). Portland State University, 2008. december 15. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  41. ↑ Eric Mortenson: Metro Southwest Neighbors: Report on city predicts population, job growth. (angolul) The Oregonian, (2007. július 26.) 9. o.
  42. ↑ Summary File 1 Dataset (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2018. március 5.)
  43. ↑ Summary File 1 Dataset (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2018. március 5.)
  44. ↑ Eric Mortenson: Metro Southwest Neighbors: City at a crossroads Wilsonville. (angolul) The Oregonian, (2007. február 1.) 14. o.
  45. ↑ Jim Hill: Thrifty PayLess turns a profit. (angolul) The Oregonian, (1996. december 4.) C1. o.
  46. ↑ Jim Hill: Rite Aid's makeover for PayLess. (angolul) The Oregonian, (1998. február 8.) B1. o.
  47. ↑ Laura Gunderson: $61 million buys Joe's; big clean-out sale begins: A liquidator's winning bid is just under half the chain's inventory value. (angolul) The Oregonian, (2009. április 10.)
  48. ↑ Wendy Culverwell: Movie Gallery quietly moves to Wilsonville (angol nyelven). Portland Business Journal, 2009. augusztus 16. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  49. ↑ Jeffrey Kosseff: Xerox's Wilsonville unit continues to make strides. (angolul) The Oregonian, (2002. május 14.) C1. o.
  50. ↑ Top 20 Employers (angol nyelven). City of Wilsonville. [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  51. ↑ Mike Rogoway: InFocus will leave Wilsonville for Tigard (angol nyelven). The Oregonian, 2009. október 22. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  52. ↑ Dana Tims: Metro West Neighbors: Emerging suburb built on silicon. (angolul) The Oregonian, (2005. december 8.) 9. o.
  53. ↑ a b c d Wilsonville Community Profile (angol nyelven). Infrastructure Financial Authority. [2010. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  54. ↑ a b Abby Haight: Metro Southwest Neighbors: Wilsonville budget will raise only SMART line. (angolul) The Oregonian, (2008. május 15.) 14. o.
  55. ↑ Wilsonville's top 10 employers. (angolul) The Oregonian, (2006. szeptember 14.) 13. o.
  56. ↑ Emily Fuggetta: Wilsonville's 145,000-square-foot Fred Meyer to open Friday morning (angol nyelven). The Oregonian, 2011. július 13. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  57. ↑ Rick Bella: Suburbs ready, willing to handle retail growth. (angolul) The Oregonian, (2008. április 20.) W18. o.
  58. ↑ Dana Tims: Square helps round out Wilsonville. (angolul) The Oregonian, (2003. július 22.) B2. o.
  59. ↑ Mike Rogoway: Microsoft's Wilsonville jobs are going to China, underscoring travails of domestic tech manufacturing (angol nyelven). The Oregonian, 2017. július 19. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  60. ↑ Festival of Arts (angol nyelven). Wilsonville Arts & Culture Council. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  61. ↑ Dana Tims: Wilsonville's annual festival will leave past behind: Organizers aim to appeal to the interests of the 31-year-old city's many newcomers, many from out of state. (angolul) The Oregonian, (2000. január 28.) D2. o.
  62. ↑ Cathie Ericson: Metro South Neighbors: Villebois market gets its start this weekend. (angolul) The Oregonian, (2009. április 30.)
  63. ↑ City Code (angol nyelven). City of Wilsonville. [2016. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  64. ↑ HR Manager 2009 (angol nyelven). City of Wilsonville. [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  65. ↑ Council Goals and Work Plan (angol nyelven). City of Wilsonville. [2017. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  66. ↑ Oregon's Congressional Districts Map (angol nyelven). Oregon Secreatry of State. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  67. ↑ State Legislative District Reference Map (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  68. ↑ Representative District Map (angol nyelven). Oregon Secreatry of State. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  69. ↑ Metro Council Districts (angol nyelven). Oregon Metro. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  70. ↑ Aimee Green: Southwest Zoner: Equity issue colors name debate. (angolul) The Oregonian, (2002. március 14.) 1. o.
  71. ↑ Campuses, Buldings + Hours (angol nyelven). Clackamas Community College. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  72. ↑ Clackamas CC dedicates new technology center. (angolul) The Oregonian, (1992. március 20.) E2. o.
  73. ↑ Stephanie Basalyga: Southwest Zoner: Briefly; Pioneer Pacific College will offer criminal justice degree. (angolul) The Oregonian, (2002. január 10.) 4. o.
  74. ↑ Linda McCarthy: South Zoner: West Linn district devises new elementary school attendance areas. (angolul) The Oregonian, (1991. március 14.) 9. o.
  75. ↑ Tanner Russ: After 22 years as Wilsonville scorekeeper, Sutton retires (angol nyelven). Pamplin Media Group, 2017. november 1. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  76. ↑ Kathryn Scott: South Zoner: A school of their own. (angolul) The Oregonian, (1995. augusztus 24.) 1. o.
  77. ↑ Clackamas County Cultural Coalition Distributes $40,375 to 23 Local Grant Recipients (angol nyelven). Clackamas Arts Alliance, 2018. február 21. [2021. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  78. ↑ Tara DuBois: Enrollment (angol nyelven). West Linn-Wilsonville School District. [2011. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  79. ↑ West Zoner: Study derails interchange idea. (angolul) The Oregonian, (2002. december 6.) D2. o.
  80. ↑ Chapter 2 – Existing Conditions (angol nyelven). City of Wilsonville, 2003. [2011. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  81. ↑ Washington County Commuter Rail (angol nyelven). TriMet. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  82. ↑ Service Area Map (angol nyelven). Tualatin Valley Fire and Rescue. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  83. ↑ Police (angol nyelven). City of Wilsonville. [2018. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  84. ↑ Dana Tims: Water bubbles up in Wilsonville aquifer. (angolul) The Oregonian, (2005. január 27.) B2. o.
  85. ↑ Abby Haight: O!: River restoration takes a page from nature's playbook. (angolul) The Oregonian, (2009. március 1.)
  86. ↑ Abby Haight: Sherwood joins Wilsonville in tapping Willamette River for water. (angolul) The Oregonian, (2008. május 22.)
  87. ↑ Parks (angol nyelven). City of Wilsonville. [2018. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  88. ↑ Willamette Greenway (angol nyelven). City of Portland. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  89. ↑ Wilsonville Spokesman (angol nyelven). Oregon Newspaper Publishers Association. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  90. ↑ Steven Amick: Wilsonville theater fires up 9 screens. (angolul) The Oregonian, (1996. december 19.) C4. o.
  91. ↑ Alphonso Boone (angol nyelven). Find A Grave. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  92. ↑ Cynthia Gabriel: Natural Hospital Birth: The Best of Both Worlds. Boston (Massachusetts): Harvard Common Press. ISBN 9781558328815 Hozzáférés: 2018. március 9.  
  93. ↑ Charbonneau Golf Club (angol nyelven). Online Highways. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  94. ↑ Brian Henninger (angol nyelven). PGA Tour. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  95. ↑ Del Baker (angol nyelven). Find A Grave. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  96. ↑ UFL Transactions (angol nyelven). OurSports Central. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  97. ↑ Philip Cogswell: Edith Starrett Green (1910-1987) (angol nyelven). The Oregon Encyclopedia. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  98. ↑ Frank Cady (angol nyelven). Legacy.com. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  99. ↑ Home of Governor George Law Curry near Wilsonville, Oregon, 1939 (angol nyelven). City of Salem. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  100. ↑ Resolution No. 900 (angol nyelven). City of Wilsonville. (Hozzáférés: 2018. március 9.)[halott link]
  101. ↑ Gordon Sloan (angol nyelven). Legacy.com. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  102. ↑ Jeff Manning: Adidas' Jim Gatto files motion to dismiss bribery case, says payments not a crime (angol nyelven). The Oregonian, 2017. december 23. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  103. ↑ Dave Hogan: Biography Profile Local Obituary - Judge 'James the Just' Burns dies at 77 after long illness. (angolul) The Oregonian, (2001. december 22.) E1. o.
  104. ↑ State Representative John Davis (angol nyelven). Wilsonville Area Chamber of Commerce. (Hozzáférés: 2018. március 9.)[halott link]
  105. ↑ Jeff Mapes: Matt Wingard leaves Oregon House leadership post after allegations of misconduct (angol nyelven). The Oregonian, 2012. június 13. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  106. ↑ Kyle Mallory: Mel Krause's dream complete with first pitch (angol nyelven). The Oregonian, 2009. február 26. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  107. ↑ New Honda and Used Car Dealer (angol nyelven). Parker Johnstone’s Wilsonville Honda. [2018. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  108. ↑ Judge Profile: Mr. Richard William Riggs (angol nyelven). Martindale.com. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  109. ↑ Michael Bamesberger: Celebrate Wilsonville's landmark Douglas fir at Oregon Heritage Tree induction event (angol nyelven). The Oregonian, 2014. május 1. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  110. ↑ Thomas Bruggere (angol nyelven). MyLife.com. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  111. ↑ Walt Morey, 84; Author of 'Gentle Ben' (angol nyelven). Los Angeles Times, 1992. január 14. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  112. ↑ William Fulton (angol nyelven). University of Oregon – Department of Mathematics, 2008. május. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  113. ↑ Oregon-Japan Sister Cities (angol nyelven). Japan-America Society of Oregon. [2009. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  114. ↑ South Zoner: Wilsonville group will visit sister city. (angolul) The Oregonian, (1994. szeptember 15.) 13. o.
  115. ↑ Wendy Owen: Ceremony/reception to honor sister city. (angolul) The Oregonian, (2008. október 22.) D3. o.

További információk

[szerkesztés]
Wikivoyage
Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz Wilsonville témájú leírást.

(angolul)

Sherwood Tualatin Lake Oswego
Newberg

Észak
Nyugat  Wilsonville  Kelet
Dél

Beavercreek
St. Paul Hubbard Aurora
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wilsonville_(Oregon)&oldid=26065369”