Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása

A cirill betűs szláv nyelvek átírására a magyar Wikipédia helyesírási irányelve értelmében az úgynevezett magyaros átírást írja elő. A rossz átírású cikkeket a {{cirillátír}}^(?) sablonnal jelöljük meg. Ez a Rossz cirill átírású cikkek kategóriába gyűjti őket, a tökéletesítendő cikkeket ott találhatod. A szerb neveknek a latin betűs változatát használjuk, nincs szükség átírásra (megfeleltetési táblázathoz lásd a szerb ábécé szócikket).

Átírási táblázat

A cirill betűs szláv nyelvek átírása meglehetősen szabályszerű. Általános céllal a következő táblázat használható (az OH. 252–253. oldala alapján).

Tudnivalók:

• Az első oszlop a cirill betűt közli, az utána következők a megfelelő nyelvek esetén alkalmazandó átírást adják meg.
• Ha egy betű átírása nem minden hangkörnyezetben azonos, azt az általában: szó jelzi; a speciális esetekben szükséges átírás ilyenkor a lábjegyzetben érhető el.
• A hiányt jelző gondolatjel csak akkor van kitéve, ha az adott betű létezik a nyelvben, de a magyar átírásban jelöletlen marad.
• Egyes cirill betűk alakilag egybeesnek bizonyos latin betűkkel, de ezekre is csak a cirill alakra keresve lehet rátalálni a táblázatban. Ilyenek (előbb a cirill, aztán a hasonló alakú latin betűt megadva): Аа (nem Aa), В (nem B), и (nem u), М (nem M), Н (nem H), Оо (nem Oo), Рр (nem Pp), Сс (nem Cc), Т (nem T), т (nem m), Хх (nem Xx), Ее (nem Ee), Ёё (nem Ëë). A tágabb értelemben vett cirill ábécét tekintve az alábbiak is idetartoznak: Іі (nem Ii), Јј (nem Jj), Ѕѕ (nem Ss). – Minimális különbség fedezhető fel az alábbi két betűnél: К (nem K), Уу (nem Yy).
• Érdemes figyelembe venni, hogy a cirill betűk némelyikének dőlt betűs írása jelentősen eltér az álló formától: г – г, д – д, и – и, й – й, т – т.

	Orosz	Ukrán	Belarusz	Bolgár	Macedón
А а а	a	a	a	a	a
Б б б	b	b	b	b	b
В в в	v	v	v	v	v
Г г г	általában: g az -огo és -его végződésekben: v	általában: h néhány hangutánzó, illetve idegen szóban: g	általában: h з után, illetve néhány idegen szóban: g	g	g
Ґ ґ ґ		g
Ѓ ѓ ѓ					gj
Д д д	általában: d е, ё, и, ю, я és ь előtt: gy	általában: d є, і, ю, я és ь előtt: gy	d	általában: d ю, я, ь előtt: gy	d
Е е е	általában: e szó elején, magánhangzó (а, е, ё, и, о, у, ы, э, ю, я), illetve ъ vagy ь után: je	e	általában: e szó elején, magánhangzó, illetve ь vagy ’ után: je	e	e
Ё ё ё	általában: jo д, н, т, ж, ч, ш és щ után: o		általában: jo н után: o
Є є є		általában: je д, н, т után: e
Ж ж ж	zs	zs	zs	zs	zs
З з з	z	z	z	z	z
Ѕ ѕ ѕ					dz
И и и	i ь után: ji	i		i	i
І і і		i	általában: i ь vagy ’ után: ji
Ї ї ї		ji
Й й й	j	j	j	j	j
Ј ј ј					j
К к к	k	k	k	k	k
Ќ ќ ќ					kj
Л л л	l	l	l	l	l
Љ љ љ					lj
М м м	m	m	m	m	m
Н н н	általában: n е, ё, и, ю, я, ь előtt: ny	általában: n є, і, ю, я, ь előtt: ny	általában: n е, ё, і, ю, я, ь előtt: ny	általában: n ю, я, ь előtt: ny	n
Њ њ њ					nj
О о о	o	o	o	o	o
П п п	p	p	p	p	p
Р р р	r	r	r	r	r
С с с	sz	sz	sz	sz	sz
Т т т	általában: t е, ё, и, ю, я, ь előtt: ty	általában: t є, і, ю, я, ь előtt: ty	t	általában: t ю, я, ь előtt: ty	t
У у у	u	u	u	u	u
Ў ў ў			v
Ф ф ф	f	f	f	f	f
Х х х	h	h	h	h	h
Ц ц ц	c	c	c	c	c
Ч ч ч	általában: cs az -ична képzőben és a что névmásban: s	cs	cs	cs	cs
Џ џ џ					dzs
Ш ш ш	s	s	s	s	s
Щ щ щ	scs	scs		általában: st ю, я, ь előtt: sty
Ъ ъ ъ	–			a
Ы ы ы	i		i
Ь ь ь	általában: – о előtt: j	általában: – о előtt, de nem д, н, т után: j	–	általában: j д, н, т, щ után: –
Э э э	e		e
Ю ю ю	általában: ju д, н, т után: u	általában: ju д, н, т után: u	általában: ju н után: u	általában: ju д, н, т, щ után: u
Я я я	általában: ja д, н, т után: a	általában: ja д, н, т után: a	általában: ja н után: a	általában: ja д, н, т, щ után: a
’		–	–		általában: a р előtt: –

A helyesírási keretirányelvet és a részszabályozásokat elfogadó szavazások jegyzőkönyvei

• Önálló helyesírási keretirányelvről (elfogadva: 2007. június 9.)
• A kínai és japán nevek egységes átírásáról (elfogadva: 2006. június 9.)

Külső hivatkozások

• Átírási segédlet a szabályzatban ismertetett, cirill betűt használó nyelvekhez.
• Zoltán András. A cirillbetűs írású szláv nyelvek szavainak és neveinek magyar helyesírása (Előterjesztés a Helyesírási Bizottságnak 1977. decemberében.)
• Zoltán András 1979. A cirillbetűs átírás szabályozásának időszerű kérdései. Magyar Nyelvőr.