Védfalu
| Védfalu (Vydrník) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1294 | ||
| Polgármester | Peter Slobodník | ||
| Irányítószám | 059 14 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1288 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 219 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 601 m | ||
| Terület | 4,96 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 00′ 04″, k. h. 20° 24′ 15″49.001111°N 20.404167°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 04″, k. h. 20° 24′ 15″49.001111°N 20.404167°E | |||
| Védfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Védfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Védfalu (1899-ig Vidernik, szlovákul: Vydrník, németül: Eimerau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Poprádtól 12 km-re délkeletre, a Hernád mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]1294-ben „Wydernik” néven említik először. Neve a szláv vydrnik (= vidra) főnévből származik. 1326-ban „Wedrenick” néven említik. Kezdetben a savniki ciszterci apátság birtoka volt. 1530 és 1696 között Lőcse városának zálogbirtoka. 1787-ben 32 házában 221 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VIDERNIK. Vidrig. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Skavnikhoz nem meszsze; határja néhol sovány.”[2]
1828-ban 37 háza és 279 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1840-ben ásványvízforrásain fürdőt létesítettek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vidernik, Szepes v. tót f. ut. p. Horkához 1/2 órányira. 279 r. kath., paroch. templommal. F. u. a szepesi püspök.”[3]
1868-ban itt kelt 21 szepesi falu petíciója a magyar nemzetgyűlésnek. A faluban fűrészüzem működött. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.
Lakói közül sokan Szvit és Poprád ipari üzemeiben dolgoznak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 371, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 897 lakosából 867 szlovák volt.
2011-ben 1088 lakosából 979 szlovák és 96 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt klasszicista, római katolikus temploma 1799 és 1801 között épült a korábbi, 13. századból származó gótikus templom helyén. Egy 18. századi kelyhet őriz.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
|  | |
