Ray Eberle
| Ray Eberle | |
 | |
| 1943 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Raymond Eberle |
| Becenév | Ray |
| Született | 1919. január 19.[1][2][3] Mechanicville |
| Elhunyt | 1979. augusztus 25. (60 évesen)[1][2][3] Douglasville |
| Házastársa | Janet Eberle |
| Gyermekei | 3 |
| Pályafutás | |
| Műfajok | big band |
| Kapcsolódó előadó(k) | Gene Krupa, Jan Garber, Glenn Miller |
| Hangszer | énekhang |
| Tevékenység | |
| Kiadók |
|
| Ray Eberle weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ray Eberle témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ray Eberle, (Mechanicville, 1919. január 19. – Douglasville, 1979. augusztus 25. vagy 1979. június 25.) amerikai swingénekes.
Pályafutása
[szerkesztés]Ray Eberle 1938-ban énekesként csatlakozott Glenn Miller zenekarához. Testvére, Bob Eberly akkor már Jimmy Dorsey zenekarának énekeseként dolgozott. A kritikusok és a zenekari tagok panaszai ellenére, valamint Eberle szerint Miller többnyire túl magasra emelte a dalokat az ő hangtartományához képest.
Ray Eberle népszerű énekes volt, aki bemutatta a „The Nearness of You”-t 1940-ben és a „Skylarkot” 1942-ben. Több tucat más slágere is volt, köztük a „Moonlight Serenade” és a „Stairway to the Stars” 1939-ben, az „It's a Blue World”, a „Fools Rush In”, „A Nightingale Sang in Berkeley Square” és az „Imagination” 1940-ben, és az „At Last” 1942-ben.
Miután kiszállt Millertől, Gene Krupa zenekarával énekelt.
Szerepelt néhány hollywoodi filmben. 1943-ban bevonult katonának. 1945-ben megalapította saját zenekarát, melynek szignáldala a „Serenade in Blue” volt.
Zenekarának felbomlása után belépett a Tex Beneke-féle Glenn Miller Orchestrához, aztán megújította saját zenekarát. Utolsó koncertjét a Madison Square Gardenben rendezte (1978).
Albumok
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)