Wikipédia:Gyakran ismétlődő kérdések

Tudnivalók

Gyakran Ismétlődő Kérdések – itt a magyar Wikipédiában gyakran felbukkanó kérdésekre olvashatsz válaszokat.

Az olyan válaszokat, amelyiknél ilyen megjegyzés is látható: {{subst:Tipp-...}}, be lehet illeszteni a kérdezők vitalapjára.

Általános kérdések

Felhasználóbarát a Wikipédia? Testreszabható?

Ehhez be kell jelentkezned. Ezután a jobb felső sarokban látod a nevedet, amelyre kattintva a saját Felhasználói lapodra jutsz; ide a többiekhez hasonlóan a szerkesztéseiddel összefüggő információt feltehetsz. A „vitalapom” szóra kattintva a saját Vitalapodra juthatsz, ahol a neked szóló üzeneteket olvashatod és válaszolhatsz rájuk. A „--~~~~” jelsorozat segítségével a nevedet és a dátumot tartalmazó aláírásoddal illik mindenkor azonosítanod magad. A Wikipédia kinézetét sablonok alapján (Beállítások menüpont), vagy akár „Skin”-eket egyedien is beállíthatod magadnak.

Kezdő vagyok. Milyen jó tanácsaid vannak?

Jelentkezz be! Ezzel magadnak is, nekünk is segítesz a kommunikációban.
A saját felhasználói neved alatt [[Szerkesztő:neved/teszt]] módon tudsz tesztlapokat csinálni, ezeket másoknak is meg tudod mutatni, megkérdezve, hogy jó-e az, amit csináltál, vagy hogy milyen nevet érdemes neki adni.
Készülj fel rá, hogy amit írsz, az nem a tiéd! Bárki beleírhat, ha valamit ki akar javítani; ez nem azért van, mert amit írtál, az nem jó, hanem mert mindenki segíteni akar, hogy ami a Wikipédiában van, az minél jobb legyen. Ha megsértődsz, mert valaki beleír/átír valamit, akkor nem érdemes nekikezdeni, mert csak magadat idegesíted. Nem vész el a te változatod sem, a laptörténet minden változatot megőriz, így ezek később is visszakereshetőek, visszaállíthatóak.
Mindig írj a szerkesztéseidhez „Összefoglalót”, a szerkesztőablak alatt.
Ha kérdezel vagy beszélgetsz, a „~~~” karakterekkel írhatod be a neved, a „~~~~” segítségével pedig a neved és a dátumot is. Érdemes a kérdéseidet „aláírni”.
A cikkekbe viszont nem illik beírni a nevedet, hiszen azokat a „közösség” készíti, nem egyes személyek. Azért a te munkád sem marad nyomtalan: a laptörténetből látszik, ki mit csinált.

Hol válaszoljak?

Kérdés: Az imént regisztráltam, erre egy másik felhasználó írt nekem. Hol válaszoljak neki?

Ott is válaszolhatsz, ahol a kérdést feltették, a párbeszédet így lehet a legjobban visszakeresni később.
Ha azt szeretnéd, hogy a partnered a lehető leggyorsabban észrevegye, hogy válaszoltál neki, akkor hagyhatsz egy rövid üzenetet partnered ún. szerkesztővita-oldalán, alul. Például „Válasz nálam: ~~~~”. Ennek hatására a felső menüsorban, a neve mellett egy sárga csíkban fogja figyelmeztetni a rendszer, amikor legközelebb tevékenykedik a Wikipédiában.
Még egyszerűbb, ha a kérdés alatt az alábbi kóddal válaszolsz: {{ping|Szerkesztő neve}}, ahol a Szerkesztő neve helyére behelyettesíted az adott szerkesztő azonosítóját, amit az aláírásából is megtudhatsz. Ez szintén értesíti az illetőt automatikusan.
Vannak olyan szerkesztők is, akik azt szeretik jobban, ha egyenesen az ő vitalapjukra írod a válaszodat. Az aláírások általában tartalmaznak egy linket kinek-kinek a vitalapjára, kattints rá: a vitalapjukra felül sokan odaírják, hol szeretnek választ kapni.
{{subst:Tipp-hol-válaszolj}}

Hogy írjam alá az üzeneteimet?

A Wikipédiában van egy lehetőség arra, hogy nagyon egyszerűen elhelyezd aláírásodat, dátumostul, mindenestül. A Wikipédiabeli speciális aláírásból nem csak a Wikipédián használt neved derül ki, hanem rögtön két linket is tartalmaz. Az egyik a többi szerkesztőnek szóló bemutatkozásodra mutat, a másik pedig arra a lapra, ahol üzenni lehet neked. Ehhez az „aláíráshoz” segítséget ad a szoftver. Elég, ha az üzeneted befejeztével az aláírás helyett rákattintasz a harmadik képecskére a szerkesztőablak fölött:

akkor ennek az aláírógombnak a hatására a szoftver beilleszt a szövegedbe négy hullámvonalat.
Ha ezután arra a gombra is rákattintasz, ami így néz ki: Változtatások közzététele, akkor a szoftver lecseréli a hullámvonalakat az aláírás szövegére és az aktuális dátumra, órára.
Az aláírásként megjelenített szöveget a regisztrált szerkesztők a „beállításaim” fül segítségével meg is változtathatják.

Megjegyzések
Amíg nem jelentkeztél be, az IP-címedet jelenteti meg az aláírás.

A bemutatkozólapodra mutató link csak akkor lesz kék, ha van rajta valami, amíg üres, addig pirosan fog virítani.

Az üzenőlapodra mutató link csak magán az üzenőlapon jelenik meg vastag fekete szövegként, mindenhol máshol rendes linknek mutatkozik.

Más módon is elérheted, hogy bekerüljön a szövegbe a négy hullámvonal, nem csak az aláírógombbal:

a négy tildét (hullámvonalat) a szerkesztési ablak alatt is megtalálod, vagy

közvetlenül is beírhatod: ~~~~.

az Alt Gr+1 (a fő billentyűzeten) billentyűkombinációnak (Windows-alapú rendszereken), és

az Alt+1 2 6 (a számok a számbillentyűzeten) kombinációnak (Windows-alapú rendszereken) is ugyanez a hatása.

ha a gombot használod, akkor kapsz egy gondolatjelet is az aláírásod elé.

Másmilyen aláírást akarok!

Ha például te MintaMarcsa vagy, és a képecskét, valamint a #FFE4E1 és a #CFC színeket szeretnéd az aláírásodban látni, így:

Marcsika^posta

akkor ezt így érheted el:

rákattintasz a lap tetején a „Beállításaim” linkre;

rákattintasz a lap tetején a Szerkesztői adatok fülre;

az Aláírás szakaszban bemásolod „Aláírás:” c. mezőbe a következőt:
[[Szerkesztő:MintaMarcsa|Marcsika]][[Szerkesztővita:MintaMarcsa|posta]]

Az „Az aláírás wikiszöveg (nem lesz automatikusan hivatkozásba rakva)” négyszöget kipipálod. Erre figyelj, ezt sokan elfelejtik!

Rákattintasz a Mentés gombra.

Ne lepődj meg azon, ha a saját vitaoldaladon az aláírásodban a vitalink fekete lesz. Mindenhol máshol igazi kék linkké lesz az.

Megjegyzések:

Színeket a HTML-színkódok cikkből tudsz választani magadnak.
A Commons képeiből válogathatsz.
Ha a style lehetőségeit ismered, akkor a színekhez hasonló módon a betűtípust (font-family) is, meg más egyebeket is meg tudsz változtatni.

Bővebben: Színezés, betűtípusok és -méretek módosítása.

Ha az aláírásod esetleg nem magyar betűket vagy jeleket tartalmaz, akkor érdemes magyar betűkkel is beleírni azt, mert ha valaki nem tudja kijelezni a speciális jeleket, akkor neki minden ilyen név üres kockákként, vagy szóközökként fog „látszani”.
Sablonokat ne használj az aláírásodban, mert technikai problémákat okozhatnak.
{{subst:Tipp-más-aláírás}}

A következő oldalon találsz még ehhez a témához jó tanácsokat: Wikipédia:Írd alá a hozzászólásaidat

Kérdésem van, hova írjam?

Ha egy cikk tartalmához vagy formájához van valami megjegyzésed

akkor a cikk vitalapjára írjad. Ezt úgy találod meg, hogy a cikknél a „vitalap” feliratú fülre kattintasz felül. Azok a szerkesztők, akik a cikket felvették a figyelőlistájukra, észre fogják venni az új üzenetet és ugyanott válaszolnak.

Személyre szóló kérdésnél:

Többnyire az a legjobb, ha annak a vitaoldalára írsz, akinek üzenni akarsz. Ha például a MintaMari szerkesztőnek a Szerkesztővita:MintaMari oldalon egy üzenetet hagysz, akkor arra, hogy üzenete van, egy ilyen sárga csík fogja figyelmeztetni. Vagy a kérdésed alatt fog válaszolni, vagy pedig a te „Szerkesztővita” lapodon.

Ha a kérdésed nem egy bizonyos felhasználóhoz szól és nem is egy bizonyos cikkre vonatkozik:

akkor azt a kezdőknek fenntartott „kocsmafalra” írjad. Sok tapasztaltabb szerkesztő figyeli azt a lapot, és szívesen odaírja a válaszát a kérdésed alá.

A Kocsmafalakon vagy a vitalapokon folyó eszmecserékhez:

ott helyben szokás hozzászólni. A hozzászólásodat írd a téma korábbi hozzászólásai alá, ne közbe-közbe!

Új szakaszt a vitalapokon:

a „szerkesztés” és a „laptörténet” fül között az „új szakasz nyitása” fülre kattintva nyithatsz.

Hogyan segíthetek?

Írtál valamilyen érdekes témáról weblapot? Ha gondolod, publikáld a Wikipédiában (ha enciklopédiajellegű és minőségű cikkről van szó persze), de előtte győződj meg arról, hogy nincsenek jogi kifogásaid.

Ha tanuló vagy, és van kedvenc témád, vagy amit épp tanultál és tudsz, akkor írd meg, ha másokat is érdekelhet.

Ha tanár vagy, gondold meg: nem tudnál-e olyan feladatot adni a diákoknak, hogy egy témában készítsenek szócikket? Ehhez szükséges anyaggyűjtés, rendszerezés, és fogalmazni is tudni kell. És míg az ember csinálja, tanul is belőle (saját tapasztalat). A témák száma végtelen...

Az iskolai képzésben tervezett Wikipédiás feladatokhoz írt ismertető itt olvasható: Wikipédia:Oktatói útmutató

Láttam egy új wikipédistát, köszönthetem?

Szokás az, hogy az újonnan érkezett szerkesztőket (akik regisztrálták magukat, és szerkesztettek már 1-2 szócikket) a vitalapjukon üdvözöljük, illetve elmondjuk nekik, hogy mit érdemes leginkább elolvasniuk ahhoz, hogy jó cikkeket írjanak, hasznosan szerkesszenek. Semmi akadálya, hogy te is írj másoknak! Mindenki örül annak, ha köszöntik, és pár hasznos oldal segíthet abban, hogy hol induljon el az ember az ismerkedéssel. Használhatod az {{üdvözlet}}^(?) sablont is, de az sem baj, ha saját, személyes üzenetet írsz neki.

Hogyan jelezzem, hogy a cikk egy szakaszát egy másik Wikipédiából fordítottam?

Így tudsz átvenni egy másik Wikipédia-cikkből részeket:

Lefordítasz egy szakaszt mondjuk az angol Wikipédia en:Gerhard Schröder cikkéből.
Az angol cikk mellett a Toolbox menűben rákattintasz arra, hogy Permanent link.
A böngészőben az angol cikk webcíme most olyasmire végződik, hogy oldid=374610390.
A lefordított magyar szakasz elejére (de nem a címébe) odaírod ezt a sablont: {{Fordítás|en|Gerhard Schröder|oldid=374610390}}.
Megnézed, hogy az angol cikkben megadták-e a forrásokat.
- Ha nem volt hozzá forrás, akkor még a következő sablonnal is ellátod a szakaszt: {{nincs forrás}}.
- Ha volt, akkor átveszed a forrásokat a magyar cikkbe, de rögtön le is ellenőrzöd azokat. Ha valamelyiket nem tudod leellenőrizni, mert nem férsz hozzá, akkor annál a forrásnál még ez is biggyeszd a végére: hivatkozta {{oldid|:en:Gerhard Schröder|374610390}}.

Ha a teljes cikk fordítás, akkor elég egyszer, lent, egy külön ==Fordítás== szakaszba beleírni a {{fordítás}}^(?) sablont és szükség esetén legfölülre a {{nincs forrás}}^(?) sablont is, nem kell minden egyes szakaszba.

A lefordítandó szöveg bemásolása a szerkesztőablakba

Kérdés: Hogyan lehet ide átmásolni az http://en.wikipedia.org -on már létező szócikket, hogy magyarra fordíthassam, és ne kelljen üres lapból kezdeni a újraszerkesztést?

Válasz: Az angol Szerkesztés lapról Ctrl-A és Ctrl-C-vel kimásolod, itt az újonnan létrehozott lap Szerkesztés lapján meg Ctrl-V-vel beilleszted. Aztán kezded fordítani. (Vagy a Sajátgépen is fordíthatod az így kimásolt szöveget.) Ne felejtsd el feltüntetni a szerkesztési összefoglalóban, hogy honnan vetted!

Ha az idegennyelvű szöveget  közé rakod, akkor látszik a szerkesztőablakban, de nem látszik a cikkben. Így közben-közben is el tudod menteni a félig kész fordításodat.

Mit tudunk a Wikipédia szerverről?

A Wikipédia legfontosabb szerverei Floridában találhatóak. Valamennyi a magyar Wikipédiában végzett szerkesztés az ottani adatbázisba kerül. A tartalomról rendszeresen készülnek biztonsági másolatok.

További információk: meta:Wikimedia servers

Mi ez a sok százalékjel a webcímekben? Hiba?

Amikor ilyen feliratokat látsz a böngésződben hogy „Seg%C3%ADts%C3%A9g” akkor nem kell megijedni: ez a webes rendszerekben a természetes formája az ékezetek kezelésének. Az, hogy ezt így látod, vagy úgy hogy „Segítség” az a böngésződtől függ. Van, amelyik ékezettel jelzi ki, van amelyik nem.

Egy oka annak, hogy ilyen kódoltan látod az ékezeteket az, hogy ez a kódolt forma egyértelmű, míg a kódolatlant egy másik ország rendszere alatt futó gép esetleg nem tudja értelmezni, vagy akár beírni sem! Pl. lehet, hogy nem tudsz „Ő” betűt írni egy angol gépen, sőt másolni sem tudod, mert nincs ilyen jel a jelkészletben (bár ezt a problémát az angol Wikipédiában azóta már megoldották). Ezért ez a forma elősegíti, hogy a címet úgy írhasd meg másoknak, hogy ők biztosan meg tudják nézni.

Van egy nagyon jó ötletem, amellyel javítani lehetne a szoftver működésén. Hol mondhatom el?

Akárcsak a Wikimédia Alapítvány többi projektje, a magyar Wikipédia is a MediaWiki nevű szoftveren fut. Ennek magyarítását, konfigurációját a helyi adminisztrátorok végzik, de a szoftver fejlesztésében nem vesznek részt.

Ha olyan ötleted van, amelyhez át kell írni a programkódot, akkor azt a MediaWiki fejlesztőinek kell javasolnod.

Ezt itt teheted meg: http://bugzilla.wikimedia.org/

Mit jelent az, hogy „A szabad enciklopédia”?

Rövidítés

WP:MIAZHOGYSZABAD

Rövid válasz: azt, hogy szabadon felhasználható.

Hosszabb válasz:

A Wikipédia logójában látható „A szabad enciklopédia” feliratban a „szabad” az angol free szóból származik és a Wikipédia közreműködői által előállított tartalom felhasználási feltételeire utal.

A Wikipédia projekt célja szabad tartalom létrehozása. Ez tömören annyit jelent, hogy ellentétben a legtöbb jogvédett művel, nem állít semmilyen komoly jogi akadályt mások számára a szócikkek felhasználásával, terjesztésével vagy módosításával szemben. A részletekről lásd: Wikipédia:Felhasználási feltételek

Bár gyakori félreértés, de a logóban található „szabad” jelző nem jelenti azt, hogy:

„ide bármit beírhatsz”
„itt bármilyen viselkedés megengedett”
„itt tetszőleges stílusban, formában és elvek szerint adhatod elő mondanivalódat”
„az innen kimásolt tartalmakat a sajátodként szabadon felhasználhatod” (lásd: Wikipédia:Újrafelhasználási útmutató)

Az összes fenti ponttal kapcsolatban vannak megkötések és szabályok, amelyek részleteiről a Wikipédia:Irányelvek és útmutatók lapról kiindulva olvashatsz bővebben.

Pár példa:

ha saját, máshol nem publikált elméleted publikálására használod a szócikkeket, akkor azt ki fogják törölni
ha nem tudsz civilizált módon viselkedni, akkor fel fogják függeszteni a szerkesztési jogaidat
ha nem követed a Wikipédia formai és stilisztikai koncepcióit, akkor a cikkeidet át fogják szerkeszteni.

Le lehet védeni a fontos cikkeket a mindennapos vandálkodás ellen?

Az adminisztrátorok átmenetileg védetté tehetnek egy-egy cikket, ha azt tapasztalják vagy várják, hogy valamilyen alkalomból a cikket különösen sok vandalizáció éri. Egy tartós védelem már akadályozná a cikk továbbfejlődését, hiszen a változtatások többnyire hasznosak. A statisztikák azt mutatják, hogy ez így igaz az anon szerkesztésekre is.

A szórványos vandalizáció ellen kellő védelem, hogy ha egy anon vagy egy még meg nem erősített szerkesztő változtat egy cikken, akkor a változtatást előbb egy járőrnek is jóvá kell hagynia, csak akkor válik az olvasók számára az új változat közvetlenül, minden további kattintás nélkül láthatóvá. Persze ilyenkor is bárki meg tudja nézni az utolsó, még jóvá nem hagyott változatot, de ahhoz még egy kattintás kell.

Hol jelentkezhetek adminisztrátornak?

Ahogy egyre otthonosabbá válsz a Wikipédia szerkesztésében és rendszeresen szerkesztesz, a járőrök észreveszik majd, hogy problémátlanok a szerkesztéseid, fölösleges rájuk nézegetni, így javasolnak idővel megerősített szerkesztőnek. Ha megerősített szerkesztőként magadnak is kedved támad a járőrködésre, mások szerkesztésének megtekintésére, akkor te is jelentkezhetsz járőrnek. Ha megnyered a többi szerkesztő bizalmát, akkor később megválaszthatnak adminisztrátorrá, aki lapokat törölhet és szerkesztőket blokkolhat; bürokratává, aki a jogokat hozzárendelő gombokat kezeli; IP-ellenőrré, akinek bizonyos esetekben joga van belenézni a bejelentkezési adatokba

Ha a vitalap szerkesztésénél rákattintok mondjuk a tartalmi segélyre, akkor kihez jut el a kérésem? Ezt azért nem értem, mert ha a tartalmi problémát felismerem, akkor magam is ki tudom javítani a cikk szerkesztésével.

Erre csak akkor kattints, ha tanácstalan vagy. Különben egyszerűen csak javíts, és add meg <ref> és </ref> között, hogy hol ellenőrizhető le az új információ helyessége. (Amit <ref> és </ref> közé írsz, abból lesz a lábjegyzet.) A {{tartalmi segély}}^(?) sablon a szerkesztők belső fórumán, a kocsmafalon jelzi ugyanis, hogy valaki nem jut egyről kettőre.

Ha új szócikket írok, az megjelenik a Wikipédián, vagy csak a regisztrációm után, egy adott idő elteltével tudok saját szócikket írni?

Rögtön tudsz új cikket írni, de a változtatásaid csak akkor lesznek külön kattintás nélkül is láthatóak, ha egy járőr megnézte, és igazolta, hogy wikipédiaszerű a formája és tartalmilag sincs benne semmi a Wikipédiától feltűnően idegen. Egy idő után persze, amikor már otthonosan mozogsz a Wikipédiában, ún. „megerősített szerkesztővé” minősíttetheted magad, és akkor rögtön láthatóvá válnak a változtatásaid.

Mikor ellenőrzi valaki és hogyan az új cikkeket és a friss változtatásokat?

A szerkesztések ellenőrzése időt vesz igénybe: a gyakorlott szerkesztők közül kikerülő önkéntesek, az úgynevezett járőrök végzik. Az ellenőrzés a nyilvánvaló vandalizmusok és a szerkesztő joggal védett szövegek kiszűréséből áll elsősorban, továbbá pedig technikai és formai javítást jelent, hogy a cikk megfeleljen a wikipédiás szerkesztési szokásoknak. A durvább helyesírási hibák kiszűrése is ilyenkor történik. A nyilvánvalóbb tartalmi problémákra is fel szoktak figyelni a járőrök, és gyakran ők azok, akik jelzik, ha egy cikk valamiért nem felel meg az irányelveinknek. A tartalmi javítás azonban jórészt a szerkesztők-olvasók szélesebb körére marad.

Értesítsem-e a cikk eddigi szerzőit arról, hogy változtatni akarok?

„Ha szerkeszteni akarok egy szócikket és a módosításaimat egyeztetni szeretném a cikk szerzőivel és az észrevételeimet leírom a szócikk vitalapjába, akkor erről kapnak valamilyen automatikus értesítést? Ha nem kapnak, akkor hogyan tudom őket értesíteni? Mennyi idejük van reagálni a szócikk vitalapjába írottakhoz, van ilyen szabály egyáltalán? Nekem mennyi ideig etikus várnom? Feltételezem, hogy nem illik jelzés nélkül átírnom egy szócikket csak azért, mert nem értek egyet a leírtakkal.”

Először is az alapkérdés: Nem, nem illetlenség a cikkekbe minden külön értesítés nélkül beleszerkeszteni, sőt, ez a cikkek épülésének szokásos módja. Fontos azonban a cikkben <ref> és </ref> között pontosan megadni, hogy milyen forrásra alapozod az állításaidat. (Amit <ref> és </ref> közé írsz, abból lesz a lábjegyzet.)

Olyankor célszerű előre bejelenteni a cikk vitalapján a változtatási szándékodat, ha nagyobb részeket kívánsz törölni, átírni, vagy ha a cikk szerkezetén komolyabb változtatást szeretnél végezni, vagy ha valami más miatt úgy érzed, hogy az eddigi szerkesztőkkel érdemes lenne előbb megvitatni. Persze ha neked jobb érzés a kisebb változtatásokat is az eddigi cikkírók tudomására juttatni, azt sem tiltja semmi. Ha egy héten belül nem jön reakció, akkor nyugodt lelkiismerettel változtass. Persze lehet, hogy a változtatásodat utólag mégis vitatja valaki vagy akár vissza is állítja, ezért érdemes a megváltoztatott lapot felvenni a figyelőlistádra.

Ha a cikk vitalapjára írsz, vagy ha a cikken változtatást végzel, akkor azok veszik ezt észre, akik figyelőlistáján rajta van a lap. Amikor rákattintasz arra a linkre a lap legtetején, hogy figyelőlistám, akkor láthatod, hogy melyik általad figyelt lapon történt valamilyen változás az utóbbi időben. A figyelőlista egy egyénileg összeállított és más számára nem látható lista azokról a lapokról, amiknek a változásai téged érdekelnek. Arról, hogy hogyan kezelheted a te figyelőlistádat, egy másik pontban olvashatsz.

Azt nem tudod megállapítani, hogy kinek a figyelőlistáján van rajta a lap, de az eddigi szerkesztőket felsorolja a laptörténet. A laptörténetnek is külön füle van a cikk tetején.

Sárga csík formájában csak akkor kapnak értesítést a szerkesztők, ha valaki az ő szerkesztői üzenőlapjukon hagyott hátra üzenetet. Ha egy egyszerzős cikkről van szó, akkor érdemes egyenesen a szerzőnek írni ezen a módon.

Lapok szerkesztése

Hogyan hozhatok létre új lapot/szócikket?

Kérdés: Van egy téma, amelyről még nincs cikk, és amelyben én jól kiismerem magam, megbízható, szakmai forrásom is van hozzá. Hogyan hozhatok létre új lapot/szócikket?

Válasz: Beírod bal oldalt a keresőablakba a létrehozandó cikk címét pontosan, és leütöd a Menj gombot. A megjelenő szövegben rákattintasz arra a szövegre, hogy új szócikket.
Győződj meg róla, hogy nincs elütés vagy helyesírási hiba a létrehozandó cikk címében!
Jól bevált módszer, hogy bemásolsz egy szépen felépített cikket a szerkesztőablakba, és azt szerkeszted át a te szövegeddé.
Ne felejtsd el megadni, hogy milyen forrásra támaszkodva írtad a cikket!

Hol dolgozzak a cikk-kezdeményemen?

Nagyobb cikkeket szinte lehetetlen „egy szuszra” megírni, ugyanakkor az sem jó, ha félkész, vázlatos cikkek jelennek meg a Wikiben. Érdemes ezért a Próbalapodon vagy egy további, saját magad által elnevezett allapodon (pl. Szerkesztő:Gyakran ismétlődő kérdések/piszkozat) elkezdeni a szócikk megírását, majd amikor kész vagy, akkor átmozgatni (és nem átmásolni kézzel, mert akkor elvész a kezdeti laptörténet!) „éles” szócikknek. Ez azért is jó, mert így nyugodtan próbálkozhatsz, ez egyfajta Homokozó, amit csak te használsz.

Az első cikked írása előtt érdemes a témában íródott hasonló cikkeket megnézni, hogy formailag hasonlót készíts te is, ami az egységesség miatt fontos, valamint, hogy ha létezik már hasonló tartalmú cikk, ne dolgozz fölöslegesen.

Hogyan használjak képeket, hangokat, mozgóképet?

Kérdés: Hogy tudok a cikkeimbe képeket, hanganyagokat (beszéd, zene), mozgóképet illeszteni?

Válasz: Először is fontos, hogy csak olyan anyagokat küldj, amelyeknek szabad publikálását nem tiltja a szerzői jogi törvény! Korabeli rádiós hanganyagokat (5-10 évnél régebbi) valószínűleg fel lehet használni, a filmeknél valószínűleg a filmhíradókkal (60-as évek előtt) nincs probléma, de bármilyen mostani film vagy filmrészlet (pl. dokumentumfilm) vélhetően szerzői jogi oltalom alá esik, tehát nem szabad felhasználnunk.

Ha a szerzői jogokkal nincs probléma, akkor a Képhasználati irányelvek és a Hanganyagok használata lapokon találhatsz részleteket.

Többen szerkesztik egyszerre ugyanazt az oldalt

Kérdés: Mi történik akkor, ha egy nagyobb lélegzetű cikket írok (pl. fordítás), de közben más is belevág ugyanannak az oldalnak a szerkesztésébe, mi lesz a végeredmény, illetve ugye nyilván elvész az egyik szerkesztés?

Válasz: Amikor ilyen történik, akkor kapsz egy oldalt, hogy „amióta elkezdted, valaki már módosította”. Az oldalon látod az azóta módosult új változatot (fönt), a kettő különbségét (középen), valamint a saját változatodat (lent). Ekkor kézzel átvezetheted az eltéréseket. Ha odafigyelsz, hogy mit csinálsz, nem vész el semmi. (Ha nem tudod, mit kell tenned, másold ki az alsó szerkesztői ablak teljes szövegét és mentsd el egy szövegfájlba a saját gépeden, majd kérj segítséget a kezdőknek szóló Kocsmafalon).

Lásd még: a Szójegyzékünket

Nem tudok angolul!

Természetesen ez sem kötelező! Ha nem tudsz angolul, vagy nincs kedved fordítani, akkor írhatsz szócikket bármiről, amiről tudsz. (Persze ettől függetlenül tudhatsz németül, franciául, hollandusul , vagy bármely olyan nyelven, amelyen már létezik nemzeti Wikipédia, és fordíthatsz onnan cikkeket, vagy meríthetsz belőlük ötleteket.) Az egyetlen fontos dolog az, hogy ha írsz, akkor jól, igazat és hasznosat írj; ha nincs gyakorlatod a Wikipédiában, akkor mielőtt új szócikket nyitsz, érdemes az elnevezési szokásokról tájékozódni.

Vissza akarom állítani egy cikk régebbi állapotát, mert valaki beletörölt/letörölte/zagyvaságot írt bele

Ha azt látod, hogy egy amúgy tartalmas cikket egy vandál (vagy egy csökkent értelmű ember) törölt, vagy akár te töröltél valamit véletlenül, akkor sem kell megijedni: semmi nem vész el. A Visszaállítás lapon elolvashatod, hogy miként lehet ezt helyrehozni.

Valaki zagyvaságot írt egy cikkbe! Mit tegyek?

Bátran szerkeszd a lapot, és javítsd ki azt, amit a vandálok (vagy egyszerűen felelőtlen kísérletezők) elrontottak.

Ha azt látod, hogy valaki egy új lapot hozott létre, és abba írt zagyvaságot, akkor az alábbiakat teheted:

Megírhatod a cikket rendesen. :-)
Írhatsz egy csonk cikket (pár soros alapcikk, ami röviden elmondja, hogy miről van szó, és ami másoknak is kedvet csinál ahhoz, hogy azt bővítsék)
Kitörölheted a zagyvaságot, és csak egy {{msg:csonk}} üzenetet hagysz a helyén.
Ha úgy gondolod, hogy a lapra a közeli jövőben úgysem fog senki értelmes cikket írni, akkor {{msg:törlés}} szövegre cseréld a zagyvaságot, és ezt jelezd a törlési megbeszélésen is.

Valaki hülyeségeket írt egy cikkbe! vagy: Ez nem semleges nézőpont!

A Wikipédia szerkesztésének alapszabálya a semleges nézőpont. Ha úgy látod, hogy egy cikk ennek nem felel meg, akkor az alábbiakat teheted:

Ha a szócikk előző tartalma értelmes volt, akkor állítsd azt helyre.
Átírod a cikket (az eredetiből a lehető legtöbb tartalmat megőrizve) semleges nézőpontúra.
Ha nem lehetséges átírni (mert pl. a nézőpontok annyira ütköznek, ellentétesek), akkor beleírod a többi fontos, ismert vagy elfogadott nézőpontot, és átfogalmazod úgy, hogy a cikk egyiket se emelje ki a többi elé.
Ha erre nincs időd, akkor helyezz el a végén egy {{msg:lektor}} szöveget, hogy ezzel jelezd másoknak, hogy a cikken még dolgozni kell.
Ha a cikk a jelenlegi formájában nem elfogadható (pl. tartalma törvénybe vagy jó ízlésbe ütközik), akkor mozgasd át a szöveget a vitalapjára, és írj egy rövid csonk cikket, aminek a végén jelzed, hogy a kérdéses cikk a vitalapon olvasható.
Egyéb esetekben lásd az előző („zagyvaságok”) szakaszt.

Hogyan tudom a szócikkeket kategóriákba rendezni?

Erről a Hogyan használd a kategóriákat lap mesél.

Mi az az apró változtatás? Mikor használjam?

Ha bejelentkeztél, akkor szerkesztéskor a lap alján a változtatásodat megjelölheted „apró változtatás”-ként. Az, hogy ezt pontosan mikor is kell használni, részben a szerkesztőtől függ. Egyfajta ökölszabály az, hogy egy olyan szerkesztés, ami csupán helyesírási hibákat javít ki, a szöveg formátumát módosítja, vagy csupán apró átrendezést végez a szövegen, „apró változtatás”-nak minősül.

A nem „apró” változtatás alapvetően olyan, amit egy, a lapot figyelemmel kísérő másik szerkesztő nagy valószínűséggel szeretne leellenőrizni. Tehát bármilyen „valódi” változtatás, legyen az akár mindössze egyetlen szó. Ha a szócikkben ismertetett információ megváltozik, akkor ne jelöld „apró”-nak a változtatást.

Azért fontos a változtatásokat ilyen módon osztályozni, mert a szerkesztők a Friss változtatások lapon elrejthetik az apró változtatásokat, hogy kezelhető szinten tartsák a megjelenített változtatások mennyiségét.

A nem bejelentkezett felhasználók nem tudják aprónak jelölni szerkesztéseiket. Ez azért van így, hogy az esetleges vandalizmust ne lehessen ily módon elrejteni. Ez a korlátozás egy ok a sok közül arra, hogy bejelentkezz.

Hogyan nyissak új szakaszt a vitalap alján?

Ha egy vitalap egy szakaszát (például az utolsót) vagy a teljes lapot megnyitod szerkesztésre, akkor szerkesztési ütközést okozhatsz. Ez a veszély viszont nem áll fenn egy új téma nyitásakor, feltéve, hogy a lap tetejére mész (többnyire Ctrl-Home), és a szerkesztésfül és a laptörténetfül között arra fülre kattintasz, hogy „új téma nyitása”.

A szerkesztési összefoglalóból képződik a friss változtatások listája, a figyelőlista, a laptörténet. A szerkesztési összefoglaló előtti kis nyíl egy kattintható link a feltüntetett szakaszcímhez. Ezért előzékenység a többiekkel szemben, ha vigyázol, hogy a szerkesztési összefoglalóban a /* és */ közötti rész sose legyen megtévesztő, és szükség esetén kijavítod.

Előre is köszönöm az együttműködésedet.

Hogyan előzhetem meg a szerkesztési ütközést a vitalap utolsó szakaszában?

Ha egy lap utolsó szakaszához szeretnél hozzáírni, akkor azt úgy is megteheted, hogy új szakaszt nyitsz a lapon ( „új szakasz nyitása” link, Ctrl-plusz), de nem adsz nevet a szakasznak. Így elkerülheted a szerkesztési ütközést, mert az azáltal keletkezik, hogy megnyitsz egy szakaszt, és a te megnyitásod és a te mentésed között valaki ugyanazt a szakaszt menti. Márpedig ha nincs megnyitott szakasz, akkor ütközés sem lehet.

Hogyan kerülhetem el a szerkesztési ütközéseket?

Szerkesztési ütközés akkor fordul elő, hogyha miközben szerkeszted a szöveget, egy másik szerkesztő is megnyitotta és módosította.

Ezt a szituációt a legkönnyebben úgy kerülheted el, hogyha nem szerkesztesz olyan szócikket, amit várhatóan mások is szerkesztenek:

A laptörténet oldalán látod, ha egy szócikk nemrég módosult, ilyenkor várj egy darabig (15 percet, vagy többet), mielőtt te is hozzányúlsz, mert lehet, hogy az utolsó szerkesztő még további szerkesztéseket is végez. Az illető vitalapján üzenetet hagyhatsz neki, bár valószínűleg ezt csak a szerkesztése után fogja észrevenni.
Érdemes csupán egy-egy szakaszt megnyitni szerkesztésre, nem pedig az egész oldalt. Ez a szakaszcím melletti Szerkesztés linkkel lehetséges. Ha pl. te a Magyarország cikk Történelme szakaszát szerkeszted, valaki más ugyanebben az időben a Magyarország földrajza szakaszt, nem lesz ütközés.
Ha átfogó változtatásokat vagy akár teljes újraírást szeretnél végezni egy lapon, akkor érdemes egy külön allapot nyitni e célra. Pl. ha a felhasználói neved User:Szerkesztő, akkor a User:Szerkesztő/Budapest allapra odamásolhatod a Budapest szócikk teljes tartalmát és úgy dolgozhatsz rajta, hogy nem kell félned attól, hogy mások belenyúlnak. Itt találsz ehhez tanácsot: {{Tipp-új-allap}}
A szócikkeket szerkesztheted offline is, például a saját gépeden futó szövegszerkesztőben.
Hajnal körül nagyon kevés szerkesztő dolgozik a Wikipédiában, ilyenkor kicsi az ütközések esélye.
Mielőtt a Lap mentése gombot megnyomnád, érdemes a szöveget a vágólapra másolni. A kijelölt szöveget a CTRL és a C billentyűk kombinációjával tudod a vágólapra menteni. Előhívni a CTRL és a V kombinációjával lehet.
A Változtatások megtekintése gombra kattintva ellenőrizni tudod már a lap mentése előtt, hogy változtatott-e valaki valamit a te szerkesztéseddel ideje alatt. Ha igen, akkor mentsd el magadnak (például a vágólapra) a változtatásaidat, és kattints a mégse linkre. Ennek más a hatása, mint a vissza gombnak, a mégse link segítségével a szöveg legújabb változatából kiindulva tudod megtenni kiegészítéseidet.
{{subst:Tipp-ütk-kerül}}

Szerkesztési ütközés történt, mit tegyek?

Szerkesztési ütközéskor a változtatásaid ugyan nem tárolódnak el, de nem is vesznek el. Az ütközésről értesítő oldalon két szövegablak van; a felsőben a lap aktuális változata, az alsóban a te változatod látható. Az alsó ablakban jelöld ki az általad végzett változtatásokat és másold át őket a felső szerkesztési ablak megfelelő helyeire. Ha kész vagy, mentsd el az oldalt. Ha nem vagy biztos benne, mit változtattál, jelöld ki az alsó ablakban a teljes szöveget és mentsd el egy külső szövegfájlba (pl. a Jegyzettömb segítségével). Később ezt a szöveget össze lehet hasonlítani az oldal aktuális tartalmával.

Ha véletlenül egyből a mentés gombra kattintottál, vagy más módon elnavigáltál a lapról, akkor se ess kétségbe: ha nem csuktad be az ablakot, a böngésző Vissza gombjával visszalépve megtalálod a szövegedet. (Egyes böngészőkben még a lap bezárása után is van esély a szöveg visszaállítására, pl. a Firefoxban az Előzmények/Nemrég bezárt lapok menü révén.)

Nyert ügyed van persze, ha a szöveget előzőleg a vágólapra elmentetted. A kijelölt szöveget a CTRL és a C billentyűk kombinációjával tudod a vágólapra menteni. Előhívni a CTRL és a V kombinációjával lehet.

Hogyan tudom az engem érdeklő lapok változásait figyelemmel kísérni?

A figyelőlista egy egyénileg összeállított és más számára nem megtekinthető lista azokról a lapokról, amiknek a változásai téged érdekelnek.

A figyelőlistádon levő lapok aktuális változásait így tudod megnézni:

Rákattintasz a lapon fölül arra, hogy „figyelőlistám” (a „beállításaim” és a „közreműködéseim” között találod). Érdemes gyakran rákattintani.

Kétféleképpen kerülhet fel valami a figyelőlistádra

Minden lap tetején ott ül a csillag (lap figyelése) fül a „laptörténet” fültől jobbra. Ha rákattintasz, akkor ez a szöveg jelenik meg: „a lapot hozzáadtam a figyelőlistádhoz” vagy „a lapot eltávolítottam a figyelőlistáról”.
Ezen kívül érdemes úgy beállítanod, hogy minden olyan lap, amin megváltoztatsz valamit, automatikusan rákerüljön a figyelőlistádra. Ha te is így szeretnéd (nagyon hasznos!), akkor így járj el:

Rákattintasz a lap legtetején arra, hogy „beállításaim”
A „Beállításaim” lapon rákattintasz arra a fülre, hogy „Friss változások”
Kipipálod azt, hogy „Fejlettebb friss változások listája (JavaScript-alapú)”
Rákattintasz arra a fülre, hogy „Figyelőlista”
Kipipálod azokat, hogy
„A figyelőlistán az összes változtatás látszódjon, ne csak az utolsó”

továbbá
- „Az általam létrehozott és a válaszaimat tartalmazó beszélgetésfolyamok felvétele a figyelőlistára”
Rákattintasz a Mentés gombra.
{{subst:Tipp-figyelőlista}}

Hogyan kerüljem el, hogy egy szerkesztési ütközés esetén elvesszenek a változtatásaim?

Szerkesztési ütközéskor a változtatásaid ugyan nem tárolódnak el, de nem is vesznek el. Az ütközésről értesítő oldalon két szövegablak van; a felsőben a lap aktuális változata, az alsóban a te változatod látható. Az alsó ablakban jelöld ki az általad végzett változtatásokat és másold át őket a felső szerkesztési ablak megfelelő helyeire. Ha kész vagy, mentsd el az oldalt. Ha nem vagy biztos benne, mit változtattál, jelöld ki az alsó ablakban a teljes szöveget és mentsd el egy külső szövegfájlba (pl. a Jegyzettömb segítségével). Később ezt a szöveget össze lehet hasonlítani az oldal aktuális tartalmával.

Ha véletlenül egyből a mentés gombra kattintottál, vagy más módon elnavigáltál a lapról, akkor se ess kétségbe: ha nem csuktad be az ablakot, a böngésző Vissza gombjával visszalépve megtalálod a szövegedet. (Egyes böngészőkben még a lap bezárása után is van esély a szöveg visszaállítására, pl. a Firefoxban az Előzmények/Nemrég bezárt lapok menü révén.)

Nyert ügyed van persze, ha a szöveget előzőleg a vágólapra elmentetted. A kijelölt szöveget a CTRL és a C billentyűk kombinációjával tudod a vágólapra menteni. Előhívni a CTRL és a V kombinációjával lehet.

A szövegben megemlített kategória besorolja az egész lapot a kategória alá!

Ha egy kategóriára akarsz hivatkozni a szövegben, de nem akarod, hogy a lap, amire írsz, szintén besorolódjon a megemlített kategóriába, akkor a „Kategória” szó elé tegyél kettőspontot.
Például:

[[:Kategória:Zenei sablonok]] és [[:Kategória:Navigációs sablonok]]
ami így jelenik meg: Kategória:Zenei sablonok és Kategória:Navigációs sablonok

Rákattintok arra a kék egyesre, és nem történik semmi

A lábjegyzetek ott jelennek meg, ahol a szövegben egy {{jegyzetek}} bejegyzés van.

A bejegyzés rendesen a lap alján, a Jegyzetek fejezetbe kerül. Vidd oda az egérmutatót, és ha rákattintasz a szerkesztőablak fölött arra a képecskére, ami így néz ki: , akkor a {{jegyzetek}} beíródik a szövegbe.

Csúnya, tördeletlen, hosszú fehér sorok vannak a szövegben

Ha egy sor üres hellyel (szóközzel) kezdődik, akkor

az megjegyzésnek számít, és ilyen hosszú fehér sor lesz belőle, mindenféle tördelés és szerkesztés nélkül.

A szócikkekben nem szoktunk üres hellyel kezdődő sorokat használni. A bekezdéseket két Enterrel választhatod el.

Mit jelölnek az A, b és Ú betűk?

A változtatásokat minősítő rövidítések a laptörténetben, a friss változtatások listáján és a figyelőlistán
Jel	Jelentés
	alapeset
a	apró változtatás ezt magad tudod megjelölni a szerkesztés összefoglalója mellett
Ú	új lap
b	botszerkesztés, vagyis sok lapon végigvonuló automatizált szerkesztés

Minden évszámot be kell linkelni?

Csak a születési és halálozási évet, és a történeti (irodalomtörténeti, kultúrtörténeti, stb.) jelentőségű évszámokat érdemes [[ és ]] közé írva linkké tenni egy cikkben. Ezeket is csak a cikkbeli első előfordulásukkor (mint ahogyan más dolgokat is csak az első előfordulásukkor érdemes belinkelni, illetve egy különösen nagy cikk esetén még egyszer, valahol lejjebb).

Az évek felesleges linkesítés értéktelenné teszi az évszámok cikkének „Mi hivatkozik erre?” szolgáltatását, pedig ezzel vissza lehetne keresni, hogy milyen jelentős dolog történt abban az évben. A kifejezések nyakra-főre való bekékítése rontja a cikkek olvashatóságát.

Régebbi rossz szokás maradványaiként bőven találsz olyan cikkeket, amelyekben tömegével vannak felesleges évszámok belinkelve. Te is kijavíthatod ezeket, meggondolva, hogy melyek közülük a történeti jelentőségűek.

Hogy tudok szövegeket másolni?

Nem kell kézzel újra begépelni, a szövegek másolása a „láthatatlan vágólap” segítségével gyorsabb:

Először ki kell jelölni a lemásolandó szöveget, például úgy, hogy az egér főgombját nyomvatartva elhúzod a szöveg felett a mutatót, ettől a kijelölt szöveg háttere elsötétül.
Az így kijelölt szöveget a CTRL nyomva tartása mellett a C billentyű rövid lenyomásával tudod a vágólapra másolni.
Mielőtt előhívnád a szöveget a láthatatlan vágólapról, kattints abba az ablakba és annak is arra a helyére, ahova be szeretnéd a vágólap tartalmát szúrni.
Ezután a CTRL nyomva tartása mellett nyomd meg röviden a V gombot, ezzel szúrod be a vágólapon tartott szöveget.

Megjegyzés-1:Van olyan billentyűzet is, ahol a „Ctrl” gomb a „Control” vagy az „Str” feliratot viseli.
Megjegyzés-2: Az első a lépés így is mehet: Shift billentyűt lenyomva tartva a → vagy ← billentyűvel (kurzorbillentyűk) jelölöd ki a szöveget.
Megjegyzés-3: A fenti információ Windows-specifikus. Egyéb operációs rendszerekben (Unix variánsok vagy Linux esetén a window managertől függően is) esetleg más az eljárás.

Megjegyzés-4: A vágólapra mentett szöveg egy szerkesztési ütközéskor is jó szolgálatot tehet.

Rövid időre tárolni szeretném a nyers fogalmazványt. Hova?

A Wikipédiában egy szöveg átfogalmazás nélkül nem publikálható, de mégis szükségesnek látod pár órán keresztül egy {{építés alatt}}^(?) sablonnal ellátott cikkben tárolni, akkor érdemes kommentbe téve () láthatatlanná tenni, így:

Ugyan így járunk el akkor is, ha többen szerkesztjük a lapot, és/vagy az utánunk szerkesztőnek szeretnénk üzenetet hagyni. A kommentbe tett szöveg, csak a szerkesztésre megnyitás után látható.

Szerkesztői lap, szerkesztői vitalap, aláírás

Miért piros a szignóm?

Az aláírásban az azonosítód akkor kékül ki, ha a szerkesztői lapodra írsz valamit magadról.

Gyorsbillentyűk, shortcut

Elszédülök, mire leérek egy hosszú cikk aljára

Ha egy lap aljára szeretnél ugrani, akkor nyomd meg az End billentyűt.

Ha a szerkesztőablakon belül akarod tenni ugyanezt, akkor tartsd nyomva a Ctrl billentyűt és nyomd meg az End billentyűt. (Firefox böngészőben)

Laptörténet, lapállapot, változtatás, oldid, difflink

Egy lap egy bizonyos időpontbeli változatára szeretnék hivatkozni

Ha egy lapnak a jelenlegi vagy egy régebbi változatát azonosító oldid számát szeretnéd megtudni, akkor a laptörténetben kattints az illető időpontra. Ettől a böngésződ kisablakában megjelenik a lapváltozat úgynevezett permalinkje, a végén az oldid számmal.

Egy szerkesztésre szeretnék rámutatni

Ha két lapváltozat közötti eltérést szeretnél valahol illusztrálni, akkor a difflinkre van szükséged.

Egy-egy szerkesztéshez a kapcsolódó difflinket úgy kapod meg, hogy a laptörténet illető sorában arra a szóra kattintasz, hogy „előző”. A linket a böngésző kisablakában találod.

Még egyszerűbb, ha az egeret az „előző” fölé viszed, és a jobbkattintós menüből azt választod ki, hogy „Copy link address”, akkor egyenesen a másoláshoz való vágólapodra kerül a difflink.

Ha viszont több egymást követő szerkesztés együttes hatását akarod bemutatni, akkor addig ügyeskedj, amíg a laptörténetben megjelölted a karikát az megelőző állapot sorában is, a célállapot sorában is, majd arra kattints, hogy Kiválasztott változatok összehasonlítása. A difflink a böngésző kisablakából szedhető ki.

Ha a difflinket nem a laptörténetből, hanem valaki szerkesztéseinek listájából veszed, akkor a difflink az „eltér” szó alatt található.

Képek, képlicencek

Miért nem tudok képet feltölteni a Wikipédiába?

Képeket csak legalább négy napja regisztrált felhasználók tölthetnek fel, frissen regisztrált és névtelen szerkesztők nem. Tehát mindig jelentkezz be, és ha még nem telt le a négy nap, akkor fejleszd addig a cikk szövegét. :-)

Hogyan tudok más wikiken lévő képeket használni?

A Wikimedia Commonsban levő képeket pontosan úgy, mintha itt lennének. Máshonnan közvetlenül nem tudsz, át kell másolnod (lásd a következő kérdést).

Hogyan másoljak át képeket más Wikipédiákból?

Más nyelvű Wikipédiákban gyakran találni olyan képeket, amik hasznosak lennének a magyar szócikkekben is.

Mik ilyenkor a teendők?

Az első és legfontosabb dolog, hogy ellenőrizd le, hogy az adott képnek megjelölték-e a licencét és a forrását.
1. Amennyiben nem, ne másold fel sehova, mert enélkül úgyis törlik előbb-utóbb. Ehelyett lépj kapcsolatba a képet feltöltő szerkesztővel és kérd meg, hogy pótolja a kép forrását és licencét.
Ellenőrizd, hogy megfelelő-e a megadott licenc.
1. A legfontosabb elfogadható szabad licencek: GFDL, cc-by-sa, közkincs.
2. Nem elfogadható licencek (az ilyeneket előbb-utóbb törölni fogjuk): nem-kereskedelmi felhasználás, cc-by-nc.
3. Az angol Wikipédiából ne másolj át „fair use” megjelölésű anyagokat! A magyar jogban nincs meg a fair use, az ehhez hasonló, ám sokkal szűkebben alkalmazható szabad felhasználás a legtöbb esetben nem engedi meg az ilyen képek szabad terjesztését.
Amennyiben a kép szabad licencű (pl. GFDL, cc-by-sa, közkincs) és tudsz valamennyire angolul, töltsd fel inkább a Wikimedia Commonsba. Az oda feltöltött képek valamennyi Wikimedia szervereken futó projektben, beleértve a Wikipédia összes nyelvi változatát is, elérhetőek lesznek.
1. Feltöltéskor vagy feltöltés után ne felejtsd el a megfelelő sablonnal megadni a licencet a Commonsban is.
2. Ha sikeresen feltöltötted a képet a Commonsba, akkor ezek után ugyanúgy hivatkozhatsz rá, mintha fel lenne töltve a magyar Wikipédiába is. Lásd: Wikipédia:Wikimedia Commons használata
Ha nem tudsz angolul, akkor másold a képet a magyar Wikipédiába.
1. Mindig add meg az eredeti kép pontos URL-jét.
  - Ne írd azt, hogy „finn Wikipédia” vagy „spanyol Wikipédia”, hanem add meg a pontos URL-t, pl. http://fi.wikipedia.org/wiki/Kuva:Helsinki_Suomen_maakuntakartalla.png
  - Ha a képet az angol Wikipédiából töltötted fel, akkor egyszerű URL megadása helyett használd az {{enwiki}} sablont. Pl: {{enwiki|File:Construct-nombres-tri-centres.png}}. Ez be fogja tenni a képet a megfelelő kategóriába. De légy szíves, ekkor se feledd el a képet megjelölni egy másik, licencre vonatkozó sablonnal.
2. Mindig jelöld meg a képet a megfelelő sablonnal! Akkor is, ha az angol Wikipédiából való! Lásd: Wikipédia:Képek licenceinek megadása

Mi az ajánlott felhasználási engedély képekhez?

A Wikipédiába szempontjából az a leghasznosabb, hogyha saját képeidet a „cc-by-sa” (azaz a Creative Commons Attribution ShareAlike License) és a GFDL alatt is publikálod.

Ehhez használd a {{kettős-GFDL-cc-by-sa-3.0}}^(?)-t.

Hogyan kérjek felhasználási engedélyt a képek jogtulajdonosaitól?

Az egyik leggyakoribb hiba a felhasználási engedélyek kérésekor, hogy az engedélyt kérő szerkesztő nem magyarázza el az engedélyt adó jogtulajdonosnak, hogy pontosan mire kér tőle engedélyt.

A Wikipédia szempontjából szabad licencű képek azok, amelyek:

bárki számára (tehát nem csak a Wikipédiában, hanem akárkinek)
bármilyen célra (tehát akár kereskedelmi célokra is)
tetszőleges módosításokkal (tehát akár a képen ábrázolt személynek bajuszt rajzolva is)

felhasználhatóak és szabadon terjeszthetőek.

Bővebben lásd: Wikipédia:Szabad licenc és Wikipédia:Engedélykérő szabványlevelek

Mikor engedélyt kérsz, akkor ügyelj arra, hogy tisztában legyél annak a licencnek a tartalmával (pl. Creative Commons vagy GFDL), amelyet a jogtulajdonosnak javasolsz, vagy amely végül feltöltéskor rákerül.

Képek az angol Wikipédiából

Kérdés: Ha egy kép az enwikiben fent van, de nálunk nincs, és használni szeretném, akkor fel kell töltenem ide, vagy tudok az angol képre valahogy linkelni innen?

Ha át kell hoznom, akkor mit írjak a licencbe, ha ott olyan van megadva, hogy "én xy a képet saját kezűleg fotóztam valahol az USA-ban" ? Írjam oda hogy ez xy usernév munkája az enwikiből? a licenctípus mi legyen pontosan ?

Válasz: Ha szabad licencű a kép (pl. GFDL, cc-by-sa, public domain) akkor a Commonsba töltsd fel inkább, így az összes projekt számára használható lesz automatikusan.

Ha copyrighted (jogvédett), fair use; hiányzik, vagy nyilvánvalóan problémás a licenc, akkor ne töltsd át ide, mert előbb utóbb úgyis törölnünk kell.

Hol találok további segítséget a képekkel kapcsolatban?

A képhasználattal kapcsolatos lapok gyűjteménye

Minőség

Lásd még Wikipédia:Válaszok a gyakori kritikákra és Wikipédia:Miért nem nagyszerű a Wikipédia.

Mennyire megbízhatóak a cikkek?

A Wikipédia egy lezárt enciklopédia? Vagy próbapéldány? Hogyan lehet látni, hogy milyen készültségi fokban vannak az egyes szócikkek, illetve az egész?

A Wikipédia természetes állapota, hogy állandóan mozgásban van, folyamatosan fejlődik. Erre külön fel is hívtuk a figyelmedet például itt. Egyelőre bővebben csak a következőket tudjuk válaszolni:

Elolvasod és átnézed a kérdéses cikket, és kialakítod a véleményedet (lásd még: önálló gondolkodás és véleményalkotás).
Elolvasod a cikk vitalapját, ha van neki, és ott esetleg olvashatsz a tartalommal kapcsolatos egyéb kérdésekről vagy problémákról.
A kiemelt, kezdőlapra kikerült ill. „kiváló”-nak minősített cikkek azok, melyek leginkább késznek, megfelelőnek tekinthetőek. Egyelőre kevés van belőlük, de számuk folyamatosan gyarapodik.
Egyes cikkek elején jelzést olvashatsz, pl. hogy a cikk „semlegessége vitatott” vagy „tartalma pontatlan”, ekkor annak vitalapján olvashatod a problémákat a jelenlegi tartalommal kapcsolatosan.

Sablonok

Hivatkozni szeretnék egy sablonra egy üzenőlapon

Amikor egy sablonra csak utalni szeretnél valamelyik üzenőlapon, akkor több mód is van arra, hogy ezt anélkül tedd, hogy az illető üzenőlapján meg is jelenjen a sablon.

Az egyik módja, hogy egyszerűen nowiki kódok közé teszed, így:

<nowiki>{{építés alatt}}</nowiki>. (Kijelölés után a szerkesztőablak feletti

gomb.)

Ez lesz belőle: {{építés alatt}}

Egy másik módja, hogy az {{sl}}^(?) sablon segítségével jeleníted meg, így: :{{sl|építés alatt}}.

Ez lesz belőle: {{építés alatt}}^(?)

A harmadik lehetőség, hogy egy linket adsz meg rá, így: [[Sablon:Építés alatt|]]

Ez lesz belőle: Építés alatt.

Azért jó elkerülni a csupán megemlíteni kívánt sablonok valódi beillesztését, mert máskülönben a sablon az adott üzenőlapot esetleg bekategorizálja egy hamis kategóriába, a példának mutatott esetben egy üzenőlapot az építés alatt álló cikkek közé. Ez nem csak annak néz ki furán, aki belenéz a kategóriába, hanem a botokat is megzavarhatja. Ráadásul látványnak is furcsa lehet az adott üzenőlapon.

Ezen a lapon több helyen látok üzenőlapra másolható tippsablonokat. Hol találok még ilyeneket?

A Tippek az új felhasználókat segítő sablonok. A legtöbbször felmerülő problémákra adnak magyarázatot, és példát az elkészítéshez. A jelenleg meglévő "Tippsablonokat" és rövid emlékeztető leírásukat a Tipp-lista sablonban, a felsorolásukat a Tipp infódocban is megtalálhatod. Ha új tippsablont készítesz, ezekbe a felsorolásokba is illeszd be!

Egy tippsablon példa:

folyt köv.

Gyakran használok sablonokat, de körülményes a használatuk

Ha gyakran használsz sablonokat – elsősorban járőrözéshez, akkor érdemes használnod a sablonbeszúrót. A Beállítások Segédeszközök részénél lehet aktiválni – be kell pipálni. Ezután a lapok tetején található fülek között meg fog jelenni egy új „S”, vagy „Sablonok” feliratú fül.

A kiválasztott sablonra kattintva

megnyitja szerkesztésre az adott lapot
bemásolja a sablont
kitölti a szerkesztési összefoglalót
ha opcionális paramétereket meg kell adni, akkor azokat egyszerűen felugró ablakokba írva teheted meg.

aláírja a nevedben a beszúrt sablont
elmenti, és bezárja a szerkesztési ablakot

Még egyéb hasznos, és kényelmes sablonspecifikus funkciók is működnek benne – például a Jogsértő sablon esetében elrejti (kommentbe) teszi a szócikk szövegét.

A felsorolt – leggyakrabban használt – sablonokon kívül a jobb oldalon található összes gombra kattintva elérheted a többi, ritkábban használt sablont is.