Ugrás a tartalomhoz

Videfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vidiná szócikkből átirányítva)
Videfalva (Vidiná)
Forgách-kastély
Forgách-kastély
Videfalva zászlaja
Videfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Rangközség
Első írásos említés1335
PolgármesterJán Šupica
Irányítószám985 59
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámLC
Népesség
Teljes népesség1694 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség338 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság198 m
Terület5,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 21′ 35″, k. h. 19° 39′ 15″48.359722°N 19.654167°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 35″, k. h. 19° 39′ 15″48.359722°N 19.654167°E
Videfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Videfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Videfalva (szlovákul: Vidiná, németül Weidenau) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Losonctól 2 km-re északra fekszik, a Losonc-patak (Krivánsky potok) jobb partján, az 50-es főút Losonc-Zólyom közötti szakasza mellett.

Délről Losonc, nyugatról Losonctamási, keletről pedig Losoncnagyfalu határolja.

Története

[szerkesztés]

A település a 13. század végén keletkezett, első írásos említése 1335-ben "Vydafalua" alakban történt. 1393-ban "Vidina" néven említik. A mai kastély helyén – a hagyomány szerint – a 15. században a husziták legdélibb erőssége állt. A 16. században a Forgách család, majd több nemesi család birtoka. 1715-ben 9, 1720-ban 10 háztartása volt. 1740-ben egy tűzvészben az egész falu leégett. 1828-ban 68 házában 678 lakos élt. A 19. századig lakói főként mezőgazdasággal, fazekassággal foglalkoztak. A 19. század elején két malma állt és ekkor kezdődött az intenzív szőlőművelés is. 1860 után téglagyár kezdte meg itt működését. Fejlett volt a merinói juh tenyésztése is.

Vályi András szerint "VIDEFALVA. Vigyina. Tót falu Nógrád Várm. földes Ura Gr. Berényi Uraság, lakosai többfélék, fekszik Losonczhoz nem meszsze, és annak filiája; határja ollyan, mint Bisztriczkáé."[2]

Fényes Elek szerint "Videfalva (Vidina), Nográd m. tót f. 63 kath., 249 evang. lak. Földje javitást kiván, rétje hasznos. Losoncz vizén 2 malma van. F. u. Kubinyi András, kinek itt csinos lakháza, szép kertje, nevezetes könyvtára, s ritka pénz, csiga, s növény gyűjteménye van. Ut. p. Losoncz."[3]

Nógrád vármegye monográfiája szerint "Videfalva. Losoncz közelében fekszik. Kisközség, 65 házzal és 497, vegyesen magyar és tótajkú, róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Losoncz. E községről a XVI. századtól kezdve vannak adataink. 1548-ban Luka Benedek, 1598-ban Forgách Zsigmond volt a földesura. 1715-ben három magyar és hat tót, 1720-ban négy magyar, egy német és öt tót háztartását írták össze. A XVIII. század első felében az esztergomi káptalan, 1770-ben, az úrbéri rendezéskor, Vattay Pál volt az ura. 1826-ban Kubinyi András birtokában találjuk, a kinek itteni kastélyában gazdag és fölötte nagybecsű és ritka érem- és ásványgyűjteménye volt. Jelenleg Asbóth János a község birtokosa s az övé az egykori Kubinyi-féle kastély is, mely a husziták legdélibb vára volt s 1706-ban a Forgáchok barok stilben restauráltatták. Még ma is láthatók az egykori várárkok nyomai s még áll két bástya, barok freskókkal. Van itt 2000 kötetes könyvtár és képtár, A. János, Thököly Imre udvari embere, A. Lajos 1848-ban honv. tábornok, hadtestparancsnok, A. Sándor, Kossuth vezérhadsegéde, később az Am. Egyes. Államok tábornoka és minisztere, e két testvér atyjának, A. János tiszai koronakerületi adminisztrátornak arczképével és más családi képekkel. – A róm. kath. templomot Asbóth János és neje építtette. 1740-ben az egész falu leégett, 1873-ban pedig a kolera tizedelte meg a lakosságot. A községhez tartozik Bolondtó-puszta."[4]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott.

A községet 1971-1990 között Losonchoz csatolták.[5]

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 593, többségében szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1779 lakosából 1730 szlovák nemzetiségű volt.

2011-ben 1855 lakosából 1659 szlovák és 34 magyar nemzetiségű.

2021-ben 1694 lakosából 1579 szlovák, 38 magyar (2,24%), 6 cseh, 1 ukrán, 1 lengyel, 1 bolgár, 4 egyéb, 64 ismeretlen nemzetiségű.[6]

Híres emberek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Forgách-kastély
    Forgách-kastély
  • Forgách-kastély
    Forgách-kastély
  • Forgách-kastély
    Forgách-kastély
  • A Magyarhoni Földtani Társulat emléktáblája
    A Magyarhoni Földtani Társulat emléktáblája

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nógrád vármegye.
  5. ↑ http://www.cisarik.com/0_Vidina_Lucenec_BC_Nograd_Novohrad.html
  6. ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. július 16.)

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Videfalva&oldid=26851071”