Nihónium

113 kopernícium ← nihónium → fleróvium Tl ↑ Nh ↓ (Uht) 113 Nh Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	nihónium, Nh, 113
Latin megnevezés	nihonium
Elemi sorozat	v.sz másodfajú fémek
Csoport, periódus, mező	13, 7, p
Megjelenés	ismeretlen, vsz. ezüstös fehér vagy fémes szürke
Atomtömeg	(284)  g/mol
Elektronszerkezet	[Rn] 5f14 6d10 7s² 7p1 (tallium alapján vsz.)
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 32, 32, 18, 3
Halmazállapot	v.sz. szilárd
CAS-szám	54084-70-7
Hivatkozások

A nihónium (korábbi nevén ununtrium) a periódusos rendszer 113. eleme. A Magyar Tudományos Akadémia 2019. július 24-én kiadott ajánlásban javasolta a nihónium nevet, noha az elem felfedezése óta a magyar nyelvhasználók jelentős többsége a nihonium alakot használta. A 2019-ben központilag előállított, minden magyar középiskolába 2019. augusztus végén kerülő fali periódusos rendszerben a nihonium név szerepel. Vegyjele Nh, korábban Uut. Szintetizálták közvetlenül hideg és meleg fúziós reakcióval. Elsőként az ununpentium bomlása közben fedezték fel. Összesen nyolc nihónium atomot figyeltek meg ezidáig. A periódusos rendszer tulajdonságai alapján puha, ezüstös fémnek kell lennie.

Először 2003 augusztusában figyelték meg, mint az ununpentium bomlási termékét. Az eredményeket 2004 februárjában publikálta egy orosz és egy amerikai csapat.

$\,_{20}^{48}\mathrm {Ca} +\,_{95}^{243}\mathrm {Am} \to \,^{288,287}\mathrm {Uup} \to \,^{284,283}\mathrm {Uut} \to \$

2004 júliusában egy japán csapat jelentette be egyetlen ²⁷⁸Uut atom létrehozását egy bizmut-209 és cink-70 közötti hidegfúziós reakcióban. 2004 szeptemberében publikálták eredményeiket.

$\,_{30}^{70}\mathrm {Zn} +\,_{83}^{209}\mathrm {Bi} \to \,_{113}^{279}\mathrm {Uut} ^{*}\to \,_{113}^{278}\mathrm {Uut} +\,_{0}^{1}\mathrm {n}$

Még 2004-ben megerősítette állításukat egy IMP-ben (Institute of Modern Physics) végzett kísérlet, amely felismerte, hogy a ²⁶⁶Bh bomlási értékei megegyeznek az ő kísérletükben mérttel. 2005 áprilisában megismételték a kísérletet, ám ekkor a bomlási adatok eltértek az elsőtől, amely valószínűleg egy metastabil izomer kialakulására vezethető vissza.

2012-ben japán kutatók bejelentése erősítette meg a bizmut-cink reakció működését. 2015-ben 113. elemeként bővült vele a periódusos rendszer.

A 113. elemet nihóniumnak (Nh) keresztelték el japán felfedezői. Nihon az ázsiai szigetország japán neve. Ez az első elem, amelyet ázsiai országban fedeztek fel. A szigetországbeli tudósok 2012-ben jelentették be, hogy sikerült előállítaniuk a megfoghatatlan 113-as rendszámú elemet, amelynek atommagjában 113 proton van.

A Földön nem fordul elő természetes állapotban, ezért laboratóriumban kell előállítani.

A RIKEN Nisia Központjában (RNC) sikerült létrehozni a rendkívül instabil elemet, amely gyorsan el is bomlott. A találgatások arról szóltak, hogy japoniumnak keresztelik majd.

Elektronszerkezet

Bohr-modell: 2, 8, 18, 32, 32, 18, 3

Kvantummechanikai modell: 1s²2s²2p⁶3s²3p⁶4s²3d¹⁰ 4p⁶5s²4d¹⁰5p⁶6s²4f¹⁴5d¹⁰ 6p⁶7s²5f¹⁴6d¹⁰7p¹