Magyar nők a Gulágon
| Magyar nők a Gulágon | |
| magyar filmtrilógia | |
| Rendező | Sára Sándor |
| Producer | Grósz Gabriella |
| Műfaj | dokumentumfilm, trilógia |
| Operatőr | Kurucz Sándor |
| Vágó | Tuba Mariann |
| Hangmérnök | Fék György |
| Gyártásvezető | Dimény Tibor |
| Gyártás | |
| Gyártó | Objektív Filmstúdió |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 96+102+101 perc |
| Forgalmazás | |
| Bemutató | 1992 |
| Korhatár | 12 |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 Magyar nők a Gulágon
|
Én már tudom azt, hogy a börtön és a láger nem a legszörnyűbb, ami az emberrel történhet. Az egyetlen szörnyű, ami az emberrel történhet, az, ha nem tud sem tükörbe, sem önmagába nézni.
A Magyar nők a Gulágon Sára Sándor 3 részes dokumentumfilmje. A három rész alcíme: Mikor vittek Szibéria felé..., A nép ellenségét átvettem és Hallgatásra ítélve. A film azokról a magyar nőkről szól, akiket erőszakkal tartóztatott le és hurcolt el a szovjet hadsereg, koholt vádak alapján Szibériába, a Gulagra.
Története
[szerkesztés]A második világháború után Magyarországon az egyik legfontosabb kül- és belpolitikai kérdés volt, hogy mi lett a sorsa a Szovjetunióba hurcolt magyaroknak. Sára Sándor azokat a nőket kutatta fel, akik életben maradtak ezután a szörnyűség után.
A film főszereplői áldozatok és nem bűnösök. Az elhurcolt asszonyok szólalnak meg és mondják el, hogyan ragadták el őket családjaiktól és vitték kényszermunkára a munkatáborokba, akár több évre is. A filmben híradóbejátszások által mutatja meg a rendező, hogy készült az oroszok vezette Szövetséges Ellenőrző Bizottság „megrendelésére” a lista, ami alapján az embereket összeszedték.
Nem egész történeteket láthatunk, hanem a rendező rakja össze a mondatok, megjegyzések alapján a szemtanúk félmondataiből az egységes történéseket. A vádak kémkedés, ellenséges tevékenységek voltak, amelyeket a letartóztatás, vallatás után a kikényszerített vallomás követett, ami után az ítélet akár 10-25 év is lehetett.
A filmben megszólal Karig Sára, akit Vorkutára vittek munkatáborba és Szára néven került be az orosz nyilvántartásba, úgy mint, "nő vagy személy", tehát akár férfi is lehetett a papír szerint. A fagyos 20-40 fokos hidegben 6 éven át küzdött az életben maradásáért, ahol naponta 10-12 órás felszíni fejtési munkát kellett végeznie.
Források
[szerkesztés]- Hegyi Gyula: Magyar mártírium, Magyar nők a Gulágon, Filmvilág folyóirat 1992/06 49-51. old.,
- Schubert Gusztáv: A vád, Filmvilág folyóirat 1996/11 51-53. old.
