Vita:Magyar helyesírás

Értelemtükrözés

Azt hiszem, szét kéne választani az egyes elvek leírását, hogy ilyen példákat be lehessen illeszteni:

• homoki malom: a Homok helységben található, másképpen nevezett vagy név nélküli malom
• Homoki malom: ha a szóban forgó malomnak intézménynévszerűen használt neve van (vö. Keleti pályaudvar, Ferihegyi repülőtér)
• Homoki Malom csárda: ha egy intézményszerű létesítményt, pl. csárdát jelölő földrajzi megjelölés előtagjává lesz (vö. Víg Kalmár étterem)
• (a) homoki Malom csárda: így is jelölhetjük a Homok helységben működő Malom csárdát
• Homoki-malom: amennyiben a malom egy Homoki családnevű személy tulajdona (vö. Kossuth-szobor, Batthyány-örökmécses)
• Homokimalom: ha a szerkezet helységrésznévként funkcionál egy településen belül

(OH. 188–189. o., némileg rövidítve)

• művésztanár: ’művészeket oktató tanár’
• művész-tanár: ’művészi és tanári foglalkozást egyaránt űző személy’
• művész tanár: ’művészkedő tanár’

(OH. 1092. o.)

Adam78 ✉ 2006. július 26., 14:38 (CEST)

Átraktam Az értelemtükrözés elvébe. Adam78 ✉ 2006. július 28., 10:54 (CEST)

Hivatalos

A magyar helyesírás a magyar nyelvű szövegek hivatalosan elfogadott helyesírási szabályrendszere.

Mit jelent itt az, hogy hivatalosan elfogadott? Van-e némi törvény? (amennyire én tudom ilyen nincs). Fransvannes ^vita 2009. június 15., 12:00 (CEST)

Pontatlan fogalmazás. A helyesírásnak van egy kodifikált változata, az úgynevezett akadémiai helyesírás, és annak számos forrásközlése. Amennyiben ezt valaki kötelezőnek tartja magára nézvést, akkor az ő helyesírását szabályozzák, ha nem, akkor nem. Törvény nyilván nem ír elő ilyesmit (egy kivétellel: az FNB-t megalapító törvény előírja a nemzetközi és határokon túli hivatalos cseregyakorlatban a megnevezések szabványosítását). Más kérdés, hogy a gyakorlatban nincs riválisa az AkH.-nak, a legtöbb intézmény, műhely, hivatal, tekintély, közlő, alkotó stb. az AkH.-t követi. Többek között a Wikipédia is: WP:HELYES címen találod a WP saját szabályozását előíró irányelvet. Az AkH.-val szembemenő helyesírást ritka kivételképp rangos szerzők szoknak megengedni maguknak, azt nevezik „szerzői” helyesírásnak. Bennó^fogadó 2009. június 15., 13:07 (CEST)

Köszönöm! Tehát: elfogadott helyesírásról van szó, hivatalosan elfogadott helyesírásról azonban nem. Fransvannes ^vita 2009. június 15., 18:58 (CEST)

No azért az attól függ, mit tekintünk helyesírás ügyében hivatalosnak. A katolikus egyház liturgiáit sem szabályozza a polgári törvénykönyv, de attól még azok eléggé hivatalosak. Kérdés, hogy az MTA eléggé hivatalos tekintély-e a tudományt érintő ügyekben, gondolnám, igen. ;) De ha el akarjuk kerülni ezt a problémát, mondjuk csak azt, hogy a helyesírásnak van a legnagyobb tudományos tekintélyű fórum, az Akadémia által szentesített változata. Bennó^fogadó 2009. június 15., 19:09 (CEST)

Visszavont szerkesztés

Ezt a szerkesztést visszavontam. A szabályzat forrásként megadott részében semmi ilyesmi nincs. Az ugyanis arról szól, hogyan írjuk az idegen közszavakat és tulajdonneveket magyar szövegben. Arról viszont szó sincs, hogy a szóhasználatban mit "igyekszik" és mit nem tenni a ... ki is?

– Peyerk ^vita 2009. szeptember 17., 10:43 (CEST)

van még mit csiszolni rajta.

Sziasztok!

Azért ezt a nyelvi műveltséget valaki elmagyarázhatná nekem. Ez olyan nyelvművelősnek tűnik. Vagy tévedek?

Meg hát azért ez "csak" egy ajánlás. Nem kötelező betartani ("csak" célszerű). – Peda ☎ 2010. március 31., 16:52 (CEST)

A nyelvi műveltség a szókincsed gazdagsága, a kódok közti váltás készsége stb. stb. Semmi köze a nyelvműveléshez. Ami az ajánlást illeti: ez egyrészt teljesen egyértelmű, másrészt totálisan felesleges leszögezni, harmadrészt nem igaz egészen. Azt mindig az illető közeg, műhely, közösség, intézmény dönti el, hogy rá nézve mi kötelező és mi nem. A WP-ben például az AkH. kötelező érvényű. Bennó^fogadó 2010. március 31., 20:12 (CEST)

Szia! Hát szerintem célszerű lenne belevésni, hogy ajánlás. Akire nem hat a közösségi nyomás arra úgyse fog más se.

"Azt mindig az illető közeg, műhely, közösség, intézmény dönti el, hogy rá nézve mi kötelező és mi nem." - részben igaz. Az egyén ettől még dönthet másként (a mondanivaló határozza meg a "(helyes)(s)írást" és nem fordítva).

Amúgy hogy-hogy az AkH. lett a kötelező (végül is ha belegondolok az most a hivatalos szövegeknél a szabvány). Az OH.-val mi van (mert ezt is egyre többen veszik alapul)? – Peda ☎ 2010. március 31., 20:19 (CEST)

Még egy kérdés: (személyes) Te már egyáltalán nem tanítasz oktatási intézményben, csak fordítasz? – Peda ☎ 2010. március 31., 20:21 (CEST)

Kínai nyelvre utalás

"szemben például a kínaival, ahol a legkisebb egység szótagot jelöl.">Nem szótagot jelöl, hanem önálló szót, még ha azok egy szótagúak is. Kínai nyelv "A kínai nyelv tipológiailag a monoszillabikus, izoláló és tonális nyelvek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a szavak alapvetően egy szótagból állnak (még akkor is, ha léteznek összetett, látszatra több szótagú szavak is)" Sziráki Tamás – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Sziráki Tamás (vitalap | szerkesztései) 2011. március 24., 01:38

Vajaskenyér-zsíroskenyér

Az, hogy különbözőképpen kellett írni nem babona, hanem véres valóság, én még így tanultam az 1950-es években. Az indokolás úgy szólt (ez nem vicc), hogy a vajaskenyér egybe írandó, mert dolgozó népünk növekvő életszínvonala lehetővé tette, hogy mindennapi táplálékunk legyen, így egy fogalommá vált, míg a zsíros kenyér egyszerű jelzős szerkezet. Ma is vannak - szerintem - ostobaságok. Vajon hogy tanítják a kézzel író tanulóknak, hogy mi a különbség a nagy kötőjel meg a kicsi között? És hogyan osztályozzák a dolgozataikat? El sem tudom képzelni. Szeretnék egyszer találkozni azzal a fejjel, aki kitalálta ezt. Ez az igazi hungarikum! Kaboldy ^vita 2012. szeptember 19., 16:16 (CEST)