Vojtvágása
| Vojtvágása (Vojtovce) | |
 | |
| A község látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1408 |
| Polgármester | Helena Kasardová |
| Irányítószám | 091 01 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 98 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 23 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 211 m |
| Terület | 4,91 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 12′ 19″, k. h. 21° 41′ 35″49.205278°N 21.693056°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 19″, k. h. 21° 41′ 35″49.205278°N 21.693056°E | |
| Vojtvágása weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vojtvágása témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vojtvágása (1899-ig Vojtócz, szlovákul: Vojtovce, ukránul: Vityivci) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Sztropkótól 6 km-re keletre, az Ondavai-dombság középső részén fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut soltész általi betelepítéssel alapították a német jog alapján a 14. század második felében. Első írásos említése 1408-ból származik „Votizhau” néven. Királyi birtok, majd a Perényi és Erdődy családé. 1569-től a sztropkói uradalomhoz tartozott. 1600-ban 6 jobbágyház állt a településen. 1715-ben 15, 1720-ban 8 adózó háztartása volt. A faluban malom is működött.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VOJTÓCZ. Vojtovcze. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Puczákhoz 1 1/2, d. Brusnyiczához 2, é. Sztropkóhoz 1 órányira; határja 3 nyomásbéli, rozsot, és zabot terem, földgye hegyes, és agyagos, szőleje nints, erdeje tsekély, piatza Sztropkón van.”[2]
1828-ban 26 házában 205 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Volytócz, Zemplén v. orosz f. Stropkó fil. 3 romai, 193 gör. kath., 6 zsidó lak.”[3]
1900-ban 106 lakosa volt.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Vojtvágása, előbb Vojtócz, ruthén kisközség. Csupán 22 háza és 106 gör. kath. vallású lakosa van. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. Már a XIII. században szerepel. Német irtványos telep volt Votizhau néven. Előbb királyi kamarai birtok, azután Perényi Gábor lett az ura. 1569-ben Pethő János kapott rá királyi adományt s ettől kezdve a sztropkói uradalomhoz tartozott. Újabbkori urai a Barkóczyak lettek, de most nincs nagyobb birtokosa. Még 1548-ban is, a mikor Erdődy Pétert iktatták birtokába, Vojtholcz néven van említve. Gör. kath. temploma 1846-ban épült.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 94, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 116 lakosából 74 szlovák, 32 ruszin és 8 ukrán volt.
2011-ben 114 lakosából 70 szlovák, 30 ruszin és 6 ukrán.
Nevezetességei
[szerkesztés]Görögkatolikus temploma 1846-ban épült.
További információk
[szerkesztés]- E-obce.sk
- Községinfó
- Vojtvágása Szlovákia térképén
- E-obec.sk
- Hivatalos oldal Archiválva 2014. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
A Sztropkói járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
