Tex Beneke
Tex Beneke | |
William P. Gottlieb fotója, 1947. | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Gordon Lee Beneke |
Becenév | Tex |
Született | 1914. február 12.[1][2][3] Fort Worth[4] |
Elhunyt | 2000. május 30. (86 évesen)[1][5][2][3] Costa Mesa |
Pályafutás | |
Műfajok | dzsessz |
Hangszer | |
Díjak | csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán |
Tevékenység |
|
Kiadók | RCA Victor |
Tex Beneke weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tex Beneke témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tex Beneke, (Fort Worth, 1914. február 12. – Costa Mesa, 2000. május 30.) amerikai zenekarvezető, szaxofonos, énekes. Beneke karriertörténete a zenekarvezető Glenn Millerrel, valamint a Millerrel együtt dolgozó zenészekkel és énekesekkel való együttműködés története. Zenekarát Eydie Gormé, Henry Mancini és Ronnie Deauville karrierjéhez is kötik. Benekét hallani a Glenn Miller Orchestra lemezein például az In the Mood című dalon, és énekel a népszerű Glenn Miller felvételen, a Chattanooga Choo Choo-n. Will Friedwald jazzkritikus az egyik legnagyobb bluesénekesnek tartja Benekét az 1940-es évekből.
Pályafutása
[szerkesztés]Tex Beneke 1935-37 között Ben Young zenekarában, 1938-tól Glenn Miller big bandjében játszott. Az egyik legismertebb szólista volt, és énekesként is fellépett („Chattanooga Choo Choo”, „I've Got a Gal in").
Amikor Glenn Miller 1942-ben feloszlatta zenekarát, hogy a hadsereg légierejének zenekarát erősítse, ekkkor először Horace Heidttel és Jan Savittel játszott, majd 1945-ig egy haditengerészeti zenekart vezetett Oklahomában.
1946-ban Glenn Miller özvegye felkérte, hogy vegye át a zenekar vezetését (19 zenésszel és 1948-ig egy további vonósszekcióval). Később Beneke zenekara egyre távolabb került Miller örököseinek zenei felfogásától. Henry Mancini és Neal Hefti már a bebop felé orientálódtak, és ez is konfliktusokat okozott.
1950-ben a vita Beneke és a Miller örökösei között váláshoz vezetett. Miller örökösei arról is gondoskodtak, hogy Beneke ne szerepelhessen a „The Glenn Miller Story” című 1954-es hollywoodi játékfilmben.
Beneke ezután megalapította saját zenekarát, amellyel Glenn Miller zenéjét vagy Glenn Miller stílusában játszott zenéjét játszotta. Az 1960-as években különböző Glenn Miller találkozókon is játszott (például a Miller egykori énekeseivel, Ray Eberlével és Paula Kellyvel, − és alkalmanként Disneylandben is).
Az 1970-es évektől az 1990-es évekig új zenekarral lépett fel. Az 1990-es évek közepén agyvérzést kapott, felhagyott a szaxofonozással, de továbbra is zenekarvezető és énekes maradt. 2000-ben halt meg szülővárosában, Costa Mesában.
Albumok
[szerkesztés]Filmek
[szerkesztés]- 1941: Sun Valley Serenade
- 1942: Orchestra Wives
Díjak
[szerkesztés]- 1966: Big Band and Jazz Hall of Fame
- 1966: Jazz Hall of Fame
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
Források
[szerkesztés]- https://www.allmusic.com/artist/tex-beneke-mn0000030664#biography
- https://www.allaboutjazz.com/musicians/tex-beneke
- https://www.jazzmusicarchives.com/artist/tex-beneke/?ac=Tex%20Beneke
- https://www.bigbandbuddies.co.uk/Texbenekepage.htm
- https://adp.library.ucsb.edu/index.php/mastertalent/detail/105307/Beneke_Tex
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Tex Beneke című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.