Szerkesztővita:Fransvannes

Üdvözlet

Üdv a Magyar Wikipédiában! Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod az irányelveket és a gyakran felmerülő kérdéseket. A szerkesztést a Homokozóban gyakorolhatod. Ha bármi kérdésed lenne, amire nem találsz választ a Segítség! lapokon, akkor a portán vagy a kocsmafalon érdeklődhetsz. Kérjük, különösen ügyelj a felküldött szövegek és képek jogtisztaságára! Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a felhasználói lapodon (pl. érdeklődési körödről, nyelvtudásodról) a személyes vitalapokat üzenőfalként használjuk, ez az üdvözlet is példa rá. A vitalapokon így írhatod alá hozzászólásaidat: ~~~~. Sok sikert és jó szerkesztést! Leicester 2006. január 20., 11:35 (CET)

Hi, Saját felvétel, feltettem a commonsba, üdv.: Texaner 2006. március 7., 20:14 (CET)

Köszönöm! Fransvannes 2006. március 7., 20:39 (CET)

MTA épületének fényképe

Kedves Frasvannes, a Magyar Tudományos Akadémia szócikkének vitalapján felvetetted, hogy -valószínűleg a képre utalva- jogsértő a lap tartalma.

A magyar szerzői jogi törvény értelmében az épületkre vonatkozó szerzői jog nem terjed ki az épületről mások által készített fényképekre - ezt hiába is szeretnék egyesek. Tehát bárki egy középületről szabadon készíthet/publikálhat képet, és nem kell hozzá senkinek az engedélye. Remélem, ez megnyugtató.--Linkoman 2006. július 28., 12:24 (CEST)

Sajnos nem nagyon. Mert éppen a szócikk szövegére utaltam! Ez ugyanaz, mint a MTA honlapján (l. itt. Fransvannes

Sajnos, igazad van. Megnéztem a laptörténetből a legrégebbit, ahol tényleg meg van jelölve az általad éles szemmel megtalált forrás, amiből a "Története" fejezetet szó szerint bemásolták (copypaste). Ez azért is meglepő, mert a cikk számos részét én (is) szerketettem és nem vettem észre ezt a turpisságot. (Nyilvánvaló számomra, hogy a jogsértő minősítés csak a "Története" fejezetre vonatkozik.) Mivel a laptörténet nem része a lexikonnak, nagyjaink véleménye szerint ilyenkor az a megoldás, hogy kivágjuk a jogsértő részt a vitalapra, és az újraírt, jogtiszta szöveget írjuk be helyette. ezt minjárt megteszem, neked pedig köszönetet mondok.--Linkoman 2006. július 28., 21:06 (CEST)

Engedelmeddel átmásolom ezt a beszélgetésünket a Magyar Tudományos Akadémia cikk vitalapjára is.--Linkoman 2006. július 28., 21:07 (CEST)

Én is köszönöm, mert most tudom, mit szabad használnom a holland WP-szócikkem alapjának. Egyébként, másold át a fentieket nyugodtan. GFDL, ugye? Fransvannes 2006. július 28., 21:34 (CEST)

Oricum

Köszönöm az Oricum lapon tett égtáji javításod (Délnyugat-Albánia), jó nagy gigabaki volt a részemről. Pasztilla 2007. február 22., 19:34 (CET)

Szívesen! Közben vettem észre, hogy a magyar Wikipédia (vagyis gyakorlatilag te, úgy néz ki) igen jó forrás Albániáról (sokkal jobb, mint az 'enyém', a holland wp). Talán segíthesz ebben is. És találtam Korçán egy szép képet (Kép:Korce 02.jpg), de mielőtt majd küldöm fel a holland wikipediába is, biztosabb lennék, milyen forrású/licencű... Fransvannes 2007. február 25., 23:29 (CET)

Meglenoromán nyelv

Kedves Fransvannes!

Megpróbálok válaszolni a kérdéseidre:

• A táblázatokat magam készítettem, a forrásokként megjelölt munkákból vett példákkal.
• Egyszerűen a román nem fonetikus átírást használtam, bár a Capidanét kellett volna, csakhogy akkor nem találtam sehol a Wikipédiában használható, a nyílt „o”-ra általa használt jelt. Azóta megtaláltam (ǫ), és át fogom írni a példákat Capidan módjára, amikor időt találok rá.
• Újra megnéztem, mit ír Capidan az „f”-ről. Nagyjából igazad van. Az „f” a latin hangsúlyos „i” vagy „ĕ” elől hagyatik el, olyan szavakban, mint lat. „filum” > rom. „fir”, meglenorom. „ir”, „fĕrrum” > rom. „fier”, meglenorom. „ier”. Egyébként minden hangsúlyos latin „ĕ”-ből „ie” (fonetikus átírásban [je]) lett. Másrészt, Capidan csak a szókezdeti „f”-ről beszél, más „f”-ről nem.
• Valóban érdemes lenne tanulmányozni, hogy mennyire a meglenoromán sajatosságok kizárólag a meglenorománban találhatóak, vagy pedig az aromunban is, csak idő kellene hozzá.

Gratulálok, amiért ilyen jól tudsz magyarul! Nyugodtan teheted a tudásszintedet 3.-ra vagy 4.-re. Ha ilyen jól tudsz észtül is, akkor igazán le a kalappal előtted!

Nyelvszerető 2007. május 5., 17:06 (CEST)

Budapest gyógyfürdői

Szia! A cikkekbe nem szabad beletenni az aláírást, az úgyis látszik a lap történeti oldalán, tehát fölösleges. Képzeld el, hogyan néznének ki a cikkek, amit nem 2-3 szerkesztő szerkeszt, hanem 10-20, és mindenki aláírná a lap alján... misibacsi 2007. szeptember 10., 19:44 (CEST)

Persze, igazad van. Teljesen véletlenségből történt, nem tudom mi okból. Azt gondoltam, hogy csak az első sort szerkesztettem. Kösz, hogy javítottad. Fransvannes 2007. szeptember 11., 13:08 (CEST)

Groningen

Szia! Jártam ebben a gyönyörű városban még fél éve, mert Bremenben voltam diák, Erasmus-programmal. Akkor nagyon megtetszett, gondoltam, majd írok róla itt egy jó kis cikket, mert elég szegényes. Megnéztem az angol, a német és a holland szócikket is róla. Egyik sem túl bőséges, kivéve a hollandot. Sajnos hollandul nem tudok, a német nyelvtudásom miatt megértek úgy 20%-ot, de ennyi. A kérésem az, hogy átolvasnád az enwikit és a dewikit? Melyik a jobb? Ha már fordítok, melyiket használjam inkább? Ha van kedved, esetleg segíthetsz is a hollandból, mert sajnos nekem az még annyira azért nem megy. :) Üdv, Tobi ^Üzi :) 2008. február 28., 23:14 (CET)

A kettőből egyik se rossz, de egyik se egyensúlyos. A történelmi rész a németben a jobb: ott legalább nem olvassuk, hogy a Martinitorony egyszer lett volna 127 metres tall, making it the highest building in Europe at the time, ami nem igaz (ha már volt 127 m, amit se hiszem, még sem volna a legmagasabb). Az angolban viszonylag jó az a rész, amely következik az "Art, culture and nightlife" alatt (bár az egyetem tulajdonképpen ehhez nem tartózik). A németben találhatod az összes múzeum és két fontos fesztivál (Noorderslag és Noorderzon. Hiányzik azonban a szintén fontos Noorderlicht nevű fényképfesztivál. Milyen északi ez a város, ugye?).

A németben olyasmi van hogy "Sehenswürdigkeiten", ami szerintem túlságosan útikönyvszerű fogalom és nem helyénvaló egy lexiconban, de a városképről azért valamit kellene mondani. Furcsa módon a német úgy kezdi, hogy Die Universität in der Innenstadt, das Akademiegebouw, ist sehr sehenswert. Sie wurde vom gleichen Architekten wie das Bremer Rathaus gebaut. Szóval még a város szimbóluma (a torony) és a vonzó városi múzeum előtt említi a neoreneszánsz Akademia-épületet. J.A.W. Vrijman építette 1909-ben: alig hiszem hogy ez a hágai építész szintén a jóval régibb brémai városháza építője (te ismered, ugye?). Ez az épület mindenképpen nem kell az első helyen. Nagyon útikönyvszerű és nem pártatlan az egész Kultur- und Freizeit szakasz.

Mindkettőben sok mindent nem találtam: a németben hiányoztam a sportot (FC Groningen!), az angolban a helyi napilapot (csak egy van), mindkettőben pedig a dohánygyarat, a két nagy kórházat, a két nagy parkot, a r-k püspöki széket és a helyi süteményt (Groninger koek). Ebből a szempontból a terjedelmesebb holland szócikk alig jobb: ott főleg több a közlekedés (túlságosan!), az oktatás és az ipar, de ott sem találtam parkot vagy napilapot (és a történelemből egészen hiányzik a 20. század!).

Mi a teendő? Ne fordíts, hanem írj valami újat és használd mindenből azt ami jó! Jó munkát! Fransvannes ^vita 2008. március 3., 10:08 (CET)

Köszönöm a tartalmas és kimerítő választ. Sajnos, nekem nincs itthon Hollandiáról sok anyagom, az egyetemen is inkább Közép- és Dél-Hollandiát részesítjük előnyben (Hága, Amsterdam, Eindhoven, Ijmuiden), az északi rész kimarad. Az általad leírt dolgok miatt fogok majd fordítani is, ha jól látom a dewiki jobb. A brémai városháza olyan 1400 körül épült a Roland-oszloppal együtt, szóval nem igazán értem, hogy hibázhattak ekkorát. Megnéztem a magyar weboldalakat. Sajnos a kép elég lesújtó. A város neve rengeteget szerepel különböző sportfogadásokon (Betandwin, Tippmix), de érdemi, tartami információkkal rendelkező honlap alig van. Azért majd igyekszem. Jelenleg nagyon sokat kell tanulnom, alig van időm, ezért lassan fogok csak haladni. Apropó! A te magyartudásod egészen kiváló, hihetetlenül pontosan toldalékolsz, mondatalkotásod, formai, stilisztikai, és helyesírásod egészen pompás! Csak gratulálni tudok, tudom, szörnyen nehéz a magyar nyelv. Egészen nyugodtan állísd magad hu-3-ra, de én még a hu-4-et sem tartanám irrevelánsnak. Ugyanis nem venném észre, hogy nem magyarral állok szemben, olyan kevés hibát ejtesz, teljesen magyarosak a mondataid. Ergó, ne szégyelld a tudásod! Üdv: Tobi ^Üzi :) 2008. március 3., 13:14 (CET)

Köszönöm a kedves bókokat! Igazi wikioldal lévén módosítható az userlapom, beeleértve a Babel-rész, főlféle is, lefelé is.

(Talán tudod, hogy csak egy egy egyetem van a Beneluxban, ahol magyar főszakot kínálnak: a groningeni!).

A brémai félreértést én se igazán értettem, de vö. ezt a képet. Igazi reneszánsz és neoreneszánsz. Hasonló, ugye? Üdv. Fransvannes ^vita 2008. március 3., 22:59 (CET)

• A Bábelt rádbízom, szerintem egész nyugodtan tedd feljebb. Sok magyar még így sem beszéli, elég csak elmenni vasárnap délután egy kocsmába. :) Nem, nem tudtam, hogy Groningenben lehet magyarul tanulni! Hoppsz! Überfrankó! Brémában én amúgy is úgy láttam, hogy már érvényesül a németalföldi hatás. Németalföldnek lényegében a mai Benelux-ot értjük, a középkorban így nevezték a mai Hollandiát, Flandriát és Luxemburgot. Sok magyar ma is így hívja. Én is jobban szeretem használni ilyen esetekben, mert hülyén hangzik, hogy Benelux-hatás, ami ugye 1960-as évektől van. Így ez a németeknek, se a hollandoknak nem sértő, vagyis ha esetleg hallod ezt mástól, nehogy megsértődj! Ez egyáltalán nem degradáló jelző, tudjuk mi nagyon jól, hogy önálló állam Nederland. Nekem amúgy döbbenetes volt a groningeni házak, hogy mennyire egyformák! És a rengeteg biciklis. Élhető város. Egyszerre nagyon más, és nagyon hasonló, mint Bréma. Azért meg külön grat, hogy ismered a magyar nevét! Csak 3 német városnak van magyar neve, vagyis 5-nek igazából, de a másik kettőt már alig használjuk. Groningenen majd még dolgozok, még nem láttam neki. Üdv. Tobi ^Üzi :) 2008. március 5., 18:14 (CET)

Csak három? Bréma, Drezda, Lipcse? De Berlin is! Nem látszik, de hallatszik: a hangsúly más. Akkor négy (a másik kettőt nem tudom...).

A németalföld szó szerintem semmiképpen nem sértő vagy degradáló, és a hollandia szó sem (noha az igazi "Holland" csak a két nyugati tartomány). A magyar nyelv — mint minden nyelv — szabad a saját szavakat választania.

Érdekes hogy szerinted egyformák az itteni házak. Nem tudom, hogy itt egyformábbak lennének, mint máshol Hollandiában. Talán az összes holland ház neked egyformának tűnik, mint nekem az összes magyar falu, vagy mindkettőnknek az összes kínai arc. A különbség csak látható azoknak, akik jól ismerik. Fransvannes ^vita 2008. március 6., 10:53 (CET)

Igen. Van még Augsburgnak (Ágosta), illetve Braunschweigot ónémet nyelven Brunswicknek nevezzük, mivel a magyar óvodahálózat megalapítója Brunswick Teréz volt, aki Braunschweigból származott. Berlin, persze más, de ezt én nem veszem annak. Hannovert ejtjük még így, és nem v-vel (fau), ahogy kéne. Pontosan, ahogy írod. A magyar falvak sajnos azért lettek ilyenek, mert a '60-as, '70-es években a kommunista államhatalom csak egyfajta háztípust engedélyezett. Így az akkoriban épített házak mind ugyanúgy néznek ki. A holland-típust úgy értem, hogy a házak aránylag szűk alaprajzúak, szinte mind emeletesek, hasonlóak az ablakok, erkélyek, ajtók. Sok a vöröstéglás. Nekem tetszik a németalföldi építészeti stílus, meg az a légkör is. Szerencsés tája Európának, hogy megkímélte (aránylag) a történelem! Nyugodtan írj, ha van esetleg specifikus magyar kérdésed, szívesen válaszolok rá. :) Tobi ^{User_vita:Tobi|Üzi :)]]} 2008. március 6., 18:52 (CET)

Szia! Nem bővítenéd a szócikket egy kicsit. Elég kevés info van a településről magyarul. Szajci ^reci 2008. május 26., 09:52 (CEST)

kit36a-tól

Szeretettel üdvözöllek, s örülök, hogy a fotó(képe)im közt találtál számodra érdekeseket.Amennyiben ilyen igényed van, javaslom, hogy keresd meg a [1] oldalt. Ez az én user-lapom, s ott meglehetősen változatos anyagból válogathatsz, amit kiválasztottál, a képnél jelezheted, s ha kéred, Neked, vagy a Commonsba átküldöm. Több wikipedia-szócikkemnél is találsz ilyen linkeket, általában mint ideiglenes képgaléria (pl. Tonale-hágó, vagy Santa Maria Maggiore székesegyház). Az a helyzet, hogy én nem nagyon használom a Commonst, mert az általam készülő szócikkeknél minél kevesebb mások által elődolgozott anyagot használok, jelezve ezzel is azt, hogy - bár a wikit lexikonnak tekintik - az inkább enciklopedikus jellegű: Ez származik abból, hogy a wiki összépi demokratizmus (és nem kemény szakmai alapú). Az általános ismeretszerés mellett ezért használok igen bő forrás- és irodalomjegyzékeket, hogy ha valaki komolyabban akarja használni - mondjuk egy disszertációhoz - akkor ne kényszerüljön aszócikk mindenkppen ilyen-olyan miőségére, hanem a forrásjegyzékből indulhasson ki. A képekről még annyit: Az én képgyűjteményem a Google/Panoramio, onnan csak annyit veszek át a szócikkeimhez, ami szükséges. Egyébként a Commonsba átrakáshoz értek, de nem erőltetem. Örülök a levelednek, s remélem, még jelentkezel. (Magamról: Építészmérnök/urbanista vagyok, eléggé világjárt, szeretem a történelmet, földrajzot, általában a kulturtörténetet. Van egy fiam is, aki imádja a Benelux-államokat.

Üdvözlettel:

kit36a kit36a ^vita 2009. április 23., 18:13 (CEST)

Pécsi Nemzeti Színház

A cikk elejére beírtál egy szöveget, ami szerint egy jogsértő szöveget eltávolítottál volna onnan. Ezt kivettem a cikkből, hiszen semmit sem töröltél. Feltételezem, hogy tévedésből került oda a szöveg. Ha nem így lenne, akkor kérlek írjál egy magyarázatot a cikk vitalapjára. Karmela^üzenőlap 2009. május 8., 09:49 (CEST)

A sablon azzal a szöveggel kezdődik, hogy „A korábban itt olvasható tartalom valószínűleg jogsértő volt, ezért eltávolítottuk.” Mivel semmit sem töröltél, azt hittem, hogy félreértésről van szó. Kérlek, hogy helyezd vissza a sablont, és egyúttal az érintett szövegrészeket is töröld ki. Elnézést, hogy nem merültem bele alaposabban. Karmela^üzenőlap 2009. május 9., 10:36 (CEST)