Szerkesztővita:Gothika/Archívum 8

Muskátli az erkélyemről

Porcsinrózsa ugyancsak az erkélyemről

Archívum (?)

---

Archívum1;
Archívum2;
Archívum3;
Archívum4;
Archívum5;
Archívum 6;
Arch. 7

---

virágok :)

jé, porcsinrózsa :) még emlékszem, amikor odasettenkedett az erkélyedre és itt kérdezted, hogy mi ez :) sikerült belopnia magát a szívedbe? én is szeretem, csak nálunk mindig kipusztult... – Alensha ^sms 2009. június 23., 00:07 (CEST)

valójában csak a tavalyi vitalapom állítottam vissza, s ezek a képek voltak rajta. De az idén is virágzik a porcsin, annak ellenére, hogy tavasszal átforgattam, meg felfrissítettem a virágföldeket. Nagyon szívós fajta. Épp azon gondolkodtam, hogy augusztus elején mikor hazautazom viszek az őseim sírjára egy pár példányt mert egész nyáron virágzik (időjárástól függetlenül) s még évelő is.– Gothika 2009. június 23., 11:32 (CEST)

Ha ez itt, balra fönt, tényleg muskátli, akkor én semmit nem tudok a muskátlikról. (Nem csoda, honnan is tudhatnék. De virágnak – biztos virág. Szép.) OsvátA ^Palackposta 2009. június 23., 14:22 (CEST)

Valóban muskátli. A szomszédnénitől kaptam még négy éve ezelőtt. Angol muskátlinak hívják. Sajnos ez már nincs meg, nem élte túl a telet. De a tavasszal láttam az Auchanban pont ilyent.– Gothika 2009. június 23., 18:12 (CEST)

Az engem is meglepett, mert nekünk petúniánk szokott lenni pont ilyen színű, de némi google-keresés meggyőzött róla, hogy ez muskátli... – Alensha ^sms 2009. június 23., 19:21 (CEST)

A hagyományos muskátlit katalógusokban paraszt-muskátlinak láttam, gondolom az angol muskátli promotálása érdekében – Hkoala 2009. június 23., 19:42 (CEST)

Hát akkor az idén paraszt erkélyem van :P Egyébként nagyon szép az angol muskátli, itt csak két virágát fényképeztem le de úgy kell elképezni, mint egy kisebb bokrot. Viszont nagyon érzékeny, legkisebb szellőre is hullatta a virágait így sokat kellett takarítani utána. – Gothika 2009. június 23., 19:49 (CEST)

Héródikosz

Persze, utánaásom magam, mint Sherlock :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. június 23., 12:27 (CEST)

Egy volt s ugyanaz, a hiba az én készülékemben volt (én voltam hülye :) Köszönöm, hogy szóltál. Az orvosnak utánaásom magam, és ha mást nem is, két sort írok róla (tudod: híres orvos, életéről nem tudunk semmit, a munkái meg rég elvesztek :)) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. június 23., 12:32 (CEST)

A békesség jegyében

Azt hiszem, túlreagáltuk mindketten. A magam részéről bocsánatot kérek. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 23., 14:17 (CEST)

Én is bocsánatot kérek erős fogalmazású üzenetemért. Egyáltalán nem volt szándékomban sértegetni senkit, s különösen távol áll tőlem a Biblia kapcsán „gonoszkodni”, sajnálom hogy így ment át nektek. Tekintsük a témát lezártnak. Üdv.– Gothika 2009. június 23., 18:12 (CEST)

Nagy szellemek, ha összecsapnak, szikrázik a pajzs; de ha kibékülnek, az élet és a tudomány előrébb szalad. (Idézet az örök klasszikustól). :)) – Burumbátor ^{A hangom nélkül Te nem tudod, hogy ordítok, vagy éppen ásitok...} 2009. június 23., 18:21 (CEST)

Csak megkérdezem

Szia, Gothika! Mivel ezelőtt egy jó évvel jártál már a cikk környékén, gondoltam, megkérdezem, mennyire szívügyed, van kedved betársulni? Üdv – Hkoala 2009. június 24., 18:53 (CEST)

Akkoriban a Dokee (rosszabb Kádár Tamásnál is) nevű szerkesztő után sepertem össze egy pár cikket. Volt mit lehetett átfogalmazni, volt amit az Unciklópédiába vittem (legalábbis idézeteket) és ezek szerint volt amin csak szörnyülködni lehetett. Azért írtam a vitalapjára. De nem tudnék érdemlegesen betársulni, inkább egy irodalmárnak (Mártinak) kéne szólni. Ezer bocs és jegesmedve.– Gothika 2009. június 24., 19:03 (CEST)

OK, semmi baj, foglalkozom én vele (Mártit nem láttam mostanában), csak gondoltam, hogy lehetne benne egy vallásfilozófiai vonatkozások vagy valami hasonló című rész és az lenne a tiéd. – Hkoala 2009. június 24., 19:42 (CEST)

OK. Majd írok.– Gothika 2009. június 24., 21:25 (CEST)

Vedd át nyugodtan, szerintem te sokkal jobban meg tudod írni. – Hkoala 2009. június 27., 16:06 (CEST)

Műhely

Szia, Gothika! Van kedved betársulni? – Hkoala 2009. július 3., 20:42 (CEST)

Egy műhelybe betársulni, gondolom bizonyos kötelezettségekkel járna, én pedig nemigazán írok ebben a témában. De épp a tegnap nosztalgiáztam YouTuben Pheonixel, majd a róluk szóló cikket, gondoltam, egyszer megírom rendesen. – Gothika 2009. július 3., 21:40 (CEST)

Mormonizmus

Szervusz, örülök hogy érdekel a mormonizmus. Egyik hivatkozásod a Mormonism Unvailed, ami a legelső anti-mormon kiadvány volt még 1834-ben. Ezen a linken van egy kis információ róla: [1]. Lehet hogy inkább a kritikai részben lenne a helye és néhány más kiegészítésednek is.– MaciLaci68 ^vita 2009. július 7., 20:30 (CEST) Egy másik, bővebb link: [2]– MaciLaci68 ^vita 2009. július 7., 20:59 (CEST)

Szia. Vallásfilozófus vagyok, és csak ebből a szemszögből érdekel a mormonizmus :) De ha már beszélgetünk lenne egy-két megjegyzésem: jelenleg a vallásalapítóról és a könyvről szóló cikk is elfogult. Pontosabban: olyan mintha egy dicshimnuszt zengene valaki imádata tárgyáról. Remélem egyetértesz velem abban, hogy az ilyen megfogalmazás a közösség honlapjára való és nem egy objektív lexikonba. Itt nem tehetünk olyasmit, hogy ami vallásunk-, vagy rajongásunk szubjektumának csillogásán fakít azt száműzzük egy külön cikkbe, vagy elhallgatunk minden olyasmit amitől az ember bal agyféltekéje rövidzárlatos lesz (a táblák és a kövek eltűnése, a sok ellentmondás, rasszizmus, poligámia, stb.). Látom te a mormon egyik ágának híve vagy, egyértelmű, hogy az általatok elfogadott verziókat tartod igaznak és minden mást elutasítasz. Én meg szeretném azt hinni, hogy valahol középen vagyok ;) Hogy miről szól a mormon könyve, azt ti tudjátok a legjobban és ebben az esetben a kritika mehet külön. Viszont az egyház történetének részét, az alapítók életútja részt nem lehet csak a ti szemszögetekből, az általatok használt nyelvezettel bemutatni – és minden más menjen a kritikai külön cikkbe. Az angol cikkek nagyon jól megvannak írva, javaslom a fordítását. Viszont az említett link is az angol wikiből van.– Gothika 2009. július 7., 21:39 (CEST)

Én igyekeztem mindenhova tényeket írni, melyik mondatok nem tetszenek ? Csak 1-2 helyen hiányzik forrás, majd megkeresem. A Mormonism Unvailed-re adott linkekre nem reagáltál. Az első rövid, a második elég hosszú, de érdemes elovasni. A Mormon könyve cikk szerinted hol elfogult? – MaciLaci68 ^vita 2009. július 7., 22:42 (CEST)

Például nem volt megemlítve, hogy az újabb kiadásoknál sok mindent javítottak, átírtak. Most már ott van a cikkben, mert én beírtam. Egy isteni kinyilatkoztatásba ember nem javít bele, nem ír át, ugye ebben egyetértünk. Na meg, amit az előbb is említettem, olyan dolgok felejtődtek ki a cikkből ami szkeptikussá teszi az embert (egy részét pótoltam, de még mindig hiányos). Megígérem holnap elolvasom a linkelt cikkeket, és reagálni is fogok, de most épp mással foglalkozom és már nagyon fáradt is vagyok. Ne haragudj. – Gothika 2009. július 7., 23:32 (CEST)

Régebben a Mormon könyve cikkben egy csomó kritika volt, ezeket pontosítottam vagy választ adtam rá, aztán mivel terjedelmessé kezdett válni meg egyéb okok miatt készült neki egy Kritikai cikk (ezt egy nemmormonbarát csinálta, nem én). Te valami olyasmit csinálsz hogy amit neten találsz a mormonokról azt beírod a cikkbe. Rengeteg olyasmit tudsz így találni aminek semmi köze a valósághoz, a mormonokról már sok mindent összevissza írogattak. Arra szeretnélek kérni, mielőtt beírsz valamit tájékozódj pl a jefflindsay.com-on, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a cikk. Akkor tudunk semlegesen írni ha többfelől tájékozódunk. Írtad pl hogy nincs szó a könyvben hogy Isten átka miatt lett a lámániták bőre sötét pedig régebben benne volt, pedig a könyvben ez pontosan így van most is benne, tehát ez azt jelenti hogy aki ezt írta abszolút tájékozatlan ebben a dologban és sajnos ahol ezt találtad valószínűleg a többi dolog is időszerűtlen vagy már régen megválaszolt. A Limhi és Ammon féle dolog meg van válaszolva a jefflindsay.com-on. Ezekről majd adok linket este, mert most nem tudok felmenni ezekre az oldalakra.– MaciLaci68 ^vita 2009. július 8., 10:17 (CEST)

Megnyugtatlak, hogy nem kizárólag a netről informálódtam a mormonizmusról, tanításukról. Megnyugtatlak, nem amatőr filozófus vagyok (bár nem szeretem annak nevezni magam, más okokból...), hanem diplomám van róla, ez a szakmám.

Az a baj, – jelenesetben is – hogy ti mormonok mindenre azt mondjátok, hogy nincs köze a valósághoz ami a tanítások hibaira, ellentmondásaira, vagy az általatok szuggerált történelmi tényektől eltérő. Minden valótlan ami nem titeket támaszt alá.

Nem szeretem ha kiforgassák a szavaimat: ha újraolvasod előbbi üzenetem, láthatod, nem azt mondom, hogy a könyvben nincs benne a sötétbőrűekről szóló rész, hanem azt sérelmeztem, hogy a wikipédiás cikkből marad ki. Most már benne van, mert én beírtam.

Megnéztem a két linket: az első egy mormon oldal, tehát nem győzött meg. A második pedig még jobb: a Maxwell Intitute FARMS oldala. Ez egy olyan, pont a te egyházod által működtetett társaság, amely mormon filozófusokat gyűjt össze, akik mormonizmust igazoló cikkeket írnak, ugyanakkor kritikákat fűznek a mormonizmus hibáira, tévedéseire rámutató könyvekre, cikkekre, szerzőkre. Ez a cikk is az. Nem győzött meg. Ha akarod én is linkelek neked be olyan oldalakat, ahol épp az ellenkezője történik. De ennek semmi értelme, csak azt eredményezné, hogy hetekig, sőt hónapokig küldözgetnénk egymásnak a linkeket. Ráadásul most is azt akarod, hogy egy mormon oldalt olvassak... Persze, hogy ott az van amit ti igaznak gondoltok, és úgy írja le a Smithet ahogy ti akarjátok látni. Ilyen oldalakra hivatkozni forrásként, történelmi tények esetében, nem helyes.

De beszéljünk tényekről: mi az a dolog amit én valamelyik mormon témájú cikkekbe írtam s te úgy látod, hogy nem felel meg a valóságnak?– Gothika 2009. július 8., 11:14 (CEST)

Van egy könyv, Perry Benjamin Pierce antropológus írta 1899-ben, aki kívülállókánt járt utána Smith történetének és könyvének, beszélgetett a szomszédokkal, az első kiadójával, stb. Csak tényeket ír le, véleményt nem formál. Majd jövőhéten (mert most épp más cikken dolgozom) e könyv alapján (többek közt) újraírom Smith cikkét. Természetesen várom majd észrevételeid a cikk vitalapján, s remélem a végén mindketten elégedettek leszünk. – Gothika 2009. július 8., 12:26 (CEST)

Mi a címe Pierce könyvének és lehet-e olvasni a neten? Ezt írtad a cikkbe: "Ugyancsak hiányoznak a későbbi kiadásokból az olyan rasszista kijelentések, miszerint a sötét bőr Isten átka lenne". A könyvben itt 2Nefi 5:21 benne van hogy az Úr küldte rájuk az átkot, tehát légyszíves vedd ki ezt a mondatot. Azon a véleményen vagy hogy ami mormon az elfogult és ami nem az csakis független szakértők írják. Nem veszed figyelembe hogy pl a Mormonism Unvailed-et egy erkölcsei miatt kétszer kiközösített ember írta aki néhány "szemtanútól" (sokszor hallomásból) építette fel a könyvét. Gondolod hogy az ilyen antimormon könyvek jelentik a hiteles forrásokat? Szerintem az a lényeges hogy igaz legyen amit írunk nem az hogy ki mondja. Ha nem tudjuk egyértelműen eldönteni hogy mi az igazság, akkor többféle álláspontot is meg kell mutatni. Ezt csináltam eddig is, valaki beírta a negatív dolgokat akkor ellensúlyoztam nehogy azt gondolja valaki hogy az az igazság. Minél többet írsz negatív dolgokat, annál több munkám lesz, hát ez van. Ezt az egész morminizmus fejezetet át kellene rakni a cikk vitalapjára (vagy másolni), hogy ott folytassuk.– MaciLaci68 ^vita 2009. július 8., 20:02 (CEST)

A linked nem működik. Ellenben a cikkben szereplő forrás (4. oldal)a következőket írja:

„Nefi az Isten átkaként sötét bőrűvé vált lámániták (2Nefi 5:21-24) leszármazottairól, az indiánokról beszél, akiknek a bőre a MK megismerése után kifehéredik (lásd 3Nefi 2:11-16). Így a mormon egyházban másfél évszázadon át csak fehérek lehettek felszentelve papi szolgálatra. Mivel Dél-Amerikában és Afrikában az 1970-es években (ennek ellenére) növekedett az egyház, Kimball elnök és próféta 1978-ban új kinyilatkoztatást kapott. Eszerint "minden méltó férfi az Egyházban szentelhető a papságba fajra és bőrszínre való tekintet nélkül" (T&Sz, HIVATALOS NYILATKOZAT–2). A MK 1981-es kiadása óta pedig a fenti szöveg az érvényes. Már nem várják a sötétbőrű mormonok kifehéredését, tehát azt sem, hogy eltűnjön róluk az állítólagos "átok" nyoma”

Tehát változtattak az eredeti szövegen.

Mélységesen egyetértek a „Ha nem tudjuk egyértelműen eldönteni hogy mi az igazság, akkor többféle álláspontot is meg kell mutatni.” kijelentéseddel. Tegyünk így. Írtam már itt a wikin egy pár vallási felekezetről cikket (Bahá’i és az összes hozzátartozó cikk prófétástól, naptárastól, stb., Zoroasztrianizmus, Sinto, stb. Ezekből (ha akarod) láthatod, hogy nem a negatívumok lengetése a célom. Bár ha igazán őszinte akarok lenni, akkor be kell vallanom, hogy a mormon vallás hite volt az ami kivágta nálam a biztosítékot. Nem akarlak megsérteni, ezért nehéz fogalmaznom is, de annyira "vicces" az, hogy Smith akinek az apja kuruzslásairól és kincskereséséről volt ismert, talál egy szentírást ami ugye titkos), majd a Bibliából ismert köveket szemüvegként használva egy kalapba dugva a fejét (mert ugye abban voltak az aranylapok, fején egy asztalterítővel (vagy mittudoménmivel), mellén egy mellvérttel, egy függöny mögül, írástudatlanul, "újegyiptomi" nyelvből diktál. Aztán ne is beszélve arról, hogy később emezt-amazt javítottak az állítólagos kinyilatkoztatásból. Ne mtudom mennyire ismered a Bibliát, de annak a végén a következő áll:„...ha valaki ezekhez hozzátesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra. ” (János Jelenésekről 22. 18.). Smith pedig pont ezt tette: azt állította az ő könyve a Biblia kiegészítése... Bár a mormonok szerint Isten meggondolja magát néha-néha (ld. poligámia)... De ehhez inkább nem fűzök itt kommentárt.– Gothika 2009. július 8., 20:55 (CEST)

Pierce olvasható a Jstorban, vagy a American Anthropologist, New Series, Vol. 1, No. 4, 1899 októberi számában.– Gothika 2009. július 8., 20:57 (CEST)

Sok mindent írtál majd apránként reagálok rá, itt vagy a cikkekben. Sajnos csak az anti-mormon irodalmat olvasod. A kalapban nem voltak lemezek, és a papság megadásának semmi köze az indiánokhoz és mellvért sem volt rajta és még sorolhatnám. De felhoztál egy jólismert "klasszikus" kritikát: „...ha valaki ezekhez hozzátesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra. ” (János Jelenésekről 22. 18.)" . Az idézet a Jelenések könyvére vonatkozik, nem vonatkozhat az egész Bibliára mert akkor még nem volt összeállítva. János evangéliuma is később keletkezett, de ha akarod beleírhatod a cikkbe én meg majd írok hozzá valamit.– MaciLaci68 ^vita 2009. július 10., 15:37 (CEST)

Közben rájöttem, hogy annyira nem tudom komolyan venni az egész mormonizmust, Smithet különösen, hogy egyszerűen képtelen vagyok foglalkozni vele. Arra meg különösen nem fektetek be energiát, hogy vitatkozzam olyasmivel ami egyértelműen egy pénz és hataloméhes, analfabéta ember logikamentes, beteges agyszüleménye. Aki beveszi amit mondtok, úgy kell neki, megérdemli. Bocs, én kiszálltam.– Gothika 2009. július 10., 15:51 (CEST)

Bocs hogy mégis zargatlak, ezt írod: "sőt az övé volt a városi szálloda és a kocsma is" Nem találtam ilyet a neten, tudsz valami forrást ehhez? Tudomásom szerint egy vörös téglás emeletes kereskedés volt az övé, ahol bolt volt hogy el tudja tartani a családját, és itt volt az Első Elnökség irodája is.– MaciLaci68 ^vita 2009. július 19., 19:07 (CEST)

De nyugodtan vedd ki a cikkből ha akarod.– Gothika 2009. július 19., 19:27 (CEST)

Teljesen elavultak itt minden. 13 templomról beszél, mikor 120 körül van. 100 évvel ezelőtt volt 13 templom. Meg hogy négerek nem viselhetik a papságot, pedig a 70-es évek óta igen. Meg hogy Joseph és a testvérei kerülték az iskolát az egyszerűen nevetséges. És hogy az első látomásban egy angyal jelent meg az sem igaz. Vannak benne jó információk is elvétve, de ezek is pejoratívan vannak megfogalmazva. Szóval ez nem egy jó forrás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nem tárgyilagosan mutatja be a vallást, hanem lejáratóan. Szerintem ezzel csak saját magukat járatják le.– MaciLaci68 ^vita 2009. július 20., 08:52 (CEST)

Jó, írd át nyugodtan.– Gothika 2009. július 20., 09:43 (CEST)

Bocs hogy újból zavarlak, a Mormon könyve vitalapjára írtam neked.– MaciLaci68 ^vita 2009. október 14., 00:09 (CEST)

Isteni színjáték 2.

Gy. Szabó Bélának is van egy La Divina Comedia illusztráció-sorozata, az 1970-es évek végén jelent meg a Dacia kiadónál. – Hkoala 2009. július 11., 15:27 (CEST)

Nem találok irodalmat a feldolgozásokra, pedig Szabó Tibor A sokszólamú Dante című könyvét is megvettem... nincs benne semmi érdekes, nagyot csalódtam. Az angol oldal meg nem tűnik túl megbízhatónak, mindent felsorolnak ahol Dante neve megemlítődik. Ide olyasvalaki kéne aki jártasabb a témában. Jómagam inkább a Purgatórium és a Paradicsom cikk megírására térek át.– Gothika 2009. július 11., 15:32 (CEST)

Augustus

Szia! Van, a 3-4. századra jellemző. A császárra ugyanis a rómaiaknak eredetileg nem volt külön kifejezésük, úgyhogy eleinte jobb híján mindenki az alapító, Augustus, meg az általa elődként tisztelt Caesar nevét vette fel. Ez a két névelem ettől kezdve az összes császár nevének részévé vált, aztán szép sorban titulussá alakultak. Diocletianus volt az a 3. század végén, aki kitalálta a tetrarchiát, azaz négyes uralmat, és ebben 4 nem egyenrangú társcsászár uralkodott. A két "főcsászár" csak augustusi, a két "alcsászár" csak caesari címet kapott.

Aztán az augustus használata kihalt, a caesar egyrészt bizánci (kaiszar), másrészt német (Kaiser) vonalon tovább élt, a több nyelv pedig a hadvezéri rangot jelölő imperatorból képezte a szavait. – Μαθθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. július 19., 16:22 (CEST)

re: Biblio

Dr. Pais István egyetemi docenst, aki a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium támogatásával 1994-ben és 2005-ben is publikálhatott, semmiképp sem nevezném műveletlennek. Az meg hogy kommunista-e, a legkisebb mértékben sem érdekel, mert a görög filozófiában irreleváns. A könyveit használni fogom. Sorry L András ^vita 2009. július 19., 18:03 (CEST)

Nos, egyelőre csak a szofizmussal foglalkozom, mert különösen a szívem csücske, főleg Gorgiasz. Paistól legfeljebb adatok érdekelnek (ahogy mindenki mástól is), ebben pedig újfent irreleváns, hogy milyen ember. A könyveiben nem a gyerekkoráról ír. L András ^vita 2009. július 19., 18:29 (CEST)

Ha ki akarod sajátítani a filozófia történetét, szólj. De legalább nézd meg, hogy mit állítasz vissza: a Hippiasz link egyértelműsítő lapra megy! L András ^vita 2009. július 19., 18:42 (CEST)

Esküszöm, eldobom az agyam. Írjad csak nyugodtan a sok hülyeséget, nem állok az utadba.– Gothika 2009. július 19., 18:52 (CEST)

Csak jelezni szeretném, hogy eddig még senkivel sem sikerült összevesznem a wikin. Veled sem áll szándékomban, bár kissé karcosra sikeredett az első összefutásunk. Azt azért elárulhatnád, mi az a "sok hülyeség", amit írtam. L András ^vita 2009. július 19., 19:18 (CEST)

A cikk vitalapján már leírtam. Szókratész nem volt szofista, még akkor sem ha te, L András ezt olvastad ki belőle. Érdekes, hogy preszókratikus filozófiából államvizsgáztam (a szofisták is tétel volt), sőt a szakdolgozatomat is két preszókratikusból írtam, de amit te ott írtál az egyik irodalomban sem volt benne. Nem is tanították. De bocsánat én ilyen tájékozatlan, buta ember vagyok. Még jó, hogy van a Wikipédia, ahol bárki tájékozhat a sok szakszerű cikk között és nagyon okos dolgokat tud meg belőle. Azt hiszem inkább elvonulok, ez a szint nekem túl magas.– Gothika 2009. július 19., 19:42 (CEST)

Köszönöm a gunyoros hangnemet, bírom. Természetesen nem tanítják - legalábbis főtémaként nem. Majd' két és félezer év elegendő egy tévhit meggyökresedéséhez. Nem vitatom, hogy Te nem ezt tanultad, de azért megemlítem, hogy az én filozófiatanárom éppenséggel azzal kezdte Szókratészt: amit most mondok, ne írják le, mert... Most így hirtelen a saját álláspontom mellett csak egyet találtam, de talán ez is elég ahhoz, hogy a létezését bebizonyítsam, hiszen ez csak a saját könyvtáramból való, és nincs meg minden filozófiatörténeti munka: Hans-Joachim Störig - A filozófia világtörténete, 116-117. oldal. Kétségkívül nem írja le, hogy Szókratész szofista volna, de azt igen, hogy amit róla tudunk, azt Platón adja a szájába. És ha még Platón sem tudta kigyomlálni belőle a szofisztikus megnyilvánulásokat, akkor valami köze csak volt hozzá. A perbeli vádbeszédben is feltűnik, hogy a piactéren szónokolt, pedig Platón máshol ezt nem emlegeti. Rakásra lehet még sorolni. Baráti párbeszédei sokszor zárultak afféle közmegegyezéssel, vagyis az igazságkritérium: a közösség általános igazságérzete, megállapodás (Prótagorasz!). Természetfilozófiával nem foglalkozott, sőt a természettudományokat lenézte, bölcselkedése tárgya az Ember, és annak etikája. Szerinte létezik egy örök, változatlan erkölcsi szabály, melynek ismerete egyben a legfontosabb erény. Intellektuális etika: az erény a tudáson alapul. Az anamnészisz is ennek kifejeződése. L András ^vita 2009. július 19., 20:01 (CEST)

Ha ismernéd Platón filozófiáját, akkor nem írnál ilyent: hát persze, hogy Platón saját tanítását adja Szókratész szájába. Senki nem kezeli úgy a Platón műveket, hogy az Szókratész tanítása lenne, ez annyira triviális, hogy kisiskolások is tudják. Platón filozófiájának első korszaka a szókratikus korszak, ebből szűrhetünk le következtetéseket mestere tanításaiból. Ráadásul te magad állítod, hogy „Baráti párbeszédei sokszor zárultak afféle közmegegyezéssel”... Kinek a párbeszédei? Platóné? Annak semmi köze Szókratész tanításához, különösen nem a kései dialógusoknak. Ráadásul nem zárulnak közmegegyezéssel (mi az, hogy baráti párbeszédei?! Van neki nembaráti is?), sőt kifejezetten nem, hanem azzal, hogy Szókratész rámutat beszélgetőtársának tévedéseire, de ő maga sem ad megoldást. Ez a lényeg a szókratészi tanításnak, az, hogy annyit tudunk biztosra, hogy nem tudunk semmit. Azzal, hogy felsorolod mivel foglalkozott Szókratész azzal mit akarsz mondani? Olyan mintha fognál egy könyvet és másolod be amit ott találsz, minden kontextust mellőzve. Először le kéne tisztáznod magadban mi is a szofizmus, mik a jellemzői, hogyan tanítottak, hogyan éltek s aztán írni. Az az érzésem, hogy te szolgalelkűen másolsz különböző ponyvakönyvekből, a háttérben még alaptudás sincs.

Prótagorász sem „megállapodásról” beszél, hanem arról, hogy az az igazság viszony: minden dolog mértéke az ember... s ezért minden igaz.– Gothika 2009. július 19., 20:57 (CEST)

Nincs kedvemtudásom ahhoz, hogy tovább csépeljem a szót. "Alaptudás" hiányában nem ismerhetem a védőbeszédet, amelyik nem a barátaival folytatott társalgás, hanem a legnagyobb szofista szónoklat. Prótagorasz egyszerű relativizmust fejez ki a minden dolog mértékével, nem azt, hogy minden igaz, bár ma is erősen vitatkoznak, hogy voltaképp mit jelent. (A hérakleitoszi Mértéket meg most már nem is keverem ide, mert még azt hiszed, azt is szofistának gondolom.) A kis felsorolásom nem holmi másolmány, mást akartam vele, de ha nem látod a kontextust, hosszú lenne kifejteni, főleg nekem, a debilnek. Ő maga sem ad megoldást - így van. Talán Gorgiasz adott? Vagy Prótagorasz? Ők sem magyaráztak semmit. Többet nem írok Neked, nem zavarlak odafenn. L András ^vita 2009. július 19., 21:32 (CEST)

„legnagyobb szofista szónoklat”?. Egyáltalán mitől „szofista” egy szónoklat. Észre kéne venned a különbséget a szónoklat (a meggyőzés, rábeszélés művészete) és Szókratész védőbeszéde között. Különben se minden szónok szofista.

„bár ma is erősen vitatkoznak, hogy voltaképp mit jelent” – Kik? Te?

Prótagorasz: azt mondta, hogy (idézem): „A lélek érzékelés... minden dolog igaz”(Lásd szofista filozófia c. könyv)

Gorgiasztól és Prótagorasztól egy pár soros töredék maradt fenn, honnan tudnánk, hogy adtak-e megoldást. Elég kategorikusak a kijelentéseik, tehát valószínűleg igen.

Ha nem írsz nem baj, idefenn ugyanis (ahogyan a közmondás is mondja...) nagyon halkan hallak – Gothika 2009. július 19., 21:55 (CEST)

Jaja...

...az ősöm, már ő is wikiszerkesztő volt – Istvánka ^posta 2009. július 21., 10:11 (CEST)

Karácsony

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új évet kívánok! Kossuthzs.

Csillagszóró szórja fényét, árasztja a szeretetet s a békét. Angyalka száll házad felett, hogy átadjon egy üzenetet: BOLDOG KARÁCSONYT! – Istvánka posta 2009. december 21., 22:42 (CET)

Áldott, békés karácsonyt kívánok! – Hkoala 2009. december 22., 19:11 (CET)

Kellemes Ünnepeket, Boldog Új Évet Kívánok! OsvátA

Kellemes és békés karácsonyt kívánok én is nektek! – Gothika 2009. december 23., 00:54 (CET)

giacomo1 (áthozva a szerk. lapról)

Kedves Gothika!

Eredetileg a Puccini-lapodhoz kívántam hozzászólni, de most, hogy olvastam a magyar értelmiségiek és a magyar Wikipédia kapcsolatáról írt szösszenetedet, muszáj erre is reagálnom. Nem, nem vitatkozni akarok! (Olvastam rendkívül szellemes eszmefuttatásodat a vitáról, s mivel mi még nem vitatkozunk, megbánni sincs mit egyikünknek sem, s nem is akarom - egyelőre -, hogy legyen!) Kár hogy így van, ha tényleg így van. Mindenesetre, Te aligha tartozol még csak fővárosi sörözői IQ-táborba sem. (Bár eddig nem tanulmányoztam sörözői IQ-szinteket, ennélfogva regionális összehasonlítást sem végeztem. Következésképp: lehet, hogy igazad van, s a vidéki sörözői IQ-szint alacsonyabb a fővárosinál.)

Noha több éve regisztrált vagyok, csak mostanában érzek indíttatást, hogy néha, nagy óvatosan, "belepiszkítsak" egy kicsit, de csak oda, amelyhez, úgy érzem, legalább egy kevés lövésem van. Viszont a szerkesztői meg felhasználói vitalapok világában nemigazán ismerem ki magam, ebben sem vagyok biztos, hogy hol fog megjelenni. Ezért előre elnézést kérek.

Inkább mégiscsak visszatérnék Puccinihez!

Lassan két hete, hogy olvastam (előtte viszont úgy két éve), s ezúttal teljesen lenyűgözött. (Az imént hosszabb szünetet tartottam, azon gondolkodva, jobb lenne újra elolvasni, de nem mertem megtenni, félve, elveszik amit eddig írtam. Így most ez elmaradt, s marad a globális érzület, melyet bennem itt hagytál.) Szóval: Egyvégtében, egyszuszra, nagy átéléssel olvastalak végig, nagyon jóleső bizsergéssel, érezve, olyat olvasok ami hiteles, ami igaz, ami mélyen átélt, ami nem külső, nem tanult, belülről jön. Te szereted Puccinit, nagyon! Itt és most hadd gratuláljak ezért a szócikkért. A gratuláció kevés, köszönöm! Ezt mindenképpen meg akartam tenni, s ebben Istvánka volt a segítségemre, Ő mondta meg, hogy a Te munkád a Puccini-lap.

Biztos, hogy idővel írok majd még, most ennyi elég. Ha van kedved válaszolni, ne fogd magad vissza. Hiszen érdekelsz Te magad is. Semmit nem tudok rólad, azt hogy valószínűleg nő lehetsz, inkább sejtem-érzem. Igaz, rólam sem igen tudni, s most ezért nyitok is egy szerkesztői lapot. Bízom benne, nem csak ezért volt érdemes belefogni a Puccini-témába.

A végére egy kérdés: Ismered-e a Turandot Berio-féle befejezését?

Nagy tisztelettel:

giacomo1

SOK ÖRÖMET ÉS BOLDOGSÁGOT az ünnepekre és utána

Fájl:KAP0272 KT060313.jpg

Göreme (Kappadokia), Karanlik Kilise barlangtemplom: 13.sz. freskó

(Még jó, hogy megtalállak !.............)

Kiss Tamás Kit36a ^vita 2009. december 25., 05:15 (CET)

Neokantianizmus

Szia!

Írtam egy cikket a Szerkesztő:Feloidea/Neokantianizmusról és segítséget kérek, ha ráérsz. Többynire fordítás a németről (részben az angolról is). A szakaszt a magyar neokantiánusokról online elérhető anyagokból szedtem össze.

Először tartalmi kritikát kérnék: Érthető-e a cikk? Ha nem, mi nem érthető? Mit kéne jobban magyarázni?

Azért kérek először tartalmi kritikát, mert akkor tudok még rajta dolgozni. Ha most már valaki kijavítja a nyelvi hibákot, akkor már nem jó, ha átírom, átszerkeztem. A filozófia portálon is megkérdezem. Ismersz még valakit, aki tudna segíteni?

Jelenleg az utolsó szakasz (A neokantianizmus hatása) a leggyengébb, de még nem tudom, hogy hogyan legyen.

Köszi minden kommentárnak! Feloidea ^vita 2010. február 7., 10:50 (CET)

Neokantianizmus

Szia!

Írtam egy cikket a Szerkesztő:Feloidea/Neokantianizmusról és segítséget kérek, ha ráérsz. Többynire fordítás a németről (részben az angolról is). A szakaszt a magyar neokantiánusokról online elérhető anyagokból szedtem össze.

Először tartalmi kritikát kérek: Érthető-e a cikk? Ha nem, mi nem érthető? Mit kéne jobban magyarázni?

Azért kérek először tartalmi kritikát, mert akkor tudok még rajta dolgozni. Ha most már valaki kijavítja a nyelvi hibákot, akkor már nem jó, ha átírom, átszerkeztem. A filozófia portálon is megkérdeztem. Ismersz még valakit, aki tudna segíteni?

Jelenleg az utolsó szakasz (A neokantianizmus hatása) a leggyengébb, de még nem tudom, hogy hogyan legyen.

Köszi minden kommentárnak!Feloidea ^vita 2010. február 7., 10:51 (CET)

KÖSZI!Feloidea ^vita 2010. február 8., 20:25 (CET)

Nem szabad kép

Szia! Az általad feltöltött Fájl:Kanada-kommandó1.jpg, Fájl:Kanada-kommandó2.jpg, Fájl:Kanada-kommandó3.jpg képek licence a Wikipédia szempontjából nem szabad licenc, emiatt a kép 30 napon belül törlésre kerül. Amennyiben tudsz engedélyt szerezni szabad licencre, kérlek, jelezd ezt a kép oldalán a ==Licenc== fejléc alatt egy {{engedélykérés folyamatban}}^(?) sablon kirakásával (a képeid listáját megtalálod a „Közreműködéseim” menüben). A Wikipédia:Engedélykérő szabványlevelek oldalon találsz mintákat szabad licences engedély kéréséhez. Az engedélyeket minden esetben a permissions-huwikimedia.org címre küldesd! Ne felejtsd el feljegyezni az engedélykérést a Wikipédia:Folyamatban lévő engedélykérések oldalra. Képekkel kapcsolatos kérdéseiddel fordulj bizalommal a kocsmafal képszekciójához. Képek feltöltése előtt kérlek, tanulmányozd a felküldési útmutatót. Köszönöm a figyelmed, RepliCarter ^Wormhole 2010. február 13., 22:04 (CET)

Isteni színjáték

Szia! Ezt a cikket nem írnád meg kiemelt szintűre? Szajci ^reci 2010. március 2., 06:50 (CET)

Szia! Hát nekem erre most nincs időm - 12 vizsga meg egy államvizsga van betervezve a köv. három hónapomra. De ott van az Empedoklész cikk, még a nyáron feljavítottam, ha kiemelni való kell az szerintem megfelel.– Gothika 2010. március 2., 17:23 (CET)

Na kb én is így vagyok, csak államvizsga helyett szakvizsgára készülök, ami 11-én van. Sok sikert a vizsgákhoz:D Szajci ^reci 2010. március 2., 17:30 (CET)

Katolikus egyház története

Szia! Szerkesztői allapokon "ragadt" szócikkeket keresgélek, és belefutottam a Szerkesztő:Gothika/A Katolikus Egyház története oldaladba. Már van Katolikus egyháztörténeti kronológia szócikkünk, ha erre az allapra nincs szükséged, nem dolgozol már vele megtennéd, hogy belemásolod ezt a sablont?

{{azonnali|Saját allap, már nincs szükségem rá|2=-~~~~}}

Ha még van vele valami terved, akkor persze maradjon. Jelezz vissza kérlek! Köszönöm előre is, szevasz! December ^vita 2010. március 12., 08:43 (CET)

Kösz! Dec

Filozófus infobox

Szia, a sablonegységesítés keretében sor került az infobox átalakítására, a szócikkekben nem kell javítani, úgy készettem el, hogy a régi paraméternevekkel is működik, majd bottal lecseréljük (egyszer) a paraméterneveket a szócikkekben, hogy mindenütt javítható legyen sablonmesterrel is majd. Üdv, – Timish sablongyár ^üzenőfal 2010. március 18., 14:25 (CET)

Fordítás jelölése

Szia, utolóagos engedelmeddel javítottam a Tony Gatlif szócikkben, erre a célra a {{fordítás}}^(?) sablont célszerű használni, szebben is mutat és linkel is. Üdv, – Timish sablongyár ^üzenőfal 2010. június 15., 15:35 (CEST)

jééé!

Gratulálok!

Szia, jó látni, hogy ismét szerkesztesz. Túl vagy már a vizsgáidon? – Hkoala 2010. június 27., 18:29 (CEST)

Szia! Igen, 17-én államvizsgáztam (jelesre!).– Gothika 2010. június 27., 18:32 (CEST)

Hát, ez tényleg nagy öröm!! Remélem maradsz sokáig, és nem hagysz megint évekre magunkra bennünket! --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. június 27., 18:33 (CEST)

Dolgozom rajta...– Gothika 2010. június 27., 18:35 (CEST)

Nekem is örömhír vagy! OsvátA ^Palackposta 2010. június 27., 18:42 (CEST)

Csak beugrottam, mert meg akartam írni a zsákmányrendszert, mivel jelenleg semmi értékelhető nincs róla magyar nyelven az interneten (ebből írtam a szakdolgozatom). De megéri eltűnni, ha van ki örül mikor megjelenek – Gothika 2010. június 27., 18:47 (CEST)

Re: Bodnár István

• [3] Kösz az információt, megtaláltam a wikipédistás userlapját is :-). ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. július 20., 13:19 (CEST)

Okés, reméltem, hogy rájössz anélkül, hogy kiírnám milyen néven van itt regisztrálva . Nem árulja el az userlapján, hogy ki is ő, ezért nem akartam a cikk vitalapra kiírni. Nyugodtan írhatsz neki mailt, ha kérdésed van, barátságos, kedves és segítőkész ember.– Gothika 2010. július 20., 14:12 (CEST)

• No, ennek örülök, mert az eltén ritka az olyan :-). ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. július 21., 17:02 (CEST)

Hát nem is tudom..., a filozófia karon csak jófejek vannak – Gothika 2010. július 21., 17:08 (CEST)

Sajnos én a ttk-n végeztem ... ott szereztem az összes gyerekkori traumám :-). (és a legszarabb az egészben az, hogy amikor végeztem, nem éreztem úgy, hogy többet tudok, mint addig ) ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. július 21., 18:47 (CEST)

El kel menni a btk-ra, traumákat gyógyítani . Most, hogy van ez a bolognai rendszer, akinek van már egyetemi diplomája, nekifuthat az MA-nak más szakokon is, persze pótolni kell bizonyos vizsgákat. De ugyanennyi erőfeszítéssel a doktori iskolának is neki lehet menni, ott is valami hasonló a szabályzat. Amennyit itt belőled megismertem, szerintem ellennél ott, mind a hal a vízben . Volt egy kolléganőm, ő egyszerre járt a ttk-ra, matek tanárira és a btk-ra filozófiára s azt mondta sokkal nehezebb a filozófia szak. De azért, a diplomaszerzés után filozófia doktorin folyatta a tanulmányait...– Gothika 2010. július 21., 19:35 (CEST)

A matektanári sem olyan nehéz, csak persze nem szabad olyan őrültséget csinálni, hogy a biológiával együtt veszed fel ... a filozófiás továbbtanulást tényleg fontolgatom, érdekes, tegnap KeFe szerkesztővel is ugyanerről beszéltem a vitalapomon. Na mindegy, menek dógozni, csak az a baj, hogy sötétségben kell írnom (a szúnyogvész miatt :-), ami elég idegesítő, mert nem látom jól, mit ír David Ross. Meg billentyűzni sem jó sötétben. ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. július 21., 22:53 (CEST)

Ha elég jó az angolod, akkor viszont ne az Eltére, hanem a CU-ra menjél, sokkal profibb, minden szempontból. Persze bejutni is nehezebb, de egy próbát megér. A szúnyogok ellen meg vegyél olyan konnektorba dugható kütyüt, nálam bevált, pedig mindig is mondtam, hogy ha van 10 ember egy szobában s köztük én is, akkor 99%, hogy engem csíp meg – Gothika 2010. július 22., 10:27 (CEST)

Köszi a tanácsot. Kütyüm is van, és a szúnyogok sem zavarnak (igaz, engem sem szeretnek nagyon, de nemcsak ezért nem zavarnak), de sajnos hozzátartozóimat igen, így csak sötétben írhatok este. A kütyü viszont mérget párologtat a levegőbe, én meg allergiás vagyok egy csomó dologra, úgyhogy nem szívesen használom. bár eddig nem vettem észre, hogy okozna valamit, de ki tudja.:-(

Új műhely

Szia! Mivel tudom, hogy te is szerkesztettél operával kapcsolatos szócikkeket ajánlom figyelmedbe a frissen megnyílt Operaműhelyt. Szívesen látunk a tagok között – Istvánka ^posta 2010. július 21., 17:01 (CEST)

Okés majd benézek . – Gothika 2010. július 21., 17:04 (CEST)

Kérdés

Szia! Örülök, hogy tetszett a magyar opera szócikkem. Láttom te írtad az olasz és a német opera történetéről szóló cikkeket. Én tervbe vettem, hogy írok egy cikkett az orosz operáról, de mindenképpen szükségesnek tartanék egy cikket a francia és az angol opera történetéről, illetve lehetne írni a cseh és a lengyel operáról is. Ugyanis jelenleg csak az olasz, német és magyar operának van szócikke. Nincs kedved elvállalni valamelyiket? Pesze csak ha van időd és energiád. – Jukiguni ^vita 2010. július 26., 07:33 (CEST)

Kolozsvár

Szia! Megkérhetnélek, hogy Kolozsvár címerének felhasználásával készíts egy logót a Kolozsvár-portál számára? Tudod, olyan lila pöttyöt, mint amilyent az operaportál számára is fabrikáltál ? Köszi előre is– Istvánka ^posta 2010. július 27., 09:04 (CEST)

Igen! Nagyon köszönöm – Istvánka ^posta 2010. július 27., 10:11 (CEST)

Szívesen. Mázlid volt, mert ma épp itthon vagyok .– Gothika 2010. július 27., 10:17 (CEST)

Herphyllis

Szia! Biztos, hogy Russell azt írja, Herphyllis volt Hermiász unokahúga? Az ókori források Püthiaszt írnak, Herphyllis a második felesége/élettársa volt, és nem atarneusi, hanem sztagirai, így nem valószínű (bár nem lehetetlen), hogy Hermiászhoz köze lett volna. Nem tudod megnézni, Russell honnan vette ezt? Hivatkozik valakire? Russellt nagy filozófusnak tartják, de nem biztos, hogy filozófiatörténésznek is jó (legalábbis annak alapján, amit a püthagoreusokról írt :-)) ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. július 27., 10:13 (CEST)

Úgy vettem ki, hogy a második felesége. De lehet, hogy mégsem, én úgy értelmeztem, hogy a második feleség. De adj egy e-mail címet s beszkennelem az adott részt, hátha te majd rájössz. A wikipédia mailhoz nem tudok file-t csatolni.– Gothika 2010. július 27., 10:17 (CEST)

Mail: Az itteni felhasználónevem kukac frímél pont hu. Sajnos nekem a könyv nincs meg (még). ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. július 27., 10:22 (CEST)

Re: igen, köszi, hiánytalanul megérkezett. most reggelizek egy kicsit (bár nem szoktam ilyen korán), aztán megnézem :-). ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. július 27., 12:23 (CEST)

Bár élvezni szoktam Russell szövegeit szellemességük miatt, és ezt is kedvvel olvastam, azonban hozzá kell tegyem, hogy ezt a könyvét Wikipédista módra kedvem lenne teletűzdelni "hivatkozás szükséges" sablonokkal :-). Crescenzo könyve hasonló stílusú, de utóbbi legalább néha hivatkozik rá, hogy kitől veszi az anekdotáit. ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. július 27., 13:28 (CEST)

Crescenzot, egyszer még egyetemista koromban, idéztem valamilyen szemináriumi dolgozatban, amit Geréby Györgynek kellett leadni. Azóta a nevét is féltve ejtem ki . De nekem is megvan, valamelyik antikváriumban vettem meg. Állítólag megjelenésekor nagy botrányt kavart, a részleteket pontosan nem tudom, de Geréby Gy. valami ilyesmit mondott. – Gothika 2010. július 27., 14:03 (CEST)

Valójában Crescenzo könyve egy nagyon jó könyv abban az értelemben, hogy nagyon jó olvasni, szórakoztató :-). Egyébként én komolyabb munkának gondolom, mint amilyen a híre, de épp a rossz híre miatt, én sem hivatkoznék rá dolgozatban (hacsak nem magáról Crescenzoról írnék). ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. augusztus 1., 21:20 (CEST)

Hát ez valamikor 99/2000/01 környékén volt. Örültem, hogy még valami irodalmat találtam. A tanszéki könyvtár nagyon szegényes volt, sokszor a alapvető művek sem voltak meg. Nem tudom azóta változott-e, de akkoriban nem volt pénz könyvekre, emlékszem mondta a könyvtárosnő, hogy folyóiratokat kellett lemondani. Mentünk a Szécsényibe, vagy az Egyetemi Könyvárba állandóan egy csomót fénymásoltunk, vagy kaptunk a tanároktól fénymásolatokat. Egy halom dossziém van fénymásolt anyagokból. Internetünk itthon még az a becsöngetős modemes volt, ami csiga lassú volt és 5 percenként megszakadt. Az egyetemen pedig csak a számítógép teremben volt, de ott kilométeres sorok voltak. Idegennyelvű könyv meg aztán tényleg ritkaság volt. Volt tanár aki adott kölcsön ha szigorlathoz, vagy valamihez kellett. Nem volt még gugli book sem, sőt még wikipédia se :). – Gothika 2010. augusztus 1., 22:03 (CEST)

Ismerős :-). Nekem 99-ben még talán számítógépem sem volt, azt hiszem, első- vagy másodikéves egyetemistaként kaptam. De még kb. egy évig nem volt net hozzá, mert nagyon drága volt. És nekem is sokáig csöngetett :-). De rég is volt, már nem emlékszem, milyen a modemhang.

Szerencsére én matekot végeztem, ott az irodalmazás nem nagy gond. Két-három jó matekkönyvből is lehet kétszázoldalas dolgozatokat írni, csak papír meg ceruza, esetleg egy Excel kell. Ócsó tudomány. Sőt, igazából még könyv is csak azért kell, hogy legyen valami az irodalomjegyzékben. A szakdolgozatom viszont annyira filozófiai jellegű volt, hogy ahhoz tényleg sok-sok könyvet használtam, csakhogy mivel nagyon régóta érdekelt a téma (már gimnazistaként tudtam, hogy valószínűleg Fregéről fogok írni, sőt, a téma már kb. hetedikes korom óta érdekelt), az évek során apránként megvettem minden könyvet, ami csak elérhető. ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. augusztus 1., 22:28 (CEST)

Járőr

Kész, sok sikert hozzá! – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. július 27., 15:01 (CEST)

Kösz! Müxik – Gothika 2010. július 27., 15:29 (CEST)

Nagyon úgy fest, te lettél a magyar Wikipédia századik járőrjoggal felruházott szerkesztője. Gratula:)– Grósznyó 2010. július 27., 16:10 (CEST)

Az jó mert kerek. Akkor most, egyúttal, mérföldkő is lettem .– Gothika 2010. július 27., 16:59 (CEST)

Platón

Megtennéd, hogy néhány szóban megindoklod Denceynek, miért nem kell oda kép? Te összeszedettebben meg tudnád fogalmazni, arról nem is beszélve, mennyivel jártasabb vagy a témában nálam. Köszönöm, előre is. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. augusztus 7., 22:44 (CEST)

Közben átnéztem az elmúlt hónapok vitáit. Kétségkívül fura alak a Dencey, de látom te is szeretetteljesen piszkálód őt. Ha nagy hülyeséget ír az én témámban kijavítom. Csak nem bírok rájönni, hogy direkt akar idegesítő lenni, vagy csak ennyire futja neki. Mert, ha tudnám akkor azt is tudnám, hogy érdemes-e válaszolni neki, vagy sem. Ez a hellenisztikus bejegyzése eléggé azt az érzett keltette bennem, hogy nemigazán tudja mit csinál, ha lát valamit, ami szerinte jó, azt mindenképpen meg akarja osztani a világgal. Elég "hirtelenember" lehet.– Gothika 2010. augusztus 8., 11:35 (CEST)

Nem direkt akar idegesítő lenni, csak nem kedvelik egymást DD-vel. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. augusztus 8., 11:39 (CEST)

Hát DD-nek, amióta ismerem, mindig volt egy-egy ilyen "kedvence". De, ha már szóba jött, megírom a hellenisztikus filozófia cikket. Elég fontos kor volt.– Gothika 2010. augusztus 8., 11:55 (CEST)

CaCO3

Szia! Arra kérlek, hogy a budapesti víz mésztartalmát más szerkesztőkkel összefüggésben nem emlegesd, mert könnyen személyeskedésnek értelmezhető. Csigabi^{itt a házam} 2010. augusztus 8., 16:12 (CEST)

Akkor légyszíves magyarázd meg te neki, hogy „klasszikus bölcselet” nagyjai kifejezés miért hibás ha Raffaello képre alkalmazzuk. Én kifogytam az érvekből. Annak ellenére, hogy már kivettem a képet és az aláírást más cikkből, most az Arisztotelész etikája cikket nézte ki magának és oda tette be. A lábjegyzet amit beszúrt ráadásul az én állításomat igazolja. Az a cikk az első szigorlatom dolgozatát tartalmazza, s most végig kell nézem ahogyan valaki tönkreteszi. És nem tudok tenni semmit, mert úgyis visszaállítja, vagy ide jön cirkuszolni. Elég patt helyzet ez az egész, és mélységesen lehangoló.– Gothika 2010. augusztus 8., 16:51 (CEST)

Leesett :-). De tényleg ne má. ♥♥♥ Γουββοσ Θιλοβούββοσ ✍ 2010. augusztus 8., 16:15 (CEST)

– Gothika 2010. augusztus 8., 16:51 (CEST)

Ami a "csodálkozom, hogy Gubb ezt békésen tűri" dolgot illeti: nem mindent veszek ám észre én sem. Néha csak olvasom az irodalmat, vagy a google-lel keresgélek, és addig nem nagyon figyelem a Frissváltoztatásokat, de még az éppen szerkesztett cikket sem. Ha valaki szerkesztette közben a cikket, arra semmi sem mutat, nem kapok olyan sárga csíkot, mint amikor a vitalapomat szerkesztették meg. ♥♥♥ Γουββοσ Θιλοβούββοσ ✍ 2010. augusztus 8., 17:18 (CEST)

Ezek szerint nem használod a látszert. A friss változások lapon így könnyen látható, hogy ki mit írt be egy bizonyos cikkbe anélkül, hogy a cikkre kéne kattintani. Nem kell a laptörténetet nézni. Persze néha rá kell nézni a friss változtatások lapra. Azt hittem láttad, bocs.– Gothika 2010. augusztus 8., 17:32 (CEST)

Valóban nem. Egyszer kipróbáltam és volt valami benne, ami idegesített (asszem a szerkesztést tette kényelmetlenné vagy nem tudom, már nem nagyon emlékszem, csak arra, hogy kb. öt perc múlva már nem volt a gépemen :-)). ♥♥♥ Γουββοσ Θιλοβούββοσ ✍ 2010. augusztus 8., 17:35 (CEST)

Az valami más lehetett, mert ennek semmi mellékhatása nincs, főleg a szerkesztésben nem. Próbáld ki a beállításaim fülre kell kattintani, majd a segédeszközökre, ott az általános segédeszközök között lesz felülről a második. Egy próbát megér, nekem bejött ez a kütyü.– Gothika 2010. augusztus 8., 17:41 (CEST)