A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja
| A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja | |
![A Szovjetunióba hurcolt Kovács Béla kisgazdapárti politikus szobra (2006-ban a Kossuth téren[1])](/wiki/F%C3%A1jl:Kov%C3%A1cs_B%C3%A9la_szobor.jpg) | |
| A Szovjetunióba hurcolt Kovács Béla kisgazdapárti politikus szobra (2006-ban a Kossuth téren[1]) | |
| Alternatív neve | A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja |
| Ünneplik | magyarok |
| Ideje | február 25. |
| Kapcsolódó ünnep | A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, Totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja |
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (mint a „kommunizmus áldozatainak emléknapja” is említik) megtartását az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el. Az országgyűlési határozati javaslatot Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő terjesztette be. Ennek értelmében minden év február 25-én megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól a középfokú oktatási intézményekben.
Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében.
A politikus letartóztatása és fogvatartása az első lépés volt azon az úton, amelynek során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket és így haladt a totális egypárti diktatúra kiépítése felé. Az eset ezzel a demokrácia és a szabadságjogok semmibe vételének jelképévé vált, amely a kommunizmus közel 50 éves uralmát jellemezte. Kovács Béla típuspéldája lett a pártállami rezsim áldozataiként számon tartott embereknek.
A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak.
Első megemlékezés
[szerkesztés]Először 2001. február 25-én emlékeztek meg a kommunizmus áldozatairól. A budapesti ünnepségek része a volt ÁVH székház, a mai Terror Háza Múzeum előtti megemlékezés, figyelmeztetőként és emlékeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására. Azóta az Országgyűlésben és a középiskolákban minden évben sor kerül a megemlékezésre.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kovács Béla szobra 2015 augusztusában a Balaton utca és a Széchenyi rakpart sarkára került át. (Kovács Béla szobra a Köztérkép.hu-n)
Források
[szerkesztés]- A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja
- jelesnapok.oszk.hu
- 58/2000. (VI. 16.) országgyűlési határozat a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjáról
- Letartóztatják Kovács Bélát - Múlt-kor
- A kommunizmus áldozatainak emléknapja van - Múlt-kor
- A kommunizmus áldozatainak emléknapja - 100 millió áldozat világszerte - Inforádió
- Országszerte megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól Archiválva 2015. február 20-i dátummal a Wayback Machine-ben - mno.hu
- Szembenézés és feldolgozás – A kommunizmus áldozataira emlékezünk Archiválva 2021. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (Mirák Katalin történésszel Galambos Ádám beszélget) – Evangélikus.hu, 2021