Vita:Székelyföld/Archív01

---

« előző

1

következő »

Rovásírás

Nem értek egyet azzal, hogy rovásírással is legyen feltüntetve a név. A nyelvészek abban sem értenek egyet, hogy a rovásírásnak mi volt a státusza és hogy valóban nemzeti ábécé volt-e. Lásd: Ősi-e és magyar-e a rovásírás? Másrészt ha Székelyföld neve szerepel rovásírással, akkor Magyarország neve miért nem? Éppen azért, amiért Németország neve sincs kiírva a lapján germán rúnákkal. Arpadapo ^vita 2009. június 24., 15:26 (CEST)

A nyelvészek, történészek is emberek. Ami tény, és nem vitatható, hogy a rovásírás újra elterjedőben van. Továbbá már foglalkoznak a rovásírásnak az Unicode táblába való felvételével, amikortól már nem fog különösebb okozni a használata (kb 1,5-2év múlva jelenik meg előrejelzések szerint). Ezen az oldalon megtalálható az előterjesztési tanulmány, mely tudományos szemszögből tárgyalja a szerepét és történetét. http://rovasirashonlap.tar.hu/ . Aakmaros ^vita 2009. június 24., 21:01 (CEST)

Tudományos szemszögből biztos nem. Idézet a honlapról: "Eredete sok ezer évre nyúlik vissza". Hány ezer évre? Harminc? Negyven? Már a Szíriuszon is ismerték? "Elődje elsősorban a kárpát-medencei magyar rovásírás" Mivan?

Persze, sokan foglalkoznak vele, "új-ősmagyar" körökben egyfajta hobbivá is vált. De ettől még nem lesz "tudományos" elmélet belőle. A szigorú tudományos vizsgálatok jelenleg ott tartanak, hogy nem vagyunk biztosak az eredetében, és abban sem, hogy a reneszánsz korban nem csak egyfajta úri huncutság volt-e rovásírást tanulni, egy dicsőbb magyar múlt képzeletében. (Már akkor is.)

Érdekesnek tartom továbbá, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtár tartalmaz rovásírásban feltöltött állományokat (pl. Örkény: Tóték; nonszensz!), holott azokat a megfelelő betűtípus-készlettel elég könnyű egy normál Times szövegből létrehozni. De miért nincsenek feltöltve ezek az állományok Wingdings, Courier vagy akár görög karakterkészlettel, dévanágaríval, cirill betűkkel??? Arpadapo ^vita 2009. június 24., 21:24 (CEST)

Elfogadom, hogy léteznek szigorúbb vizsgálatok. Azt viszont nem, hogy úri huncutság, meg ilyenek. Ugyanis a fennmaradt emlékek ezt tükröznék. Mégis a legtöbbször eldugott helyen, vagy templomokban, esetleg egy szegényebb sorban élő tanító bibliájából kerültek elő rovásemlékek. A betűtípuscsere sem olyan egyszerű, előszőr át kell konvertálni (kettősbetűk, stb), ugyanakkor léteznek összeróvások meg bogárjelek is szép számmal, amik több betűt jelölnek egyszerre. Aakmaros ^vita 2009. június 25., 10:34 (CEST)

Nem értem, hogy miért baj az, hogy rovásírással is ki van írva a név. Több székelyföldi település tábláján is szerepel rovásírásásos felirat is (például Székelyudvarhely, Gyergyócsomafalva) és máshol is be akarják vezetni (pl. Csíkszeredában). Az, hogy pontosan honnan származik a rovásírás nekem személy szerint nem sokat számít, a lényeg az, hogy Székelyföldön az elmúlt évszázadokban is használták, és kár lenne ezt a hagyományt veszni hagyni. Ha jól sejtem, Arpadapo, nálad a probléma gyökere az, amiért Székelyföld autonómiáját sem támogatod (ezt a szerkesztői lapodon láttam, és nem tudok egyetérteni vele). Sie ^vita 2009. június 30., 11:11 (CEST)

térképek

Az első térkép jó. Az alsó, a Székelyland hiányos! Nincs rajta a marosszéki Nyárádremete község a hozzá tartozó falvakkal( Nyárádköszvényes, Mikháza, Deményháza), valamint Székelyhódos község a hozzá tartozó falvakkal( Jobbágytelke,Ehed, Iszló)! A neten szinte mindenhol a hiányos térkép látható! Hogyan lehet ez???

Szerintem a fontosabb városok közt meg kellene említeni Székelykeresztúrt, van olyan fontos mint Barót, Nyárádszereda vagy más kisebb város. Ott van Erdély talán egyetlen (Kolozsváron azt hiszem nincs) unitárius gimnáziuma, de lehet, hogy az egész magyar nyelvterületen az egyetlen. A közelben működő iszapvulkánok, Sóskút, Omlás vagy Galambod vára, Petőfi, Bem utolsó éjszakája a Gyárfás-kúriában, stb. Üdvözlettel,86.125.136.80 (vita) 2008. április 25., 20:02 (CEST)Demirhám

Székely társadalmi berendezkedés

[1]--Fz22 2006. január 23., 10:54 (CET)

köszi, úgy látom a valóság enyhén bonyolultabb volt... Erre a könyvre voltak olyan mérgesek a románok a nyolcvanas években, ugye?--KIDB 2006. január 23., 11:27 (CET)

Meg erre: Száraz György: Erdély múltjáról, jelenidőben – ISBN 9631414507 (bocs a bekiabálásért) --Csanády 2006. január 23., 11:43 (CET)

Aha ;) ... az a mu szepen osszefoglalja azt, amit a magyar tortenetiras Erdelyrol gondol, tud, vagy tudni vel--Fz22 2006. január 23., 14:14 (CET)

Könyvek, kiadványok I.

Mondja már meg valaki, mit csináljunk ezzel a Könyvek, kiadványok listával !? Nagyrészt ismétlôdik és csúfítja a szócikket. Valahogy össze kéne nyomni. lakeof 2007. május 21., 18:31 (CEST)

Lehetne egy külön cikk, "Székelyföldről szóló kiadványok" címmel és innnen csak meghivatkozni. Ahhoz viszont illene kibővíteni. --Hkoala ^vita 2007. július 22., 18:31 (CEST)

Könyvek, kiadványok II.

• • Várady Péter Pál - Borbély Anikó: Erdély – Kalotaszeg – Felszeg; Zrinyi Nyomda Kiadója, 1989
  • Várady Péter Pál - Borbély Anikó: Erdély – Kalotaszeg – Alszeg, Nádasmente, Kapus vidéke, Átmeneti vidék; Zrinyi Nyomda Kiadója, 1990
  • Várady Péter Pál - Borbély Anikó: ERDÉLY MAGYAR TEMPLOMAI: KALOTASZEG; Unikornis Kiadó, 1991
  • Várady Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély - Székelyföld - Korond és vidéke; Közdok Kft., 1994
  • Várady Péter Pál - Gaál Anikó - Zsigmond Enikő: Erdély - Székelyföld - Alcsík és Kászon; Közdok Kft., 1995
  • Várady Péter Pál - Lőwey Lilla - Zsigmond Enikő: Erdély - Székelyföld - Közép és Felcsík; Viza Kft., 1996
  • Várady Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély - Székelyföld - Fehér-Nyikó és Keresztúr vidéke; Viza Kft., 1998
  • Várady Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély - Székelyföld - Nagy-Küküllő és Udvarhely vidéke; PéterPál Kiadó, 1999
  • Várady Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély - Székelyföld - Ősz a havason; PéterPál Kiadó, 2001
  • Várady Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély - Székelyföld - Gyimesek vidéke; PéterPál Kiadó, 2001
  • Várady Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély - Székelyföld - Erdővidék; PéterPál Kiadó, 2002
  • Várady Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély - Székelyföld - Felső - Háromszék; PéterPál Kiadó, 2003
  • Várady Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély - Székelyföld - Tél a havason; PéterPál Kiadó, 2003
  • Várady Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély - Siebenbürgen-Transylvania; PéterPál Kiadó, 2003 (németnyelvű)
  • Várady Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély - Kalotaszeg - Képes krónika; PéterPál Kiadó, 2004
  • Várady Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély - Székelyföld - Kovászna és vidéke; PéterPál Kiadó, 2004
  • Várady Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély - Székelyföld - Homoródi dombság; PéterPál Kiadó, 2000
  • Várady Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély - Székelyföld - Sepsiszentgyörgy és vidéke; PéterPál Kiadó, 2005
  • Várady Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély - Székelyföld - Marosszék I. - Kis-Küküllő vidéke - Szováta és vidéke; PéterPál Kiadó, 2006
  • Várady Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély - Székelyföld - Marosszék II. PéterPál Kiadó, 2007
  • Várady Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély - Székelyföld - Marosszék III. PéterPál Kiadó, 2008
  • Várady Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély - Székelyföld - Marosszék IV. PéterPál Kiadó, 2009

egy kis rendeznivaló lakeof 2007. július 22., 18:23 (CEST)

HIVATALOS NYELV

Ne mind írjuk át, inkább beszéljük meg.

1. A román nyelv hivatalos nyelv, szerintem nem kell megindokolnom.

2. Habár nem rendelkezik autónom státusszal, de viszont: többségében magyarlakta terület, tehát a magyar nyelvet nagymértékben használják. Ezen kívül mivel többségében magyarlakta terület, a magyarok száma minden településen meghaladja a 20%-ot, ezért a román kormány 2002-2003-ban elfogadót törvénytervezete értelmében a magyar nyelv is HIVATALOSAN használható az ÁLLAMI SZERVEKNél. – Kulja ^vita 2008. február 23., 15:33 (CET)

Tetszik, nem tetszik, sajnos a hivatalos nyelv a román, a magyar nyelv a közigazgatásban használható, abban az esetben, ha a magyar lakosság részaránya 20% feletti, de ettől ugyan a magyar még nem hivatalos.– Istvánka ^posta 2008. március 4., 14:55 (CET)

Hmmm... Hozátenném, hogy a mai Székelyföld majdnem mindegyik településén a magyar-székely lakosság részaránya meghaladja a 20%-ot. – Kulja ^vita 2008. március 4., 16:42 (CET)

De attól még nem hivatalos! Idézem Románia alkotmányát (13-ik cikkely): În România, limba oficială este limba română. A törvény, amelyet te is említesz, megengedi a magyar nyelv haszálatát a közhivatalokban olyan településeken ahol részarányuk 20% felett van, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy hivatalos nyelv lett belőle. – Istvánka ^posta 2008. március 4., 17:13 (CET)

Sajnos igazad van. Nem is kételkedtem ebben, hisz Románia nemzetállam és nem jogállam. Szerintem a "magyar nyelv" maradjon másodiknak és zárojelben legyen feltüntetve valamiképpen. Egyet értesz? – Kulja ^vita 2008. március 4., 17:53 (CET)

Jó lesz, de előbb kérd ki más véleményét is légyszi!– Istvánka ^posta 2008. március 4., 17:57 (CET)

"Hivatalos" adatok

Nem csak a "hivatalos nyelv" problémás, hanem az egész koncepció. Olyan ma nincs, hogy Székelyföld, a történelmi Székelyföld viszont nem egyezik meg a mai három megyével, szóval a "Székelyföld" számára ilyen hivatalosnak látszó boxban hivatalosnak látszó adatokat megadni szerintem megtévesztő. – Peyerk ^vita 2008. március 5., 06:45 (CET)

Abban igazad van, hogy a három megyés Székelyföldel baj van. Mai Székelyföldnek a Székely Nemzeti Tanács által megjelölt részeket kéne kiemelni. (Marosszék, Csíkszék, Udvarhelyszék, Gyergyószék, Háromszék)– Kulja ^vita 2008. március 5., 13:40 (CET)

Inkább az infoboxot kellene levenni. A többi nyelvnél sincs ilyen, mert nem akarják országnak láttatni. – HuckFinn ^vita 2008. március 5., 13:44 (CET)

Szó sincs országról, csak régióról!– Kulja ^vita 2008. március 5., 14:04 (CET)

Ugyan miért kellene a SZNT POV-álláspontját kiemelni? Azt az SZNT-ről szóló lapon kell bemutatni, mint az ő véleményüket. A Székelyföld egy komoly történelmi és néprajzi régió, aminek a leírásába nem szabad aktuálpolitikát keverni.

Ehhez mindenképpen hozzátartozik, hogy a (jelenlegi) infoboxot le kell venni.

– Peyerk ^vita 2008. március 5., 16:54 (CET)

Ez a "régió" nem hivatalos, azaz nem közigazgatási fogalom, szerintem is az lenne a megoldás, hogy szedjük le az infoboxot. – Hkoala 2008. március 5., 17:38 (CET)

Nagy fájdalommal vettem tudomással döntéseteket :) De ettől függetlenül, régió infobox-ot kaphat, nem?– Kulja ^vita 2008. március 5., 17:41 (CET)

Bodzaforduló

Bodzaforduló mai közigazgatási határai ugyan újabbak, mint a székely székek megszűnése, de szerintem nem Háromszékhez, hanem Felső-Fehér vármegyéhez tartozott, tehát nem Székelyföldhöz. Mit gondoltok? – Peyerk ^vita 2008. december 5., 14:21 (CET)

Semmi vélemény? Akkor kiveszem a listából. – Peyerk ^vita 2008. december 15., 21:28 (CET)

Bodzaforduló a történelmi Székelyföldhöz tartozik (bár ma lakosságának túlnyomó többsége román nemzetiségű). A mai Kovászna megye területének az északi része (Bálványos és környéke) tartozott Felső-Fehér vármegyéhez. (Lásd például ezt a képet: Székely counties towns.svg). Visszaírom a táblázatba. Sie ^vita 2009. január 16., 20:51 (CET)

Az 1876. évi XXXIII. törvénycikk (némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről) 1.§. 15. pontja:

„15. Háromszék megye.
Ezt képezik:
a) Három-szék;
b) Felső-Fejér megyének Három-szék és Brassó-vidék között fekvő két, Három-szék és Csik-szék között fekvő egy darabja;
c) Sepsi-Szent-György, Kézdi-Vásárhely, Ilyefalva és Bereczk.
Székhelye: Sepsi-Szent-György.”

Az 1877. évi I. törvénycikk (némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról) 2.§. 15. pontja:

„15. Háromszék megyét képezik:
a) a volt Háromszék;
b) a volt Felső-Fehér megyének következő községei:
Márkos, Nyén, Bodola, Bodza, Lüget, Nyáros-Patak, Előpatak, Hidvég, Árapatak, Erősd, Bükszád, Mikó-Ujfalu, Alsó-Volál, Felső-Volál, Karatna, Peselnek, Száraz-Patak;
c) Sepsi-Szt.-György;
d) Kézdivásárhely;
e) Illyefalva;
f) Bereczk;
g) a volt Udvarhely-székből:
Telegdi-Baczon község [8. a)].”

Az akkori Bodza a községnévrendezéskor a Magyarbodza nevet kapta, Bodzaforduló pedig ennek a határából alakult román uralom alatt.

Ennek megfelelően helyreállítom a cikket.

A képet nem látom, mert ezen a néven nem létezik.

– Peyerk ^vita 2009. január 18., 14:26 (CET)

Magyarok aránya a Székelyföldön

Anon kétszer is beírta, hogy a Székelyföldön a magyarok aránya 59,2%:

"A tág értelemben vett Székelyföld népessége 1 128 200 fő, amely Kovászna, Hargita és Maros megye össznépességét teszi ki. Az 1992-es népszámlálási adatokhoz képest a három megye lakossága 59 300 fővel csökkent. A lakosság etnikai összetétele a következő: 59,2% magyar, 36,0% román, 4,5% roma!"

Ezt visszavontam.

A megelőző mondat szerint:

"Erdély történelmi-etnográfiai régiói közül jelenleg csak itt vannak a magyarok többségben (arányuk 80% körüli" (kiemelés tőlem).

Ez tehát nem a mai három megyére vonatkozik, hanem a történelmi Székelyföldre. Anon módosítása a kontextusra tekintettel tehát valós tényeket hamis színben tüntet fel.

– Peyerk ^vita 2008. december 30., 13:02 (CET)

Ismét

Rosszul van kiírva a népesség! Az van ott: (arányuk 80% körüli). Ez nem lehet, mivel eleve Hargita 82 %, Kovászna 74 % körül, s Marosvásárhely csak 46 % kisebbség... Pláne hogy lentebb az van kiírva, hogy 59,2% a magyar, ez az igazság, mivel Maros megyében sok helyütt már román többség van, kérem átjavítani, mert én mindig átírtam 59,2 % -ra, de érdekes módon visszaírták...

A mellékelt térkép világosan tükrözi, hogy a Székelyföld megnevezés milyen környéket jelöl. És ott 80% körüli az arány.. de ha arról van szó, ki lehet 2 tizedes pontossággal is számolni a székely székekhez tartozó települések adatait összevetve. Aakmaros ^vita 2009. január 29., 22:41 (CET)

sn

Anon sn-t sértett legutóbbi szerkesztésével. Forrás sincs. Messiah, pertraktáció, Kérem, vandalizálja a szerklapomat! 2009. január 16., 00:47 (CET)

Eltávolítottam a sablont. Innen nem derül ki, hogy melyik része nem semleges a szócikknek. Sie ^vita 2009. január 16., 21:04 (CET)

Ha elolvasod, nem távolítottad volna el. Mindenféle forrásmegjelölés nélkül értékelő kijelentéseket tesz vitatott tudományos és áltudományos kérdésekben, illetve személyes értékelést is elhelyezett a szövegben, nem is egy helyen.

Visszatettem a sablont. Bár szívem szerint visszavonnám amit írt, de néhány rész használhatónak tűnik belőle.

– Peyerk ^vita 2009. január 18., 14:58 (CET)

Magánvélemény-e a tény, abból kifolyólag, hogy az esetleg politikailag kényelmetlen?

Némely emberkék következő tények megemlítése ellen görcsösen küzdenek, azt puszta magánvéleménynek minősítve. Lássuk:

• "a wilsoni-elvekre hivatkozva, amelyet egyáltalán nem tartottak be"

Miért talán nem így történt? A wilson elv eredetileg azt jelentette volna, hogy a közigazgatási határokat a néprajzi határoknak megfelelően húzzák meg. Szerintem azt mindenki tudja, hogy nem így történt, hiszen milliónyi magyar került a határon kívülre.

• "A Székely Hadosztály azonban valójában Magyarországot akarta megvédeni az idegen hadseregek ellen..."

Szintén nem értem mi a probléma ezzel az állítással, logikus, hogy a Székely Hadosztály meg kívánta védeni a határokat.

• "...akik Magyarország felszámolást tűzték ki célul."

Lehet rajta vitatkozni, hogy pontosan mi akartak, az viszont tény, hogy a megszerzett területek feletti uralom tartós biztosítása érdekében igen rá kívántak lépni Magyarországra, szóval ez is megálja a helyét

• "'Az akkori vezetőség azonban a felelőtlen pacifista eszméktől vezérlve feloszlatta a magyar hadsereget, míg az ország területén élő nemzetiségeknek fegyvert osztott ki.'"

Szintén tény, hogy a Károlyi-kormány hazazavarta a magyar hadsereget, amely hadászati szempontból egy abszolút marhaság volt. A pacifista kifejezés előtti "pacifista" jelzőt lehet elfogultnak nevezni, ha ez az ami zavar, szedjétek ki. Az ország területén élő nemzetiségek kezdeményezéseit szintén támogatták, tény például, hogy Károlyi személyes utasításba adta, hogy a MÁV szerelvényeket küldjön, hogy a románok eljuthassanak a gyulafehérvári "nemzetgyűlésre", ahol majd kimondták Erdély elszakadását. Mit lehet erre mondani, tény, hogy így történ - a magánvélemény az lenne, ha elkezdenék fujjolni, ott.

• "Európában ehhez hasonló kormány nem volt, mely szétverte a saját országának hadseregét."

Szintén egyedülálló, hogy míg pl. a csehek, a szerbek és a románok a háború végén villámgyorsan hadsereget tudtak szervezni, addig nálunk hazazavarták őket. Tény, tény, tény. A megfogalmazásmódot lehet NPOV-abbá tenni, de attól még így történt, és ennek benne kell lennie.

• "A káoszba fulladt országot..."

Szerintem az elég nagy káosznak lehet nevezni, hogy egy ezeréves államalakulat néhány hónap leforgása alatt hirtelen semivé lesz. Szintén tény a káoszba fulladás.

• "...olyan emberek vették kézbe, akikeknek semmilyen demokratikus felhatalmazásuk nem volt az ország vezetéséhez."

Szintén tény, hogy a Károlyi-kormánynak nem volt semmiféle törvényes felhatalmazása. A törvényesen létrejött Országgyűlést illegális tüntetések útján oszlatták fel, és sajátot nem választottak. Tény, hogy nem volt demokratikus felhatalmazásuk. Tény, tény, tény.

• "Ennek is köszönhető, hogy a székelyek nem védték meg szülőföldjüket, Magyarország keleti felét."

Mármint a megfogalmazás pontatlan, hiszen nem azért nem védték meg a székelyek (mellesleg nem is nekik kellett volna, hanem a magyar hadseregnek) székelyföldet, mert a Károlyi-kormánynak nem volt demokratikus felhatalmazottsága, hanem annak szűklátókörű, pacifista politikája miatt tiltották, hogy a magyarok fegyverrel védjék meg területi integritásukat. Szintén tény, akár tetszik, akár nem.

Nagyjanos9999 ^vita 2009. március 27., 20:38 (CET)

Egyfelől "TÉNY" nem attól lesz valami, hogy te azt állítod. Másrészt a Wikipédián forrásokkal alátámasztott semleges leírások kellenek, nem "TÉNY"ek. Vagyis a forrásmegjelölés a megoldás. – Peyerk ^vita 2009. március 27., 23:06 (CET)

Igen, teljesen igazad van, nem attól lesz "TÉNY" valami, hogy én azt állítom, hanem attól, hogy tény. Rakd oda a forrás sablont, aztán majd ha lesz forrás, odabiggyesztik, de az információt ne hagyd ki.

Nagyjanos9999 ^vita 2009. március 29., 16:30 (CEST)

Miért magánvélemény?

Mert

• meglehetős hétköznapi a megfogalmazás

Akkor fogalmazd át úgy, hogy ne hétköznapi legyen!

• nincsenek források mellérendelve

Akkor biggyeszd oda a forrás sablont, és majd lesz forrás, de ne törölj!

• olyan témákat akar részleteiben feszegetni, ami nem kötődik a cikk tartalmához

Valamenynire mégis kötődik, hiszen történetileg fontos tudni, hogy hogy került el Magyarországtól Székelyföld.

ilyen esetben átirányítani szoktak a megfelelő cikkre

• túlzásokba bonyolódik

• semmilyen demokratikus felhatalmazás

erről talán a Károlyi Mihály, az Őszirózsás forradalom vagy más cikk beszélhet

• káoszba fulladt ország

elég egyoldalú megközelítés (persze, hogy az önkényes hatalomváltás, külső hódítók meg különféle ellenálló csoportok rányomták bélyegüket az állapotokra)

• szétverte a saját országának hadseregét, feloszlatta a magyar hadsereget

bár feloszlatta a királyi sereget, helyette kialakította a vörös hadsereget (szintén hatékony volt, bát nem annyira ütőképes a tapasztalt tisztek mellőzése miatt)

Tévedés, a vörös hadsereget nem a Károlyi-kormány hozta létre, hanem a Károlyi rendszer bukása után létrejövő Tanácsköztársaság. Mellesleg ők pont nem kísérelték meg Erdélyt visszaszerezni, inkább észek felé hadakoztak és több történész állítja, hogy nem Magyarország területi integritásának helyreállítása volt a céljuk, hanem folyosót nyitni Szovjet-Oroszország felé.

• nem helytálló

főleg az utolsó mondat, ugyanis a székely katonák és felkelők a végsőkig küzdöttek, a Rongyos Gárdában, vagy akár a Vörös csapatoknál is a Felvídéki harcokban (ld Székely Hadosztály), másrészük pedig az otthont, családot védelmezni ment haza a baljós hírek hallatán

Az utolsó mondat arra utal, hogy a Károlyi-kormány igyekezett elgáncsolni a területi integritás mellett lándzsát törőket (pl. Gömbös Gyula), és abba gondolkozott, hogy ha majd békésen állunk hozzájuk, a végén egy igazságos megoldás fog születni. Az tény, hogy a Rongyos Gárda és a Székely Hadosztály hősiesen védte az országot, de ez nem Károlyiék érdeme, sőt kifejezetten az ő ellenükben történt.

nem ártana ezeken javítani s esetenként alkalmas forrásokat csatolni, ahogy Peyerk mondta.

Aakmaros ^vita 2009. március 27., 23:25 (CET)

Nagyjanos9999 ^vita 2009. március 29., 16:30 (CEST)

Mélységesen egyetértek, egyoldalú, ömlengő magánvélemény!– Istvánka ^posta 2009. március 28., 11:13 (CET)

Ha egyoldalúnak tartod fogalmazd át, de az információtartalom ne vesszen el! Nagyjanos9999 ^vita 2009. március 29., 16:30 (CEST)

Drága Nagyjános, a te magánvéleményedre nem mások kéne forrásokat hozzanak! – Istvánka ^posta 2009. március 29., 16:33 (CEST)

Drága István! Először is ez nem az "én" magánvéleményem, nem is én írtam bele, hanem ez eredetileg is benne volt, és valaki kivette, én meg ragaszkodtam ahhoz, hogy benne legyen. Mellesleg attól, hogy a megfogalmazás kicsit kényelmetlen, a tény még tény marad, és dolgozom a forrásokon, de esetleg ti is segíthetnétek, ha csak feleakkora lelkesedéssel, minthogy visszaállítgatjátok...

Nagyjanos9999 ^vita 2009. március 29., 16:50 (CEST)

Megspórolhattad volna a revertleési köröket, ha hamarabb nekiállsz forrásokkal alátámasztani a cikkben leírtakat! A megfogalmazás nem kényelmetlen, hanem ömlengő, nem enciklopédikus jellegű, ez volt a probléma! – Istvánka ^posta 2009. március 29., 16:51 (CEST)

Kicsit csiszoltam a megfogalmazáson, de te is segíthetnél, a lényeg, hogy ne törlődjön információ. Nagyjanos9999 ^vita 2009. március 29., 16:58 (CEST)

Bízom benne, hogy meg tudod oldani a problémát és a virtusnál komolyabb forrásokat is fel tudsz kutatni!– Istvánka ^posta 2009. március 29., 17:10 (CEST)

Károlyi-kormány demokratikus jellege

Az alábbi szöveget a forráshivatkozással együtt töröltem:

"A káoszba fulladt országot olyan emberek vették kézbe, akikeknek semmilyen demokratikus felhatalmazásuk nem volt az ország vezetéséhez."

A hozzá tartozó, szintén törölt forráshivatkozás: "„Ha a törvény alapján azonnal megtartják a választásokat…” - tehát nem tartottak demokratikus választásokat."

Csakhogy a meghivatkozott forrás sehol nem állít olyasmit, amit a törölt állítás. Ezzel szemben az ellenkezőjét egyértelműen igen:

"A választások elodázása nem jelenti, hogy a polgári demokratikus forradalom nélkülözte volna a népképviselet fórumait."

Ez a forrással való visszaélés, forráshamisítás!

– Peyerk ^vita 2009. március 30., 17:44 (CEST)

Kedves Peyerk!

Tudod nehéz forrást találni olyasmiről, ami nincs. Pl. bizonyítsd be nekem forrással, hogy nem voltak pl. 2004-ben választások. Az említett forrást sikerült találnom, ami azt mondja, hogy körülbelül, hogy "ha megtartották volna"... számomra ez azt jelenti, hogy nem tartottak választásokat 1918-ban, így nem volt a Károlyi-kormánynak demokratikus felhatalmazottsága, még ha a népre hivatkoztak, akkor sem.

Nagyjanos9999 ^vita 2009. március 31., 14:20 (CEST)

Esetleg a vitatott részeket át lehetne másolni a Székelyföld történelme szócikkbe (hogy ne kelljen törölni semmit), amíg nem sikerül egy mindenki számára elfogadott változatot készíteni. Nagyon rosszul néz ki az a sablon a szócikk elején.Sie ^vita 2009. június 17., 14:07 (CEST)

Székely megmozdulás

A mai nappal kapcsolatos eseményeket is rögzíteni kéne. --Kaleido1000 ^vita 2013. október 27., 12:52 (CET)

Tatarozás

A mai napon kitettem a tataroz sablont, mivel szeretném az elkövetkező 2-4 hét alatt (ahogy egészségem engedi) ezt, illetve a székelyek a szócikkeket kiemelt cikkre való jelöléshez való állapotba hozni. Mivel egybevágó téma, a két szócikket együtt fejleszteni könnyebb, és valószínűsíthetem, hogy új szócikkeket is fog a bővítés hozni. Mint fentebb írtam az előremenetelt az egészségem is behatárolja, így előre köszönöm mindenki türelmét, ha pár napig/akár egy hétig nem dolgoznék velük. Ha lesz is ilyen időszak, attól függetlenül, mindenképpen a végigviszem a tatarozásokat, amilyen gyorsan bírom, már lassan két hónapja forrásokat gyűjtök ehhez a két szócikkhez. Ercsaba74 ^vita 2014. január 5., 04:36 (CET)

Nem nyúlok bele tatarozás közben, csak itt szólok, hogy a Székely Vértanúk Emléknapja illetve Székely Szabadság Napja írásmód helytelen, lásd AkH 145. --Hkoala 2014. január 17., 20:03 (CET)

Javítva. Ercsaba74 ^vita 2014. január 17., 20:35 (CET)

Levettem a tataroz sablont, ez a szócikk tatarozása meglenne, bár még kerülhetnek apró javítások. A szócikkben található piros hivatkozások egy részét szeretném „eltüntetni”, miközben dolgozom a többi idevágó szócikkek építésével vagy tatarozásával. Ercsaba74 ^vita 2014. január 27., 02:39 (CET)

POV

Az SZNT autonómiastatutum-tervezete szerinti adatok tényként való közlése nélkülözi az elfogulatlan bemutatást. Beszéljük meg, hogyan lehet esetleg beépíteni. Bár szerintem annak nem is itt, hanem az SZNT-ről vagy a statutumról szóló cikkben volna a helye.

Peyerk ^vita 2014. január 28., 18:07 (CET)

Az adatok a 2011-es hivatalos népszámlálás adatai, az SZNT által behatárolt területen, nem az SZNT autonómiastatutum-tervezete szerinti adatok Ercsaba74 ^vita 2014. január 28., 18:19 (CET)

Te figyelj, én most meguntam a hülyéneknézést, oké? Felvetem az egyéb kocsmafalon, addig visszavonom, és majd megítéli a szerkesztői közösség. Peyerk ^vita 2014. január 28., 22:04 (CET)

Népesség tervezett székek szerint

A felmerült igénynek megfelelően várom a javaslatokat és ellenjavaslatokat, hogy a 2011-es romániai népszámlálás hivatalos adatait, hogyan lehet POV vád nélkül az SZNT által behatárolt területen és székenként a szócikkbe bedolgozni. Az adatok a szócikkben vannak a megyei adatok után. Pár perce elrejtettem a megbeszélés, illetve döntés végéig. Ercsaba74 ^vita 2014. január 28., 18:35 (CET)

Az egyéb kocsmafalon felvetem, addig ne állítsd vissza többet, mert sokszori kérésem ellenére nem adtál megfelelő forrást arra, hogy releváns, amit művelsz. Peyerk ^vita 2014. január 28., 22:05 (CET)

Mint megírtam a vitalapodon is, rejtetten volt visszaállítva, úgy, hogy senki sem látta. Nyugodtan ellenőrizd le. Ercsaba74 ^vita 2014. január 28., 22:37 (CET)

Maga az információ érdekes, de jogosan merül fel a kérdés: a népesség történelmi alakulásából miért pont ezt a fajta felosztást kell részletezni. (Általában csak a mindenkori aktuális felosztás szerintit szoktuk beletenni). Viszont ha benne lenne a népesség a különböző korszakok közigazgatási felosztása szerint, az felborítaná a cikk arányait. Azt tartanám célszerűnek, ha lenne egy különálló Székelyföld népessége szócikk, természetesen innen meghivatkozva a {{bővebben}}^(?) sablonnal, és az tartalmazná ezt a felosztást is, meg a vármegyék, tartományok stb. szerintit is, meg a tervezett székek szerintit is. --Hkoala 2014. február 1., 09:58 (CET)

Amennyiben senkinek sincs ellenvetése akkor ebben a formában megírom a Székelyföld népessége szócikket, és a megyei lebontást is átviszem oda. Ercsaba74 ^vita 2014. február 2., 20:57 (CET)

Eddig nem volt. Így nincs más hátra, mint előre. Andrew69. 2014. február 7., 21:38 (CET)

Én jól elkéstem (sajnos kevés az időm), de ahogy látom, már megvan a cikk, úgyhogy utólag is támogatom. :)--eLVe ^abcdefg 2014. február 26., 08:45 (CET)

Oktatási rendszer

A vegyes tannyelvû szókapcsolat a román cu limba de predare mixta tükörfordítása, pl. http://kovacspeter.ro/romana/?tag=dorin-florea Magyar nyelven a vegyes jelzõt a koedukáció fiúkból és lányokból álló osztályaira használják, l. ÉKsz. Az illetve kötõszó elé vesszõ kell, pl. http://www.e-nyelv.hu/2014-01-15/vesszohasznalat-illetve-valamint-tovabba/ Román helyesírás szerint az Unirea nevét idézõjelbe teszik: http://colegiulunirea.ro/ Az Unirea Természettudományi Líceum, majd az Unirea Ipari Líceum még a Ceausescu-érában is két tannyelvû volt, bilingvis osztályokkal. Jelenleg is az: http://colegiulunirea.ro/despre-noi/rolunk-unirea-nemzeti-kollegium.php Kérném a kalapos û javitását.– 91.14.176.129 ^üzenőlapja  2014. február 14., 07:57‎ (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

 megjegyzés A szócikk a magyar wikipédián van, így a magyar helyesírás szabályait követi. Így nem kerül idézőjelbe az Unirea csak a román nyelvű változatban. A magyar tagozat észrevétel helyes és pontosítom is, mivel nem két tannyelvű, hanem román-magyar tagozatos e helyes kifejezés, lásd itt is. Ercsaba74 ^vita 2014. február 14., 09:49 (CET)

Oktatási rendszer reloaded

Idézetek az Ön által belinkelt újságcikkbõl: "az Unirea Nemzeti Kollégium magyar tannyelvû osztályainak", "az Unirea Nemzeti Kollégium román tannyelvû osztályaival". Mi ez, ha nem két tannyelvû? A magyar tagozat viszont nem más, mint a román sectia maghiara tükörfordítása. Nem hiszem, hogy a magyar nyelvû Wikipédiában ilyen kalknak kellene szerepelnie. Amúgy a magyar nyelvû Wikipédiában nem a Népújság regionális köznyelvi szóhasználatának, hanem a közmagyarnak kellene mérvadónak lennie: http://tamasi.sulinet.hu/ – 91.14.158.20 ^üzenőlapja  2014. február 14., 10:01 (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Tisztelt anon szerkesztőtárs! Először is tisztázzuk, hogy a két tannyelvű iskola nem azonos a két külön tagozatos (más-más nyelven) iskolával, ugyanis a két tannyelvű iskolákban bizonyos tárgyakat tanítanak a célnyelven [2] [3] [4], ahogy annak idején a Ceaușescu rendszerben minden tanévben románul kellett magyar tagozaton is tanulni pl. a földrajz, történelem, stb tantárgyakat. A magyar és román tagozatos iskolákban ellenben az adott tagozat nyelvén megy a tanítás minden tantárgyból és jelenleg ezekről beszélünk a szócikkben. Ercsaba74 ^vita 2014. február 14., 14:19 (CET)

Oktatási rendszer újratöltve

A tanügyi intézmények a román institutii de învatamînt tükörfordítása. Magyarul tanintézetek vagy oktatási intézmények, l. ÉKsz. – 91.14.158.20 ^üzenőlapja  2014. február 14., 10:58 (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Oktatási rendszer negyedszer

A tantárgyverseny tanulmányi verseny: l. pl. http://www.fertoszentmiklosiskola.hu/aktualis/196-helyi_tanulmanyi_versenyek.html – 91.14.143.107 ^üzenőlapja  2014. február 14., 12:13 (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Definíciós problémák, a szócikk újragondolása

Szerintem - és ezt annak ellenére mondom, hogy őszinte tisztelettel adózom a befektetett munka előtt - nagyon rossz irányba halad a szócikk "fejlesztése". Kezd eluralkodni rajta a szubjektív tónus, a viszonylag egyoldalú nézőpont és szempontrendszer, és behálózta egy túlzottan is leszűkített, leszűkítettségében pedig inadekvát terminológia. A legnagyobb baj szerintem az, hogy a szócikk, jelenlegi állapotában nem leírni próbálja a Székelyföldet (beleértve a megnevezés jelentéslehetőségeit is), hanem megkísérli újradefiniálni a Székelyföld fogalmát, illetve a megnevezés jelentését. Folyamatosan a "jelenkori Székelyföld" kifejezést használja, anélkül, hogy ezt pontosítaná. Mert mi is a "jelenkori Székelyföld", kérdem én? Politikai-közigazgatási értelemben ilyen egész egyszerűen nem létezik. Lehet efölött búslakodni vagy örvendezni (nyilván én magam, mint székely származék, nem tapsolok örömömben), de ez van. Olyan közigazgatási egység, hogy Székelyföld, pillanatnyilag nem létezik. Létezik azonban egy etnolingvisztikai, néprajzi, szociokulturális paraméterek szerint körülhatárolható régió (tájegység), amelyet Székelyföldnek hív a köznyelv, de a néprajztudomány is. Emellett beszélhetünk a Székelyföldről, mint történelmi régióról is, hiszen a székely székek egy különálló egységet képeztek a Magyar királyságon belül, akárcsak a szász székek. Én a Székelyföld terminusnak pillanatnyilag ezt a két definícióját ismerem és tartom megfelelőnek. A probléma ott kezdődik, amikor ezt a terminust megpróbáljuk leváltani, lecserélni egy teljesen fiktív valamire. Csak ismételni tudom magam: "jelenkori Székelyföld" a szó politikai, közigazgatási értelmében nem létezik. Ebből az egyszerű tényből kifolyólag a szócikk további, ezen egyszerű tévedésre alapozott részletei is tévesek. Milyen értelemben (és milyen jogon) definiáljuk a Székelyföldet az SZNT javaslatai szerint? Ez szerintem tarthatatlan (mindaddig, míg az adott javaslatot a gyakorlatba nem ültetik). Ez az egyszerű baklövés végül az egész szócikket megborítja, fogalomzavarossá, konfúzzá teszi. Van egy szócikkünk, amely a Székelyföldről hivatott szólni, ehelyett az SZNT autonómia-tervezetéről szól (legalábbis egyre inkább ebbe az irányba tolódik el). Ismétlem, egy tervezetről, amelynek rövid vagy középtávú gyakorlatba ültetésére - sajnos - esély sincsen egyébként.

A szócikk elején - szerintem helyesen - történelmi régióként definiálódik Székelyföld. Ehhez mondjuk szerintem illene hozzátenni, hogy a terminus etnográfiai értelemben is legitim. Tehát: volt egy történelmi közigazgatási egység, amely elvesztette ugyan politikai-közigazgatási funkcióját, de néprajzi kategóriaként létezik és legitim. A Székelyföld nevű tájegységről tudományosan is legitim módon beszélhetünk, hiszen székelyek lakják, egy magyar népcsoport, amelyet nyelvi, szociokulturális, vallási, néprajzi, stb. kritérumok mentén definiálni lehet: van székely regiolektus (azon belül számos, egymással sok szempontból rokonítható dialektus, tájszólás), van székely konyha, székely folklór (népdalkincs, viselet, építészet, temetkezési és egyéb népszokások, népművészet, stb.).

A kezdeti definíció tehát kissé túl szűk is talán, de nagyjából azért korrekt, rendben van. A baj ott kezdődik, hogy már az infoboxban szereplő térkép is teljesen szembemegy az alapdefinícióval, és a történelmi Székelyföld helyett egy fiktív Székelyföld-koncepciót (javaslatot, tervezetet) ábrázol. A fogalomzavar ettől kezdve elkerülhetetlen, és csak súlyosbodik, amikor a szócikk a népességről, a városok számáról, stb. értekezik. Lassan, szinte észrevétlenül átveszi az eredeti (tényleges) jelentés helyét a "mai Székelyföld" / "mai értelemben vett Székelyföld" fogalma, amit ráadásul szabadon kever a szócikk az autonómiatörekvésekben felvázolt majdani Székelyfölddel. Az eredmény a teljes káosz. Egyik bekezdésben még történelmi régióként definiálódik a Székelyföld, pár görgetéssel lennebb viszont Aranyosszéket már kiutasítja a Székelyföld fogalmi köréből a szócikk. Miért? Székelyföld, mint történelmi régió és mint néprajzi tájegység attól függetlenül tartalmazza Aranyosszéket, hogy az esetleg nem lesz része egy feltételezett majdani székely-magyar autonómiának. Sőt, attól függetlenül is, hogy jelenleg ilyen közigazgatási egység nem is létezik. Érthetelen, hogy egyes (gyimesi, barcasági) csángó vidékek miért vannak a Székelyföldhöz sorolva, miközben pl. az unitárius Torockó ki van vetve belőle.

Szerintem a "majdani" kifejezés használata is nagyon vitatható egy enciklopédiában. Majdaninak valami olyan dolgot nevezünk, amelyről biztosra vesszük, hogy bekövetkezik, illetve pontosan úgy és abban a formában következik be, ahogy jósoljuk. Amiben nem lehetünk biztosak, azt nem nevezzük egy enciklopédiában "majdani"-nak, max feltételezettnek, vagy xyz által javasoltnak, kívántnak, stb. Sajnos ami egyszerű szubjektivizmusként indul, az könnyen hamisításba, torzításba csúsztatásba fordulhat át ilyen módon. Ebben az értelemben nem beszélhetünk "majdani Székelyföldről" sem, mert nem lehetünk biztosak benne, hogy valaha is autonóm vagy független terület lesz ez a régió, vagy ha az is lesz mondjuk, pontosan így és ezen a néven lesz az (volt már autonóm részben vagy egészben, de teljesen más név alatt, mint Magyar Autonóm Tartomány, illetve Maros Magyar Autonóm Tartomány, ráadásul akkor sem oszlott székekre). Majdani székekről még ennyire sem beszélhetünk. Mi garantálja ugyanis, hogy egy esetleges, jövőbeli autonóm Székelyföld székekbe fog szerveződni, és nem megyékbe, járásokba, körzetekbe, vármegyékbe, kantonokba, stb.

Egyáltalán: ki garantálja, hogy ha egyszer majd új alkotmánya lesz az országnak, amely lehetővé teszi az autonómiát, és véletlenül azt meg is szavazná a parlament (vagy a nép), az SZNT tervezete volna a mérvadó a majdani autonóm terület határainak megállapításában és közigazgatási felosztásában? Nem elképzelhető, hogy mondjuk az RMDSZ (mint a legerősebb romániai magyar politikai erő), vagy épp konkurensei, az EMNP, az EMNT vagy az MPP szava legalább ennyit nyom majd a latba mint az SZNT tervezete? Ezek a politikai pártok, szervezetek egyelőre még nem dolgoztak ki konkrét közigazgatási felosztást (nyilván azért, mert sajnos az autonómia kivívása még messze nem tart abban a fázisban, hogy a konkrét politikai-közigazgatási felosztással kellene foglalkozni aktuálpolitikai szinten). Ha azonban az említett szervezetek, amint ez politikai ellenfelek között jó szókás, eltérő közigazgatási rendszerek mellett kardoskodnak majd, akkor alighanem az SZNT-tervezet is csak egy lesz a sok közül (történik mindez kb. 2159 táján, amikor az autonómia megvalósításáról már döntött az addigra már nagyon magyarbaráttá, befogadóvá és kisebbségszeretővé vált romániai képviselőház és szenátus, és az új, minden ember testvériségét és teljes toleranciát hirdető román alkotmány alapján az akkori alkotmánybíróság sem kaszálja majd el)...

Egy szó mint száz: a valóság sokkal fájdalmasabb mint a tervezetek, álmok, vágyak, amik bennünk (bennem is) élnek. De egy enciklopédia szócikkének a valóságról kell szólnia, nem a vágyainkról.--Iegeb ^vita 2014. február 26., 00:19 (CET)

Kicsit prózaibban kell kezelni a „jelenlegi” Székelyföld fogalmát. Egyszerűen csak a híradásokat, vegyük alapul sportról, időjárásról stb és máris megvan az első hely, ahol Aranyosszék nem tartozik bele a mai értelemben vett Székelyföldbe. A szócikk ezt az irányvonalat követi, nem a tervezetet, de arra is kitér (azokról nemsokára külön szócikkek készülnek, ahogy az autonómiatörekvésekről is). Torockó meg egy másik téma, mivel, ha visszanézed a régebbi forrásokat csak az utóbbiak kezelik Arannyosszék részeként, de igazából nem volt annak része (lásd pl. Orbán Balázs: Székelyföld leírása). Ugyanakkor, ha a mai Székelyföldről beszélünk, mindenki úgy kezeli, hogy Hargita megye teljes területe ahhoz tartozik, ami történelmi szempontból nem állja meg a helyét (Maroshévíz és környéke nem volt az), de még az autonómiatörekvésekben is így kezelik. Nem mint politikai-közigazgatási területként, hanem mint régió. Nem vitatkozni akarok ezen, de a fentebbi megjegyzés kissé olyan volt, mint a román politikusok megjegyzése, hogy „Székelyföld nem létezik, mivel nincs ilyen politikai-közigazgatási egység”. Mindezek mellett létezik, és mai használatban sajnos Aranyosszéket nem értik bele, ami az idősebb generációknál a MAT létrehozásától van így a köztudatban. Ercsaba74 ^vita 2014. február 26., 07:44 (CET)

Képírás a Kárpát-medencében

Képírás a kőkorban

A székely-magyar rovásírás a kőkorszaki képírás egyenes leszármazottja. A Csendes-óceán és az Őrség között húzódó Puszta övezet a kőkorszaki magaskultúra területe, melyen ismeretes volt a képírás. Varga Géza irástörténész kimutatta ezt az egyezőséget és a Sindümúzeumban kiállított tárgyak, a 7500 éves Szentgyörgyvölgyi tehén kőkorszaki képírása valamint sok más korábbi lelet útján igazolta a két írás közötti összefüggést. Derzsi Elekes Andor ^vita 2015. március 30., 21:35 (CEST)

A székely írás kőkori eredete

Szentgyörgyvölgyi tehén - 5500 i.e.

Hungarian Hierogliphic Writing on the Hungarian Saint Crown

Hkoala törölte szerkesztésemet: (akt | előző) 2015. március 30., 19:04‎ Hkoala (vitalap | szerkesztései)‎ . . (187 609 bájt) (-281)‎ . . (Visszavontam Derzsi Elekes Andor (vita) szerkesztését (oldid: 15822621) kiemelt cikkbe ne tegyünk be forrástalan információt; amúgy mit keres itt a Csendes-óceán?) (visszavonás | köszönet) [automatikusan ellenőrzöttnek jelölve] Javasolom ennek a kérdésnek az átgondolását, a tájékozódást.

Székely írás A székely írás a kőkori eredetű, széles körben elterjedt jelkészlet mai képviselője. A magyar hieroglif írás a székely írással rokon, de szójeleket alkalmazó írás. Varga Géza Így írtok ti magyar őstörténetet Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2010 ISBN: 978-963-06-8877-2 Címkék: magyar hieroglif írás székely írás Varga Géza Székely writing Székely writing is of neolitic origin, having its signs as the most authentic representations of the neolitic sign collection of the Puszta belt. Tags: Hieroglyphs writings signs Hungarian Hierogliphic Writing Géza Varga Puszta belt Sources: Varga, Géza: Hungarian history as you like it Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2010 ISBN: 978-963-06-8877-2