Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve – 2015

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve – 2015
Rövidítés

A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások 2015-ös emlékéve alkalmából készült ez a lap.

Itt rögzítjük, ha már tapasztalt vagy kezdő Wikipédia-szerkesztők a szakterület kutatásával és az áldozatokról való megemlékezéssel kapcsolatos témakörökben új szócikket hoztak létre vagy lényegesen hozzájárultak ilyenhez, a témában képet töltöttek fel, vagy a Commonson galériát hoztak létre.

A cikk lehet átfogó történelmi írás, lehet egy gonddal megszerkesztett lista, vagy életrajz, szólhat olyanról, aki a kényszermunka áldozataként meghalt, és olyanról is, akinek az élete ennek következtében megváltozott. Szólhat a tettesekről is, és a témája lehet könyv, szobor, film, vagy más műalkotás is, ha az a deportálással kapcsolatos.

Szólhat a GULAG- és a GUPVI-lágerekbe hurcolt internáltak, politikai rabok, hadifogolynak nyilvánított civilek összegyűjtéséről, szállításáról, munkatábori körülményeikről, hazatérésükről, szenvedéseikről.

Bejegyezhető a témakörbe eső régebbi cikkek komolyabb tatarozása és lektorálása is.

Szerkessz bátran!

A cikkek vitalapján a {{Gulag-emlékév}} sablon jelzi, hogy a projekt keretében jött létre vagy bővült ki a lap.

Itt legörgetve a projekt keretében készülő, formálódó munkákat látod. A cikkek bevezetőjét belső hivatkozások nélkül és esetleg tömörítve ismétli meg a lap, és az összefoglalót a szerkesztő neve és hozzájárulásának természete követi.

2014. november

[szerkesztés]
A 2014-es ünnepségen jelentették be, hogy a magyar kormány a 2015-ös évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének nyilvánítja.
A cikket rlevente hozta létre.

2014. december

[szerkesztés]
  • A 0060. számú szovjet hadparancsot a második világháború során Magyarországra behatolt 2. Ukrán Front parancsnoka, Malinovszkij marsall és a 3. Ukrán Front parancsnoka, Tolbuhin marsall adta ki 1944. december 22-én. Ennek alapján hurcolták el a német nemzetiségűeket és az annak mondott magyarokat kényszermunkára (málenkij robot) a Szovjetunióba 1944–45-ben.
A cikket rlevente hozta létre.
  • Ercsey Gyula (Alsórákos, 1926. április 14. – Nagyenyed, 2000. október 30.) majdnem négy évet töltött szovjet munkatáborokban. Kolozsvárról hurcolták el 1944 őszén. Nyugdíjasként megírta Gulág-emlékeit. Könyve magyar és német nyelven jelent meg.
A cikket Wikizoli hozta létre.
  • 1945. január és 1949. december között hajtották végre a romániai németek kitelepítését a Szovjetunióba. A deportálás mintegy 70 000 – 80 000 embert érintett, akiket etnikai alapon válogattak ki, és a háborús károk jóvátételeként Ukrajna és a Kaukázus bányáiban vagy a nehéziparban dolgoztattak.
A cikket Nyeste hozta létre.
  • Ortutay Jenő (Tarna, 1889. május 3. – Ábez-láger, Oroszország, 1950. december 24.) görögkatolikus kanonok, szentszéki tanácsos, magyar országgyűlési képviselő. 1928-tól 1938-ig Beregszász városbírója (polgármestere) volt. 1945-ben a szovjet hatóságok 10 év kényszermunkára ítélték, a lágerben halt meg.
A cikket rlevente hozta létre.
  • Ortutay Elemér (Kövesliget, 1916. június 2. – Ungvár, 1997. január 25.) görögkatolikus teológiai tanár, Ortutay Jenő fia. 1949-től 1956-ig Vorkután raboskodott.
A cikket Wikizoli hozta létre.

2015. január

[szerkesztés]
  • Menczer Gusztáv (Budapest, 1921. – Budapest, 2011. október 31.) atléta, medikus. 1945–53 között politikai rab a Gulagon. 1990-től 2006-ig a Kárpótlás Társadalmi Kollégium elnöke. 1989-ben alapítója és haláláig elnöke a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (SZORAKÉSZ). A Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli tagja.
A cikket rlevente hozta létre.
  • Murádin János Kristóf (Marosvásárhely, 1980. november 1. ) erdélyi magyar történész, egyetemi oktató, gulágkutató. Több tanulmányt írt a szovjet lágerekbe elhurcolt erdélyi, főleg kolozsvári civilekről.
A cikket Wikizoli hozta létre.
A képeket és az engedélyt rlevente szerezte.
  • A Vorkutlag (oroszul: Воркутлаг) a szovjet Gulag egyik legnagyobb kényszermunkatábora volt. Teljes nevén: Воркутинский исправительно-трудовой лагерь - Vorkuta Javító Munkatábor. Komiföldön, a Pecsora folyó medencéjében helyezkedett el, Moszkvától 1900 kilométernyire északkeletre, az északi sarkkörtől 160 kilométernyire északra. 1931 és 1957 között kétmillió fogoly fordult itt meg a Szovjetunióból és 21 másik országból.
A cikket rlevente hozta létre.
A cikket Meslac hozta létre.

2015. február

[szerkesztés]
  • Budapestiek elhurcolása 1945-ben - Budapest ostroma alatt és után több tízezer civil lakost hurcolt el a fővárosból és környékéről a szovjet hadsereg, azért hogy meglegyen a Malinovszkij marsall jelentéseiben szereplő 138 000 főnyi hadifogoly.
A cikket rlevente hozta létre.
  • A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja - Az emléknapot minden év február 25-én tartják annak emlékére, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok teljes mértékben jogellenesen, a képviselői mentelmi jog ellenére letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében.
A cikket rlevente kibővítette.

2015. március

[szerkesztés]
  • Pintér Endre (Budapest, 1927. július 23.) magyar orvos, sebész professzor. Budapest második világháborús ostromakor 1945. január 6-án málenkij robotra hurcolták el. Szerencséjére egészségügyi feladatot kellett ellátnia és nem vitték el az országból, így viszonylag rövid idő után hazajutott.
A cikket Andrew69. hozta létre.

2015. április

[szerkesztés]
  • Lengyel József (Marcali, 1896. augusztus 4. – Budapest, 1975. július 14.) magyar József Attila- és Kossuth-díjas író, költő.
1939-től 8 évet 10 hónapot töltött a Gulágon, majd 1948-tól 1955-ig egy újabb száműzetést Szibériában. 1962-ben jelent meg az Elejétől végig című gulág-élményeit összefoglaló megrázó remekműve.
A cikket többen, köztük Lengyel Tatjána, az író lánya hozta létre.
  • Rohr Magdolna (Bátaszék, 1928. december 24. – 2007.) Gulag-túlélő, az Alapítvány a Gulagokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére alapítója.
  • Marczin Borbála (Budapest, 1927. szeptember 24. – 2015. február 19.) Gulag-túlélő
Az egyetlen bűnük az volt, hogy a nevük és a címük szerepelt egy disszidálás közben elfogott fiú noteszében. Emiatt összeesküvés vádjával 17, illetve 18 évesen a Gulagba vitték őket, ahonnan 8 és fél év múlva szabadultak.
A cikkeket rlevente hozta létre.

2015. május

[szerkesztés]
  • Miklósi Károly (Budapest, 1926.) magyar fotógrafikus, fényképész. 1945–47 között politikai rab a Gulagon és a Málenkij robot. Orosz hadifogságom története. című könyv szerzője.
A cikket Andrew69. hozta létre.
  • Szikszay Edit, Gellért Károlyné (Szombathely, 1924. február 15. – 1997.) politikai fogoly, Gulag-túlélő, tanár, néprajzkutató. 1949 februárjában koholt vádak alapján hazaárulással, kémkedéssel vádolták és 25 évre ítélték. 7 évet töltött Szibériában, ahol saját elmondása szerint „nincs tavasz és nincs ősz, nincs átmenet a tél és a nyár között, nincs a virágoknak illata, nincs a madaraknak hangja és nincs szerelem”. Hazatérése után a tanítás mellett az őrségi néprajzi emlékek gyűjtésével foglalkozott. 2003-ban posztumusz megkapta Őriszentpéter díszpolgára címet.
A cikket rlevente hozta létre.
  • A Magyar nők a Gulágon Sára Sándor 3 részes dokumentumfilmje. A három rész alcíme: Mikor vittek Szibéria felé..., A nép ellenségét átvettem és Hallgatásra ítélve. A film azokról a magyar nőkről szól, akiket erőszakkal tartóztatott le és hurcolt el a szovjet hadsereg, koholt vádak alapján Szibériába, a Gulagra.
A cikket Módis Ágnes Vadszederke hozta létre.

2015. június

[szerkesztés]
  • Rózsás János (Budapest, 1926. augusztus 6. – Nagykanizsa, 2012. november 2.) magyar író, nyugalmazott könyvelő, német-orosz műszaki tolmács. 1944–53 között kilenc éven át ártatlanul politikai fogoly volt a Gulágon. Könyvei a rendszerváltás előtt csak külföldön jelenhettek meg, 1997-től lett a Magyar Írószövetség tagja.
A cikket Andrew69. kibővítette.

2015. július

[szerkesztés]
  • Gulag (film) Roger Young rendezte 1985-ös amerikai filmdráma.
A cikket Andrew69. hozta létre.

2015. augusztus

[szerkesztés]
  • Jānis Mendriks (Aglona, 1907. január 21. – Vorkuta, 1953 . augusztus 1.) lett katolikus pap. Szovjetunióban, Vorkután, a Gulag-táborban tartották fogva. Részt vett az 1953-as vorkutai sztrájkban, ahol a rabokat erőszakkal kényszerítették a munka felvételére és amikor közéjük lőttek, ő is életét vesztette.
A cikket Andrew69. hozta létre.

2015. szeptember

[szerkesztés]
  • Bien György Zoltán (Budapest, 1928.) magyar vegyész, politikai fogoly volt több Gulag táborban Szibériában a kolimai körzetben. Apjával együtt hurcolták el, az volt a bűnük, hogy volt egy telepes rádiójuk, ami miatt kémnek nézték őket.
A cikket Andrew69. hozta létre.
  • Kölley György (eredetileg Köhler) (Budapest, 1919. szeptember 29. – Leányfalu, 2005. március 14.) magyar katolikus pap és cserkészvezető. A Szovjetunióban öt éven keresztül Gulag táborban raboskodott Karéliában. A sokak által Gyurkabának szólított atya élt nyugati emigrációban is, de azok közé tartozik, akik a magyar cserkészet eszméjét megőrizték Magyarországon.
A cikket Andrew69. wikisítette.

Kapcsolódó megbeszélések

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:A_Szovjetunióba_hurcolt_politikai_foglyok_és_kényszermunkások_emlékéve_–_2015&oldid=27516556”