Warkworth-krónika
| Warkworth-krónika | |
 | |
| Szerző | Ismeretlen |
| Ország |  Egyesült Királyság |
| Nyelv | angol |
| Műfaj | Történelmi feljegyzés |
| Kiadás | |
| Kiadó | John Warkworth |
| Kiadás dátuma | 1483 |
| Média típusa | könyv |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Warkworth-krónika a középkori Angliából származó kézirat, amely John Warkworth cambridge-i tudós-pap nevét viseli, bár arra semmi bizonyíték nincs, hogy ő lett volna a szerzője.
A kézirat
[szerkesztés]A szöveget Warworth 1483-ban mutatta be cambridge-i kollégáinak, a Brut-krónika kéziratához csatolva, mintegy annak folytatásaként. A kézirat címe: A Chronicle of the First Thirteen Years of the Reign of King Edward the Fourth (szabad magyar fordításban: IV. Eduárd uralkodása első tizenhárom évének krónikája). A feljegyzések fontos forrásként szolgálnak Anglia 1461 és 1474 közötti történelméhez, különös tekintettel a rózsák háborúja második, 1469 és 1471 közötti szakaszához.[1]
A krónika alapvetően Lancaster-párti szemszögből vizsgálja az eseményeket. A beszámolók egyértelműen VI. Henrik angol királlyal rokonszenveznek. 1470-es ismételt trónra lépését például nagy örömnek nevezi, amely az emberek többségét eltöltötte. A krónikaszerző a rózsák háborújának több fontos eseményéről is ír, például arról, hogy milyen ellenérzésekkel viseltetett Richard Neville, Warwick grófja IV. Eduárd angol király titokban kötött esküvőjével szemben. Élesen bírálja a yorkista John Tiptoftot, Worcester grófját, amiért Lancaster-párti szimpatizánsokat végeztetett ki, és úgy ír róla, mint akit az emberek nagyon gyűlölnek. Azt is sejteti, hogy Richárdnak, Gloucester hercegének, a későbbi III. Richárd angol királynak köze volt VI. Henrik 1471-es halálához a londoni Towerban.[1]
Pontatlanságai ellenére felbecsülhetetlen értékű információkat nyújt a kézirat a lancasteri ellenállásról, amely az északi várakban – Alnwick, Banburgh és Dunstanburgh – összpontosult 1461 és 1464 között, valamint több felkelésről, Redesdale-i Robin 1469-es zendüléséről, valamint a lincolnshire-i Welles-lázadásról. A krónika beszámol a barneti és a Tewkesburyi csatáról is.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c John A. Wagner 291-292. oldal
Források
[szerkesztés]- ↑ John A. Wagner: John A. Wagner. Encyclopedia of the Wars of the Roses. ABC Clio (2001). ISBN 1-85109-358-3. Hozzáférés ideje: 2019. február 27.
