Wikipédia:Oktatói útmutató

Ez az oldal azoknak a felsőoktatásban dolgozó tanároknak szól, akik beadandó feladat gyanánt wikipédiás szerkesztéseket, cikkírást szeretnének feladni. Áttekintés: Wikipédia az oktatásban

Bevezetés

A Wikipédia szerkesztői többször találkoznak azzal a jelenséggel, hogy egy tanár a szabad szerkesztés lehetőségét kihasználva Wikipédia-cikk írását adja feladatul diákjainak. Egy jól sikerült feladat jó cikkekkel gazdagíthatja a Wikipédiát, de sajnos gyakran olyan esetekkel találkozunk, amikor a tanár is és a diákok is félreértik a Wikipédia jellegét, amiből konfliktusok származnak, és az új cikkeket figyelő szerkesztőknek pluszmunkájuk keletkezik. Az alábbi útmutatóval ahhoz szeretnénk segítséget nyújtani, hogy az ilyen cikkírási kampányok mindannyiunk hasznára és megelégedésére szolgáljanak.

Miért a Wikipédia?

Házi feladatot lehet kérni merített papíron lúdtollal írva, A4-es szabvány papír két oldalára nyomtatva, e-mailben, vagy bármilyen webes tárhelyen. Ha csak a wikiszerkesztés lehetősége érdekel, akkor is több webes szolgáltatás áll rendelkezésedre, például a https://www.fandom.com/.

A fő szabály: Wikipédia-cikket akkor írass, ha feltett szándékod, hogy megfelelő minőségű szócikkek jöjjenek létre, és erre a tanítványaid is kellőképpen motiváltak!

Ne feledd: a Wikipédia egy enciklopédia, ahol minden szócikk, minden változtatás azonnal megjelenik az olvasók számára, ezért nem helyes sem a szócikknévtérben kísérletezni, sem olyan munkákat összecsapni, amelyeknek csak az osztályozást kell megérniük, aztán a készítőjük érdeklődését sem keltik fel.

Wikipédia-cikkek írását akkor add feladatul, ha

az eredményül kapott cikk témaválasztását és minőségét tekintve is a Wikipédiába való,
te magad és a tanítványaid is tisztában vannak a wikiszerkesztés alapjaival és a cikkekkel szembeni elvárásokkal,
te magad és a tanítványaid is tisztában vannak a szöveggel és képekkel szembeni szerzői jogi követelményekkel, a GFDL és a Creative Commons licenc lényegével^[1] és azzal, hogy a kész cikket a licenc keretei között bárki bármilyen célra felhasználhatja,
elfogadod, hogy a Wikipédia nem az első közlés helye (más szóval ha saját kutatást vársz a hallgatótól, az nem a Wikipédiába való),
készen állsz rá, hogy figyelemmel kísérd a diákok munkáját, és részt vegyél a javításban,
a hallgatók tudják, hogy nem laboratóriumban kísérleteznek, és a szerkesztői közösség nem az ő házi feladatuk, hanem a Wikipédia sikeréért dolgozik,
készen állsz rá, hogy az értékelés során a szócikkeket ne önálló fogalmazásként, hanem Wikipédia-szócikként értékeld,
te magad és a tanítványaid is konstruktívan együtt tudnak működni a szerkesztőgárdával a cikkek gondozásában.

Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, arra kérünk, válasszál inkább más számonkérési lehetőséget. Nagyon kellemetlen például, ha a hallgatók a gyenge minőségű cikket ért kritikára azzal reagálnak, hogy „csak hétfőig ne nyúljatok hozzá, hogy jegyet kaphassak, aztán tőlem akár ki is törölhetitek”, vagy éppen csak a minimális tanári követelményt becélozva összecsapnak valamit, és aztán itthagyják, hogy javítgassuk vagy takarítsuk el. Ennél már csak az a kellemetlenebb, ha a tanár sem tartja tiszteletben a Wikipédia szerkesztési elveit – például a Wikipédiától idegen feladat teljesítését várja a hallgatóktól, akik emiatt két tűz közé kerülnek, vagy megsértődik amiatt, hogy a szerkesztők belejavítanak a szócikkekbe.

Az ilyen projektekben keletkező cikkeket a szerkesztői közösség a többi szócikkel azonos módon kezeli. (Mást nem is tehetünk, hiszen a szócikkek az olvasók számára is láthatóak.) A jó cikknek örülünk, kisebb javításokban szívesen segítünk, gyengébben sikerült cikkek hiányosságaira felhívjuk a figyelmet és javítást kérünk, a nagyon rosszul sikerült vagy irányelveinkkel ellentétes cikkeket törölhetjük.

A Wikipédia fenti sajátossága lehetőséget ad arra, hogy a szócikk fogadtatását figyelembe vedd a feladat értékelésénél. Egy lehetséges értékelési séma:

Jól sikerült megoldás: a szócikk (a laptörténetben követhető módon) lényegében a hallgató vagy diák által megírt formában maradt, és a te szakmai követelményeidet is kielégíti. (Kisebb javítások, segítség a kategorizálásban a tapasztalt szerkesztők cikkeiben is előfordulnak.)
Kevésbé jól sikerült megoldás: a cikket több lényeges ponton módosítani kellett, hogy megfeleljen a követelményeknek.
Hiányosan sikerült megoldás: a szócikk jelentős hiányosságait jelezték a szerkesztők, például hiányzó források, elfogult hangnem, reklámszerűség, nagyon gyenge helyesírás és nyelvhasználat, tartalmi hiányosságok, nem idevaló fogalmazás, szerzői jogi aggályok miatt.
- Gyengén sikerült a megoldás akkor is, ha áthelyeztük a cikkjelöltek közé. Ebben az esetben a vitalapon jelezzük a javítandó hiányosságokat.
Sikertelen megoldás: a szócikket töröltük. (Ebben az esetben a hallgató ugyan írt valamit, de nem írt Wikipédia-cikket, hiszen akkor nem töröltük volna – tehát a feladatot nem teljesítette.)

Minden szócikknek van egy laptörténete, amelyből nyomon követheted, mi a tanítványod hozzájárulása, és mi más szerkesztőké. A közös munka tehát nem akadálya az értékelésnek.

Hogyan készítsd elő a feladatot?

A feladat ne tartalmazzon saját kutatást, véleményalkotást – a Wikipédia harmadlagos forrás, azaz máshol már feldolgozott témákat taglal.
Lehetőleg az órán nézzetek meg együtt néhány jól sikerült szócikket, és beszéljétek meg ezek tartalmi és formai elemeit, és azt, hogy mitől jók. Ha ez nem fér bele az időbe, akkor is hívd fel a hallgatók figyelmét, hogy írás előtt olvassanak. (Ilyeneket találhattok a jobb oldali dobozban a mintaszócikkeknél vagy baloldalt a Kiemelt szócikkek linkre kattintva.)
Gyakoroljátok az órán a Wikipédiában való tájékozódást. Legyenek tisztában a hallgatók a belső hivatkozások és a kategóriák szerepével.
Mutasd meg nekik az itt látható segítségoldalakat.
Regisztrálj be a Wikipédiára, hogy kapcsolatot tudjunk tartani veled. Kérd meg ugyanerre a hallgatókat is. Így te is könnyen át tudod tekinteni, mi az ő munkájuk – lásd lejjebb.
Készítsd el a projekt bemutatkozó oldalát a saját szerkesztői lapodon vagy pedig tartós munka esetén akár a Wikipédia-névtérben is, ha járatos vagy nálunk. A bemutatkozás lehetőleg tartalmazza a projekt célját, a te elérhetőségedet és a résztvevők nevét (aminek az internetes szokások szerint nem kell azonosnak lennie a polgári névvel – elég, ha te tudod, ki kicsoda). A résztvevők szerkesztői lapján is legyen egy link erre a lapra.
- Egy nagyon jól sikerült egyetemi projektoldalt láthatsz A Wikipédia:A BME matematikai szócikkíró műhelye lapon – ezt a Wikipédia egyik tapasztalt szerkesztője, Mozo készítette, és bátran ajánljuk mintaként. (Nézd meg a jobb felső sarokban az archív allapokat is!)
- A kész oldaladat érdemes bejelenteni a Wikipédia:Kocsmafal (egyéb) lapon (felül a + jel megnyomásával kezdhetsz új szakaszt). Ha úgy érzed, hogy teljes mértékben meghaladja az erőidet egy ilyen projektoldal létrehozása, akkor arra kérünk, hogy legalább ezen az oldalon jelentsd be a feladatot a saját elérhetőségeddel és a készülő cikkek témakörével.
- A projektoldalt lehetőleg helyezd el a Wikipédia az oktatásban kategóriában (ehhez csak a [[Kategória:Wikipédia az oktatásban]] szöveget kell bemásolni a végére).

Hívd fel a hallgatók figyelmét a megbízható külső források, könyvek használatára, és követeld meg ezeknek a forrásoknak a feltüntetését a cikk legalján a ==Források== szakaszban. A Wikipédia elveivel összhangban azonban ne fogadd el a szó szerinti másolatokat.
(Egy nem túl jól sikerült projektben a hallgatóknak személyes interjúkat kellett készíteniük, és ezek alapján szócikket írni. Ez például nem felel meg a Wikipédia követelményeinek, melyeket az ellenőrizhető forrásokkal szemben támaszt – az ilyen munka újságírás, nem pedig lexikonszerkesztés. Az interjú úgy változtatható forrássá, ha maradandó formában publikálják valahol.)
Győződj meg róla, hogy a hallgatók pontosan értik a követelményeket és az értékelés szempontjait, és ezek a követelmények összhangban vannak a Wikipédia szabályaival. Semmiképp ne kerüljenek a hallgatók olyan helyzetbe (sajnos már volt ilyenre példa), hogy úgy érezzék: rajtuk kívül álló erőktől függ, hogy lesz-e értékelhető megoldásuk. Ha bármilyen kérdésed van, tedd fel időben, mielőtt a feladatot kiadod. (Lásd lent a Kapcsolatfelvétel szakaszt.)
Ha nincs lehetőséged megfelelően előkészíteni és nyomon követni a projektet, akkor tisztelettel arra kérünk, hogy adjál más feladatot a hallgatóknak!

A cikkírás menete

Cikkírást kétféleképpen lehet kezdeni:

Szerkesztői allapon − ebben az esetben tágabb tere van a kísérletezésnek, de nem lehet a cikket kategorizálni és más Wikipédiák cikkeivel összekapcsolni. Ezt javasoljuk, ha hosszabb idő alatt készül a cikk, vagy bizonytalan a hallgató a szerkesztés módjában.
A szócikknévtérben – ez esetben a lap tetején elhelyezhető az {{építés alatt}}^(?) sablon, amely átmeneti védelmet nyújt (nem nagyon szokás belenyúlni az ilyen cikkekbe), de illik viszonylag rövid idő alatt vállalható szintűre hozni a cikket.

Kapcsolatfelvétel

Lábjegyzet

↑ Ezekről a licencekről pontosabb információt lehet kapni bármelyik szerkesztőablakban. Nyiss meg tetszőleges szócikket szerkesztésre, és keresd a szöveg alatti figyelmeztetést, vagy kattints ide.

Külső hivatkozások

Egy egyetemi oktató útmutatója a beadandó feladathoz (Ezt nem mi csináltuk, „talált tárgy”, de követésre ajánlható. A szerző láthatóan összhangba kívánta hozni a saját kritériumait a Wikipédia céljaival és követelményeivel.)

[1] Ezekről a licencekről pontosabb információt lehet kapni bármelyik szerkesztőablakban. Nyiss meg tetszőleges szócikket szerkesztésre, és keresd a szöveg alatti figyelmeztetést, vagy kattints ide.

[1]