Ugrás a tartalomhoz

Budapest V. kerülete

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(V. kerület szócikkből átirányítva)
Budapest V. kerülete
Az Országház madártávlatból
Az Országház madártávlatból
Budapest V. kerülete címere
Budapest V. kerülete címere
Budapest V. kerülete zászlaja
Budapest V. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Belváros-Lipótváros
Közigazgatás
TelepülésBudapest
VárosrészekBelváros
Lipótváros
[1]
Alapítás ideje1873. november 17.
Irányítószám1051–1056
Testvérvárosok
Lista
PolgármesterSzentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP)[2]
Országgyűlési képviselőCsárdi Antal (LMP)
Népesség
Teljes népesség23 701 fő (2024. jan. 1.)[3]
Rangsorban21.
Népsűrűség10 148 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,59 km²
Elhelyezkedése
Budapest V. kerülete (Budapest V. kerülete)
Budapest V. kerülete
Budapest V. kerülete
Pozíció Budapest V. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″47.500000°N 19.048611°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″47.500000°N 19.048611°E
Budapest V. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest V. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.

Fekvése

[szerkesztés]

A pesti oldal központi kerülete. Északról a XIII. kerület, keletről a VI. kerület, a VII. kerület és a VIII. kerület, délről Budapest IX. kerülete, végül nyugatról a Duna folyó, illetve azáltal a XI. kerület, az I. kerület és a II. kerület határolja.

Városrészek

[szerkesztés]

Az V. kerület 1950 óta Budapest két városrészét foglalja magába: a Deák Ferenc utcától északra a Lipótváros, attól délre pedig a Belváros, Pest történelmi városmagja található.

Az V. kerület 1950 előtt a Lipótvárosból és az Újlipótvárosból állt, a Belváros pedig a külön IV. kerületet alkotta. Hozzá tartozott még 1938-ig (a XIII. kerület megalakulásáig) a Vizafogó, az egykori Kikötődűlő (a Váci út és a Duna közötti terület egészen Újpest határáig, amit ma Angyalföld részének tekintenek) és a Népsziget is.

Földrajz

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]

A Belváros, illetve a régi Pest alapja a 11. század elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a 15. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, amelyen három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541–1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, jelentős károkat okozva.

Budapest 1873-ban született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, ekkor alakult ki a Dunakorzó is.

Az egyesített várost eredetileg tíz kerületre osztották, melyek közül a Belváros a IV., a Duna és a Váci út között a Belváros határától egészen Újpest határáig nyúló Lipótváros pedig az V. sorszámot kapta. Az V. kerület északi határa 1930-tól a Dráva utca lett, az ezen túli rész az új XIII. kerülethez került. 1950-ben a Szent István körúttól északra fekvő Újlipótvárost is a XIII. kerülethez csatolták, az addig a IV. kerületet képező Belvárost viszont az V. kerülethez, így alakultak ki mai határai. Ugyanakkor a felszabaduló IV. sorszámot megkapta az északon újonnan létrehozott kerület.

A Vörösmarty tér 1960-ban, amikor a 9-es busz végállomása itt volt

Politika

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Ciklus Név Jelölő szervezet(ek) Megjegyzés
1990–1994 Mihályi Gábor SZDSZ[4]
1994–1998 Karsai Károly Fidesz-KDNP-MDF[5]
1998–2002 Fidesz-FKGP-MDF-MDNP[6]
2002–2006 Steiner Pál MSZP-SZDSZ[7]
2006–2010 Rogán Antal Fidesz-KDNP[8]
2010–2014 Fidesz-KDNP[9]
2014–2019 Szentgyörgyvölgyi Péter Fidesz-KDNP[10]
2019–2024 Fidesz-KDNP[2]
2024– Fidesz-KDNP[11]

A 2019-es önkormányzati választás eredménye

[szerkesztés]
  • A polgármester-választás eredménye[12]
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Szentgyörgyvölgyi Péter Fidesz-KDNP 5450 52,49%
Tüttő Kata MomentumDKMSZPPárbeszédLMP 4410 42,47%
Losonczy Pál Jobbik 371 4,35%
Schmuck Andor Független 152 1,46%
Összesen 10 383 100%
  • A képviselő-testület összetétele a 2022-es időközi egyéni képviselő-választás után[13][14]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  FideszKDNP 10 P                    
  MomentumDKMSZPPárbeszédLMP 5                      

Népesség

[szerkesztés]
Lakosságszám[15][16]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 46 952 —    
1880 55 906 1,75%
1890 56 059 0,03%
1900 53 372 −0,49%
1910 53 896 0,10%
1920 60 641 1,18%
1930 56 335 −0,74%
1941 60 650 0,67%
1949 52 782 −1,74%
1960 65 867 2,01%
1970 62 684 −0,50%
1980 50 128 −2,24%
1990 43 937 −1,32%
2001 28 948 −3,79%
2011 25 210 −1,38%
2022 21 931 −1,27%

Az V. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 21 931 fő volt, ami Budapest össznépességének 1,3%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 3279 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 8468 ember volt. Az V. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 8%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2022-ben a férfiaknál 78, a nőknél 82,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 10 239 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 6456 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 91%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 47,4%-a, mintegy 10 394 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül ukrán, német és kínai nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a V. kerület lakosságszáma minimálisan növekedett, egészen 1941-ig. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 13%-át veszítette el. Az 50-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, a legtöbben 1960-ban éltek a kerületben 65 867 fő. A 60-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak az V. kerületben, mint 1870-ben.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló V. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség

[szerkesztés]
Iskolai végzettség[17]
Általános iskolát nem végezte el
  
1119
Általános iskola
  
1963
Szakmunkás
  
1313
Érettségi
  
6456
Diploma
  
10239
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, az V. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 9213 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 7490 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 6767 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 2854 fővel, végül a szakmunkások 1698 fővel.[18]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a V. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 9787 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 8170 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 3456 fővel, a szakmunkás végzettségűek 1686 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 1174 fővel.[19]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a V. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 10 239 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 6456 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 1963 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 1313 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 1119 fővel.[17]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Jelentős nemzetiségi csoportok[20][21]
Nemzetiség Népesség (2022)
Ukrán Ukrán 736
Német Német 619
Kínai Kínai 441
Francia Francia 362
Orosz Orosz 260

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 28 948 fő volt, ebből 26 728 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 12,4%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 2529 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1045 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (555 fő), cigány (361 fő) és a román (155 fő) volt. A cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb, akár három négyszerese is lehet.[22]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 25 210 fő volt, ebből 18 201 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 19,9%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 3016 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1998 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (584 fő), cigány (238 fő) és az orosz (151 fő) volt. 10 év alatt a legjelentősebben az örmények száma nőtt.[23]

A 2022-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 21 931 fő volt, ebből 14 057 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 47,4%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 5234 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 5160 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben az ukrán (736 fő), német (619 fő) és a kínai (441 fő) volt. 11 év alatt a legjelentősebben az ukránok, kínaiak és az oroszok száma nőtt.[20]

Nemzetiségi eloszlás
Időszak Magyar Ukrán Német Kínai Francia Orosz
2001 98,33% 0,19% 1,92% - - -
2011 72,20% 0,15% 2,32% 0,1% - 0,6%
2022 64,1% 3,36% 2,82% 2,01% 1,65% 1,19%

Vallási összetétel

[szerkesztés]



V. kerület lakóinak vallási összetétele 2022-ben[24]

  Római katolikusok (20,7%)
  Reformátusok (5,7%)
  Evangélikusok (1,5%)
  Muszlimok (0,9%)
  Izraeliták (0,6%)
  Buddhisták (0,4%)
  Egyéb (2,7%)
  Vallási közösséghez nem tartozik (14,9%)
  Nem válaszolt (50,8%)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, az V. kerületben a lakosság több mint fele (68,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (48,9%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 13 688 fő, míg a görögkatolikusok 469 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (3653 fő) és evangélikusok (849 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 559 fő. Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, ukránok, románok, szerbek, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (172 fő). Szerte a kerületben számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (14,7%). Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 16,8%-a vallotta magát.[25]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, a V. kerületben a lakosság kevesebb mint fele (42,1%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a kerületi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (29,5%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma 19,4%-kal esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 7424 fő, míg a görögkatolikusok 188 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (1934 fő) és evangélikusok (436 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 316 fő. Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, ukránok, románok, szerbek, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (111 fő). A buddhista vallási közösséghez tartozók száma 90 fő. A muszlim vallási közösséghez tartozók száma 70 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (39,9%), tíz év alatt a számuk megduplázódott. Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 17%-a vallotta magát.[26]

A 2022-es népszámlálás adatai alapján, az V. kerületben a lakosság kevesebb mint a fele (32,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tizenegy év alatt a kerületi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (22,1%). Az elmúlt tizenegy év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma 7,4%-kal esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 4538 fő, míg a görögkatolikusok 190 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (1246 fő) és evangélikusok (326 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, ukránok, románok, szerbek, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (218 fő). A muszlim vallási közösséghez tartozók száma 204 fő. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 123 fő. A buddhista vallási közösséghez tartozók száma 80 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tizenegy év során az ortodox, görögkatolikus és a muszlim egyházon kívül, minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (50,8%). Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 14,9%-a vallotta magát.[27]

Gazdaság

[szerkesztés]

V. kerületi székhellyel rendelkező legnagyobb 20 vállalat nettó árbevétel alapján.[28]

Közlekedés

[szerkesztés]

Metróállomások a kerületben

[szerkesztés]

Fontosabb épületek

[szerkesztés]

Egyéb nevezetességek

[szerkesztés]

Kerületi média

[szerkesztés]
  • City Kábel TV
  • Mai Belváros (a kerületi önkormányzat kéthetente megjelenő ingyenes újsága)

Fontosabb közterületek, közutak

[szerkesztés]
     

Belváros-Lipótváros testvérvárosai

[szerkesztés]

Budapest V. kerületének tíz élő testvérvárosi kapcsolata van:[29]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
  2. a b Budapest V. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. Budapest V. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Budapest V. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. Budapest V. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  7. Budapest V. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  8. Budapest V. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  9. Budapest V. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  10. Budapest V. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  11. Polgármester-választás. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  12. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_teltip=1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=005&p_r_p__prpMegyeKod=01&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  13. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=005&p_r_p__prpMegyeKod=01#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
  14. https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/budapest-v.-kerulet-20220626?p_p_id=eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_evkSzam=3&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=005&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=01&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=336&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_valaltipKod=4
  15. https://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/01/01_4_1_1_1.xls XLS
  16. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPz8oQoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACZ8np7KCqog7HwiUnIqSOanWPiaDvSA5AA5NFVcNAANIYpysqA===
  17. a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTKEKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmTJaWygKqIOx8IlJyKkjqp1j4mgb0gOQMRRwAaQBGBLnFzpo1hYBmVfmFgBY9xdyC_LygA=
  18. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTKEKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmbIBGSgKqIOx8IlJyKkjqp1j4mgb0gOQMRRwAaU6aOcWWhNWFgGYN-YWAFl3F3IL8vKA===
  19. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTKEKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmTIBGdsoCqiDsfCJScipI6qdY-JoG9IDkDEUcAGkumnmlloS1xYBmTYXFgBY9pdyC_LygA=
  20. a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTKEKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmTJaWygKqIOx8IlJyKkjqp1j4mgb0gOQAOTRVXDQADQSAITRuLAAJDnXNrDW9mg2t7kV9s7ZLrABha5OD9T4b3hvCB5BT3AwbjgBpG44NA3NgvR5bThAwEQrDgr4HWaEG56GgAMT4nyR5HyFHyeSAA=
  21. https://telex.hu/belfold/2023/11/02/budapest-kulfoldi-lakosok-szama-ksh-nepszamlalas
  22. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTKEKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmbIBGSgKqIOx8IlJyKkjqp1j4mgb0gOQAOTRVXDQADQSAITRuLAAJDnXNrDW9mg2t7kV9s7ZLrABha5OD9T4b3hvCB5BT3AwbjgBpG44NA3NgvR5bThAwEQrDgr4HWaEG56GgAMT4nyR5HyFHyeSAA=
  23. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTKEKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmTIBGdsoCqiDsfCJScipI6qdY-JoG9IDkADk0VVw0AA0EgCE0biwACQ4Nrax1_ZpN7e5FA_O2K6wAYRvTw_U-W95bwkeQM9wMW44ANK3HBoW5sV5PbacYFAyFYCHfQ5zQi3PQ0ABifC-yPI-Qo-TyQA
  24. https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=13392
  25. https://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html
  26. https://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/
  27. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTKEKAF9qIOx8IlJyKkiHBBi4hOS0jKQQNjUAYQSWrDZ2mk7uHua2wg61DA4RrD4Bzta9XrUAKQmAOWH5rGW-csHJ2YTltFVcNAANSgKqVhU1TW1dCJA7KqdY-Jp69IDkACZM7-_zhR8nkgA===
  28. https://www.opten.hu/dijtalan-szolgaltatasok/cegtarlight
  29. https://www.belvaros-lipotvaros.hu/testvervarosok
  30. https://www.belvaros-lipotvaros.hu/berlin-charlottenburg-wilmersdorf-nemetorszag
  31. https://www.belvaros-lipotvaros.hu/jerevan-ormenyorszag

Források

[szerkesztés]
  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk

[szerkesztés]