Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Shimarin/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Stanka

[szerkesztés]
Joe Stanka
Stanka 1955-ben a Des Moines Bruins csapatában
Stanka 1955-ben a Des Moines Bruins csapatában
Teljes névJoe Donald Stanka
Született1931. július 23.
 USA, Oklahoma, Hammon
Elhunyt2018. október 15. (87 évesen)
 USA, Texas, Katy
Csapatadatok
PosztDobó
IskolaOklahoma Agricultural and Mechanical College
MLB-statisztika
Győzelmi arány1–0
Kiérdemeltfutás-átlag3,38
Kiejtések3
NPB-statisztika
Győzelmi arány100–72
Kiérdemeltfutás-átlag3,03
Kiejtések887
Profi csapatok
LigaCsapatÉv
MLBChicago White Sox1959
NPBNankai Hawks1960–1965
NPBTaiyō Whales1966
Díjak, elismerések

Joe Donald Stanka (Hammon, 1931. július 23–2018. október 15., Katy) amerikai profibaseball-kezdődobó, aki a Major League Baseball bajnokságban szereplő Chicago White Sox (1959), illetve a Nippon Professional Baseball bajnokságban szereplő Nankai Hawks és Taiyō Whales (1960–1966) csapatokban játszott. Stanka Amerikában tíz évet hánykolódott az alsóbb ligákban, mielőtt összesítve mindössze 5⅓ játékrész erejére felhívták a Major League-be, azonban Japánban az egyik legkiemelkedőbb külföldi származású keződodbó lett. Stanka kétszeres NPB All-Star, egyszer elnyerte a Legjobb Kilenc díjat, illetve 1964-ben a Nankai Hawks csapatában megnyerte a Japan Seriest.

Stanka egyike a kettő olyan külföldi játékosnak, aki 100 mérkőzést tudott nyerni az NPB-ben. Az 1960-as Japan Series első és ötödik játékát is megnyerte, azonban a harmadik mérkőzést elvesztette és a negyedik meccsen is botrányos körülmények között ő engedte be a vesztes találatot. A sorozat után neki ítélték a vesztes csapat legjobb játékosának járó Küzdőszellem díjat. Az 1964-es Japan Series első, hatodik és hetedik játékát is megnyerte, míg a harmadikat elvesztette. Azzal, hogy két egymást követő napon is nyerni tudott, illetve mindhárom győztes mérkőzésén shutoutot dobott, nem csak a Japan Series és a Pacific League legjobb játékosának járó díjat érdemelte ki, de szinte mitikus státuszt ért el Japánban.

Fiatalkora

[szerkesztés]

Stanka 1931. július 23-án született az oklahomai Hammon városában Bill és Tress Stanka negyedik gyermekeként. Kilencedik iskola éve előtt családjával Carterbe költözött. Stanka kedvenc sportja a kosárlabda volt, az iskolai csapatban centerként játszott. 15 éves korára 195 centiméteres magasságával egy fejjel magasabb volt a legtöbb kortársához képest, ezért könnyűszerrel uralta a pályát. Mivel a kosárlabdaszezon után unatkozott, ezért annak ellenére is csatlakozott az iskola baseballcsapatához, hogy korábban nem baseballozott. Mivel a csapat játékoshiánnyal küszködött, ezért Stanka azokon a posztokon játszott, ahova éppen nem találtak tapasztaltabb játékost, ami azt jelentette, hogy általában egyesvédőként vagy külsővédőként, ritkábban dobóként jutott szerephez.[1]

A végzős iskolaéve előtt a családja Waynokába költözött. Stanka az ezt megelőző nyarat Bostonban, a bátyjánál, Oralnél töltötte, ahol szinte minden nap Boston Red Sox- és Boston Braves-mérkőzésekre járt, így egyre inkább megkedvelte a játékot. Waynokában az amerikaifutball-csapathoz is csatlakozott, holott korábban ezt a sportot sem játszotta. A kosárlabdacsapattal az alapszakaszt 28 győzelemmel és két vereséggel zárták, Stanka csapatrekord 320 pontot dobott,[2] ezért össz-állami-játékosnak is megválasztották. Teljesítményével ösztöndíjat nyert az Oklahomai Mezőgazdasági és Műszaki Kollégiumba.[3] Az első egyetemi éve előtt Waynoka városi baseballcsapatában, a Waynoka Railsben is játszott. Miután a csapat Enidben megmérkőzött egy állami fél-profi bajnokságban a Brooklyn Dodgers részmunkaidős játékosfigyelője alsóbb ligás játékosszerződést is ajánlott neki.JEAN15 Stanka nem fogadta el az ajánlatot, mivel kosárlabdázó szeretett volna lenni. Az egyetemi kosárlabdacsapatának vezetőedzője Henry Iba volt, akivel nem jött ki és a barátnője, Lida Jean McDaniel, is hiányzott neki, ezért 18 éves korában abbahagyta az iskolát.[4]

Miután hazaköltözött összeházasodott barátnőjével, és édesapját követve a Santa Fe Railroad vasúttársaságnál talált munkát pályajavítóként.

Pályafutása

[szerkesztés]

1950–1952: Brooklyn Dodgers

[szerkesztés]

1950 májusában Jean mumpszos lett, korai vajúdásnak esett, az orvosok neki nagyon kevés míg a születendő fiának egyáltalán nem adtak esélyt a túlélesre. Május 15-én piciny születési tömegét leszámítva egészségesen megszületett Joe Daryl, azonban a család a vasutassztrájk miatt nem tudta kifizetni a kórháznak a 300 dolláros kórházi díjat.JEAN17–18[5] Stanka felkereste Bert Wellst, a Dodgers területi játékosfigyelőjét, akinek segítségével alsóbb ligás baseballjátékosi szerződéshez jutott, melyben 750 dolláros szerződési bónuszt állapítottak meg, melyből 650 dollárt 30 napos maradáshoz kötöttek.[1] Stanka kizárólag a gyors pénzszerzési lehetőség miatt jelentkezett, a baseball továbbra sem kifejezetten érdekekte, arra gyakorlatilag „egynyári munkaként” tekintett és a tervei szerint a vasutassztrájk enyhülésével visszatért volna a biztos fizetést és kiszámíthatóbb jövőt biztosító pályajavítói állásához.AGOF35–36

Profi pályafutását a Class D szintű Kansas–Oklahoma–Missouri League bajnokságban szereplő Ponca City Dodgers csapatában kezdte meg, ahol havi 150 amerikai dolláros fizetést kapott.[6] Kezdetben labdairányítási problémákkal küzdött; valamint Boyd Bartley vezetőedzőt is magára haragította, amikor lekéste a csapatfotózást. Első mérkőzésén rendkívül pocsék volt; dobóhibával még egy futást is beengedett. Körülbelül egy hónap után, ami alatt 1–3-as győzelmi arányt ért el, tapasztalatszerzés céljából áthelyezték a szintén Class D szintű Sooner State League bajnokságban szereplő Duncan Uttmen csapatába. A szezont kiábrándító 1–8-as győzelmi aránnyal és rendkívül gyenge 8,72-os kiérdemeltfutás-átlaggal zárta, illetve 10 vad dobódobása is volt, 69-szer megsétáltatta az ütőjátékost és 11 hazafutást is beengedett. Stanka kiérdemeltfutás-átlaga a körülbelül 3500 alsóbb ligás dobójátékos közül a huszonhatodik legrosszabb volt az évben.[6] PANASZKODOTT A PÁLYA RENDKÍVÜL GYATRA ÁLLAPOTA (FŰ/ESTE NEM LEHET SEMMIT LÁTNI A GAGYI VILÁGÍTÁS MIATT[7] A szezon után a poncai „Jay G. Paris Furniture Company” üzletében dolgozott eladóként.[8]PG34/KV58[9]



Az 1951-es szezont ismét a Ponca Citynél kezdte, ahol ligaharmadik 16 győzelem mellett 5 vereséget és 2,53-as kiérdemeltfutás-átlagot ért el,[10] amivel nagyban hozzájárult a csapata bajnoki címéhez. KOM FÉLÉVÉS ÉS ÉV VÉGI ALL-STAR[11] A kiváló teljesítményének köszönhetően az 1952-es szezonra három szintet átugorva felhívták a Class A Western League bajnokságban szereplő Pueblo Dodgersbe, ahol azonban már csak 7–11-es győzelmi arányra volt képes. Stanka kizárólag gyorslabdákat és knuckle curve-t tudott dobni, azonban utóbbitól eltiltották az edzői, mivel az nagy igénybevételnek tette ki a karját. Mivel a gyorslabdájával nem volt megelégedve,nem Pitcher hanem Thrower ezért megkérte Bill McCahan edzőt, hogy tanítsa meg neki, hogy hogyan kell csavartlabdát dobni.KV57: kifejezetten hatásos knuckle curve-t is tudott dobni, azonban a Dodgers edzői megtiltották neki, hogy azt dobjon, mivel féltették a karját McCahan nem tudott neki segíteni, mivel ugyan a pályafutása elején ő is megpróbált megtanulni csavartlabdát dobni, azonban soha nem sikerült neki azt teljesen elsajátítani. „Joe, soha életemben nem dobtam csavartlabdát. Nem tudom, hogyan segíthetnék.”[1]

1953–1955: Chicago Cubs

[szerkesztés]

Stanka szépen teljesített a Des Moines Bruins, a Chicago Cubs Class D szintű farmcsapata ellen, amivel felkeltette Wid Matthews Cubs-vezérigazgató érdeklődését. 1952. december 2-án a Cubs az 5-ös szabályzat szerinti draft keretében leigazolta Stankát,[12] majd a Class A szintű Los Angeles Angels csapatába osztotta be. Itt mindössze 2 játékrésznyit játszhatott, utána áthelyezték a szintén Class A szintű Des Moines Bruinsba. Stanka itt 1–3-as győzelmi arányt ért el, ezért áthelyezték a Class B szintű Cedar Rapids Raidersbe, ahol 12–8-as győzelmi arányt és ligavezető 2,35-os kiérdemeltfutás-átlagot ért el.[13]

Az 1954-es szezont szintén az Angelsben kezdte, azonban hamar átkerült a szintén Class A szintű Macon Peaches csapatába, ahol 16–5-ös győzelmi arányt és 2,99-os kiérdemeltfutás-átlagot ért el. A szezon után a Puerto Rico-i téli ligában, a Indios de Mayagüez csapatában is játszott. Első kettő mérkőzését az ellen a Cangrejeros de Santurce csapatával szemben kezdte, amelynek minden idők egyik legjobb baseballozójának tekintett Willie Mays is a tagja volt. Stanka mindkét mérkőzésen gyengén teljesített, így a csapat pár hét után felbontotta a szerződését.[1]

A Cubs meghívta Stankát az 1955-ös tavaszi edzőtáborába, ahol Dutch Leonard dobóedző javaslatára megváltoztatta a dobómozdulatát, hogy az ütőjátékosok nehezebben tudják leolvasni, hogy milyen dobódobást fog dobni. Leonard a csavartlabda dobásának alapjait is megtanította Stankának.[14] Stanka szépen teljesített az edzőtábor során, így a szezont ismét az Angels csapatában kezdte. Stanka úgy gondolta, hogy az edzőtáborban nyújtott teljesítménye miatt megkapja az Angels ötödik kezdődobójának posztját, azonban Bill Sweeney vezetőedző a Class C szintű Stockton Portsból felhívott Bob Thorpe-ot jelölte ki a pozícióra. Stanka első játékára a vártnál két nappal korábban került sor [[]] lebetegedése miatt. Stanka rendkívül gyengén kezdte a mérkőzést, és 4 kiérdemelt futás és számos sétáltatás után Sweeney a negyedik játékrészben bement a pályára, hogy leváltsa. Stanka ahelyett, hogy az ilyenkor szokásos módon átadta volna a labdát a vezetőedzőjének, inkább leteremtette Sweeneyt és elhajította a labdát, majd lement a pályáról. Stankát másnap azonnal visszaküldték a Bruinsba. Stanka a szezon jelentős része alatt könyökfájdalmakra panaszkodott, ami miatt masszázskezelésekre kellett járnia. Pepper Martin vezetőedző gyakran a hazai sorozatok első és utolsó mérkőzésén játszatta, így az idegenbeli sorozatokat kihagyhatta és elmehetett a kezelésekre. Stanka ezzel kivívta a csapattársai ellenszenvét, azonban a teljesítményével igazolta, hogy Martin helyesen döntött. A szezont ligavezető 17 győzelemmel és 9 vereséggel, illetve 3,43-os kiérdemeltfutás-átlaggal zárta.[15] Western League All-Star.[16]

1956–1959: Sacramento Solons

[szerkesztés]

A Cubs 1955. szeptember 22-én bizonyos pénzösszegért, illetve kettő később megnevezésre kerülő játékosért megszerezte John Briggst és Richie Myerst a Sacramento Solons csapatától. A Solons választása később Stankára és Bubba Churchre esett.[17] Az 1956-os szezonban gyengén teljesített, 14 vereség mellett mindössze 5 győzelmet ért el. A következő két szezonban 10–14-es győzelmi arányt ért el.

1957 augusztusában forkball helyett ismét fastballt dobott a kiejtésekhez. Ezt a dobódobástípust jobban tudta irányítani, így inkább az ütőzóna aljára kezdett dobálni. Ezzel még a ratyi 7–9-es győzelmi aránya ellenére is felkeltette az MLB-csapatok érdeklődését. A Solons 35 000 dollárra és játékosokra számít Stankáért cserébe.[18]

Az 1959-es szezon előtt a venezuelai téli ligában, a Licoreros de Pampero csapatában is játszott. Itt 18 játékon jutott szerephez, melyek során 10–8-as győzelmi arányt és 2,44-os kiérdemeltfutás-átlagot ért el.[19] 10 győzelme több mint amennyit a csapattársai összesen szerzetek.[20] Ez után még a dominikai téli ligában, a Tigres del Licey csapatában is szerephez jutott, ahol 2–2-es győzelmi arányt ért el. Stanka hírhedten gyengén kezdte a szezonokat, általában csak május végére–június elejére jött bele a játékba. Az 1959-es szezon ő nyitotta, és június 23-ig tőle szokatlanul jó 9–3-as korai sikert ért el.[21][22][23]

A Solons egyik MLB-csapattal sem kötött játékosképzési szerződést, helyette inkább arra specializálódott, hogy fiatal játékosokat szerez be olcsón, majd azokat továbbképzi és nagyobb pénzösszegért eladja a szerződésüket egy MLB-csapatnak. Stanka iránt a Kansas City Athletics is komolyan érdeklődött, azonban az 1958-as szezon során a Cleveland Indians feltételes alapon felvásárolta Stanka szerződését, azonban a szezon első felében nyújtott gyenge teljesítménye és Bobby Bragan Indians-vezetőedző szerinti nem elég meggyőző gyorslabdája miatt végül felbontotta azt.KV63[24][21]


Stanka a következő három szezont a Solonsnál játszotta le, ahol 25–42-es győzelmi arányt ért el.

Gary Blaylock bemutatta neki Harada „Cappy” Cuneót (原田恒男?), akivel San Fransiscóban találkozott, hogy leszervezzen neki egy játékosszerződést 1 NPB-csapattal. Stanka hamar kirázta a fejéből, hogy Japánban folytassa a pályafutását, mivel ChiSox szerződést ajánlott neki.[25]

1959–1960: Chicago White Sox

[szerkesztés]

1959. augusztus 7-én a Detroit Tigers ajánlatát legyőzve[26] a Chicago White Sox 30 000 amerikai dollárért felvásárolta Stanka szerződését. A ChiSox inkább setup manként vagy felváltódobóként kívánta Stankát alkalmazni, ami kifejezetten meglepő volt, hiszen Stanka nem csak az összes szezont, hanem a legtöbb mérkőzést is „lassan” kezdte.KV62 Miután a White Sox felvásárolta a szerződését búcsúbulit tartott a szobatársaival, így másnap rendkívül meglepte, hogy Hank Greenberg vezérigazgató még aznap játszatni akarja. Al López vezetőedző inkább Billy Pierce-t játszatta. Pierce a játék közepe fele több bázisfutót is felengedett, így szóltak Stankának, hogy kezdjen el bemelegíteni. A kimerültség és az idegesség miatt Stanka meghúzta az egyik ágyékáizmát. Stanka MLB-bemutatkozása végül másnap, 1959. szeptember 2-án, a Detroit Tigers elleni duplajáték második mérkőzésén, a Comiskey Parkban volt.[7] Stanka Barry Latmant váltotta az ötödik játékrészben, 3–0-ás Tigers vezetésnél. A White Sox az ötödik játékrész alján 11 futást szerzett, Stanka az első lapkán való megjelenésén nem tudott feljutni a bázisra, azonban a másodikon egy egylapkás találatot szerzett, amivel egy bázisfutót is bejuttatott a hazai bázisra. A nyolcadik játékrészben az ágyékfájdalma elkezdte jobban zavarni, így a dobásai egyre inkább az ütőzónán kívülre kerültek, ezért Gerry Staleyvel leváltották. Végül 3​⅓ játékrész alatt egyetlen találatot és futást engedett be és a White Sox 11–4 arányban megnyerte a játékot, így a győzelmet is neki írták fel.4BB/2K[27][28] Stanka a hónapban mindössze egy további játékon jutott szerephez, amikor szeptember 5-én Norm Casht váltotta a nyolcadik játékrészben a Cleveland Indians ellen. Itt már nem volt olyan jó a teljesítménye, a legelső ütőjátékos, akivel szembetalálkozott, Woodie Held azonnal egy 450 lábas hazafutással üdvözölte, azonban a két lejátszott játékrésze alatt, ez volt az egyetlen találat amit feladott.[28] A White Sox 5–6 arányban elvesztette a játékot.0BB/1K[28][29] Stankát rendkívül zavarta a meghúzódott ágyékizma, a csapat egyik edzője legalább egyhetes pihenőt javasolt. Erről Lópezt nem tájékoztatták, amikor pár nappal később be akarta állítani Stankát az nem tartózkodott a stadionban. A White Sox végül 5 győzelemmel az Indians előtt az élen fejezte be a szezont, ezzel először megnyerve az Amerikai Ligát. A sorozat után összeszólalkozott Greenberggel amiért nem kapott jegyeket a World Seriesre, illetve fizetésemelést követelt, mivel a Solonsban az illegális juttatásokkal együtt több volt a bére. Greenberg sem tudott Stanka sérüléséről, ezért leteremtette azt és megjegyezte, hogy „Igazán arcátlan dolog, hogy még több pénzt követelsz, holott nem voltál hajlandó dobni!”[7] Ugyan Stanka ki bírta magyarázni magát és a következő fizetéséhez kisebb prémiumot is adtak, valamint a World Series során bullpen-dobóként is tevékenykedhetett, azonban Greenbergre rossz benyomást keltett az összeszólalkozásuk. Mivel Stankát augusztus 31. után hívták fel, ezért a szabályok szerint nem játszhatott az 1959-es World Seriesen, így a lelátóról nézte, ahogy a csapata 4–2 arányban kikapott a Los Angeles Dodgerszel szemben.

Az 1959-es szezon után egymást követő második évben ismét játszhatott a venezuelai ligában szereplő Licoreros de Pampero csapatában. Ez alkalommal 12 játékon jutott szerephez, melyek során 6–5-ös győzelmi arányt és 2,20-os kiérdemeltfutás-átlagot ért el.[19]

1960–1965: Nankai Hawks

[szerkesztés]
Stanka 1961-ben a Nankai Hawks csapatában

Stanka miután az újságból megtudta, hogy nem sok esélye van, hogy bekerüljön a ChiSox csapatába, kérvényezte a visszavonulását. Stanka nagy hibát követett el, mivel a Ford Frick baseballbiztosnak szánt kérvényét is a ChiSox vezetőségének címezte, illetve a levélben azt sem jelölte meg, hogy „visszavonulása” ellenére Japánban továbbra is profi baseballozóként szeretne tevékenykedni.[30] Mivel Stanka a szezont szokásához híven gyenge kezdte, ezért a ChiSox vezetőségét kezdetben nem kifejezetten érdekelte Stanka tevékenysége. Az év második felére belejött a játékba és az első Japánban töltött szezonját 17–11-es győzelmi aránnyal fejezte be, ezért a ChiSox vezetősége felkereste Fricket, hogy visszaszerezzék Stankát. Ugyan Frick úgy döntött, hogy a ChiSox rendelkezik Stanka szerződésével, azonban ezzel a Hawks vezetősége nem értett egyet, és az 1961-es szezon nyitómérkőzésén is Stankát játszatták.[31] Stanka első szezonjában ugyan túlteljesítette a csapat elvárásait (15 győzelem), azonban a japán szurkolók teljesíthetetlen elvárásokat helyeztek az amerikai játékosok, így Stanka elé is, akitől azt várták, hogy a mellette eltörpülő japán játékosok gyakorlatilag biztos ütést sem fognak tudni ellene szerezni.

Stanka jól kezdte az 1961-es szezont; egymás után öt győzelmet jegyzett. Június közepén a csapat egymás után ötször kapott ki, valamint betegség miatt Curioka vezetőedzőnek is ki kellett hagynia több mérkőzést, így a csapatmorál alacsonyan volt. Curioka betegségével párhuzamosan a csapata visszatért a formába, augusztus közepére 10 győzelemmel álltak az élen a második Daimai Orionstól. A Szugiura–Stanka páros által vezetett dobóbrigád, illetve a Nomura Kacuja köré összpontosuló ütők is nagyon ott voltak a szeren. Augusztus végén Szugiura, a csapat ásza a túlhajszolás miatt nem érezte a bal karját; alacsony vérnyomás miatt érelzáródást szenvedett.[32] Szugiurát szeptember 14-én a Tokió Egyetemi Kórházban megműtötték. Szeptember 20-án egy a Hankyū Braves elleni vereség után a csapat 150 nap után először szorult vissza a második helyre, az élre a Toei állt. Az újságok ekkor már arról cikkeztek, hogy szinte biztos, hogy a Toei a bajnoki címig menetel. A szezon végén az 1–2. helyen álló Nankai–Toei 4 egymást követő mérkőzést játszott, a sorozat kimenetele döntötte el a bajnokságot. A Koksz végül 2,5 mérkőzéssel a Toei előtt fejezte be az alapszakaszt. Október 15-én, Stankát a 9. játékrészben váltották be, hogy megmentse az 5–4-es állást és ezzel megszerezze a Koksz a bajnoki címet.[33] A Japan Seriesen a Kjodzsin várta a Kokszt, az első mérkőzés október 21-én helyett 22-én játszották le a heves zivatarok miatt. A Koksz Stankát jelölte ki az első meccsre, melyet 6–0 CGSO 3H 1BB meg is nyert.[34] A győzelem túlságosan nagy önbizalmat adott a Koksz-játékosoknak.[35][36] A harmadik mérkőzést szintén Stanka kezdte, azonban 6⅔ játékrész alatt 5 futást engedett be, csapata 4–5 arányban kikapott.[37] Stankát a negyedik mérkőzésen is játszatták, a kilencedik játékrészben állították be, miután a Kjodzsin kiegyenlített. „a japán baseball leghíresebb dobódobása” – kilencedik játékrész, 2 kiejtett játékos, bázisok tele, 1–2 Andy Miyamotónak, Stanka megkérdőjelezhetetlenül strike-ot dobott, azonban a „Giants tizedik emberének” gúnyolt Endzsódzsi HPU mégis ballt kiáltott. Stanka és a társai azonnal leteremtették Endzsódzsit, Miyamoto a következő dobással bejuttatta a játék megnyeréséhez szükséges 2 futást. Stanka és a társai azonnal a bíróra támadtak, fellökték azt, rendőrök blabla The Chrysanthemum and the Bat PG113–114? CH A Game for the Fan [38] Ugyan Stanka engedte be a vesztes találatot, azonban az akkori szabályok értelmében az első találatot beengedő dobót, ez esetben Morinokát nyilvánították vesztesnek.[39] Az ötödik mérkőzést Stanka kezdte, 9 játékrész alatt 3 futást engedett be, csapata 6–3 arányban nyert.[40]

Frick az 1961-es szezon előtt megfenyegette japán párját, Inoue Noborut, hogy szolgáltassák vissza Stankát, ellenkező esetben megtiltja, hogy az amerikai bassballcsapatok Japánban turnézzanak.[41] Ugyan Inoue nyilvánosan kijelentette, hogy szerinte a Hawks nem tartozik semmivel az amerikaiaknak, azonban a helyzet elmérgesedését megelőzendő felszólította a Hawks vezetőségét, hogy valamilyen módon tegyenek eleget a követeléseknek. Stanka végül 15 000 amerikai dollárért kivásárolta a szerződését a ChiSoxtól.[42][43]

Az 1964-es szezon alapszakaszának utolsó 15–20 mérkőzésen Stanka volt az egyetlen a csapatában, aki nyerni tudott, az utolsó hónapban 8 egymást követő győzelmet jegyzett. Stanka lett az első nem japán származású amerikai, aki megkapta az NPB legjobb játékosnak járó díjat.niszei[* 1] Stanka a Japan Series legjobb játékosának járó díját is kiérdemelte, első nem japán származású amerikaiként.[* 2] A díj felé vezető úton a japán bírók gyakran kisebb ütőzónát alkalmaztak és egyszerűen rendkívül rossz bírói döntéseket hoztak nála, hogy ezzel csökkentsék az esélyét a díj elnyerésére.[44] Hasonló rasszizmus korábban például Starffin és Bucky esetében is megfigyelhető volt, azonban ők annak ellenére sem kapták meg a díjat, hogy sokkal jobbak voltak, mint a díjazott japán játékosok[45] Az 1964-es szezont ligaharmadik 26 győzelem mellett 7 vereséggel, ligavezető 6 shutouttal és kezdődobók között legjobb 2,40-os kiérdemeltfutás-átlaggal zárta.[46] Stanka nem értett egyet azzal, hogy ő érdemli meg az alapszakasz legjobb játékosának járó díját, szerinte csapattársa, Hirosze Josinorinak kellett volna azt megkapnia, mivel ütőátlag, futások és ellopott bázisok tekintetében is vezette a ligát.


Stanka utolsó a Hawks-csapatában töltött szezonjában, 1965-ben 14 játékot nyert meg, utána csak 44 évvel később sikerült egy külföldi Hawks-játékosnak, legalább 10 mérkőzést megnyernie egy szezonban, amikor D. J. Houlton 11 győzelmet szerzett 2009-ben.


Hirosze Josinori szerint Stanka volt az NPB minden idők legjobb külföldi dobója.[47]

Joe Stanka, a temperamental 6’3” 200-pound pitcher, had a penchant for the “shaving pitch” as the Japanese called his brushback delivery. Bacque, like Stanka and Spencer, fit the stereotype American image. Big and hairy-chested ... Az NPB-ben négyszer állították ki, egyszer az ellenfél csapatának egyik tagjával való verekedés, kétszer a HPU-ra való támadás, illetve egyszer az ellenfél csapatának vezetőedzőjének „megtápázásáért”. The Chrysanthemum and the Bat PG130–131?

Miután az 1964-es Japan Seriesen két egymást követő napon is shutoutot dobott, megváltoztatta a japán véleményét az amerikai dobókról; azokat „nyápicoknak” tartották, mivel két mérkőzés között négy nap pihenőre volt szükségük.[7][48]


1964-ben egy a Kintetsu Buffaloes elleni mérkőzés során Stanka úgy vélte, hogy a HPU szándékosan nem az ő javára dönt az ütőzóna sarkaiba dobott labdáknál, ezért elkezdett angolul a bírónak ordibálni. A második bázison lévő Chuck Essegian, akit korábban Stanka megpróbált ledobni, úgy vélte, hogy Stanka neki ordibál, ezért a dobódombhoz sietett és elkezdett Stankával verekedni. Ez volt az NPB első olyan verekedése, melyben kizárólag 2 amerikai vett részt. The Chrysanthemum and the Bat

1964. június 7-én (szintén a Kintetsu ellen) Kodama Akitosi háta mögé dobta a labdát, aki ugyan el tudta kerülni azt, azonban Kodama és a teljes Kintetsu csapat elkezdett vitatkozni a bíróval. A következő dobás közben a Kintetsu vezetőedzője, Bettó Kaoru időt kért és ismét elkezdett veszekedni a HPU-rel, Stanka erre megragadta Bettót és ellökte azt, ezzel kirobbantva a japán profi baseball 30 éves fennállásának első kispadürítő verekedését. A pályára kivezényelt 70 rendőrnek 26 percbe telt visszaállítani a rendet, a mérkőzés Stanka nélkül folytatódott.[49]

1966: Taiyō Whales

[szerkesztés]

1965-ben legidősebb fia, Joey, a fürdőszobai gázbojler meghibásodása miatt megfulladt, ezért december 4-én Stanka hazautazott Oklahomába és úgy döntött, hogy visszavonul a baseballtól. Miután ráeszmélt, hogy a fia elvesztésének fájdalma mindenhova elkíséri, úgy döntött, hogy mégsem vonul vissza, az 1966-os szezonra a Taiyo Whales csapatától kapott szerződést. Fizikailag és mentálisan sem volt formában, az évet kiábrándító 6–13-as győzelmi aránnyal zárta. A szezon után érezte, hogy mar sosem fog formába jönni és úgy érezte, hogy meglopta a csapatát. A következő szezonra már csak edzői állást ajánlottak neki, amit nem fogadott el. Utolsó profi mérkőzésén, 1966. szeptember 27-én a Yomiuri Giants csapata ellen megszerezte a századik NPB-győzelmét, első nem japán játékosként.[50][* 3]

TÉLI LIGA – DOMINIKA, PUERTO RICO, VENEZUELA!!!!!

[51]


Kifejezetten jó ütőjátékos volt, többször csereütőként is beváltották.[52]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Stanka előtt Wally Yonamine (1957) japán származású amerikai is megkapta a címet. Mielőtt a liga 1950-ben átszerveződött a Nippon Professional Baseballba Harris McGalliard (1937, ősz) is megkapta a címet.
  2. ↑ Stanka előtt Andy Miyamoto (1961) japán származású amerikai is megkapta a díjat.
  3. ↑ Stanka előtt Viktor Konsztantinovics Sztaruhin orosz dobó 1939-ben már megszerezte a századik győzelmét, azonban 1940-ben a második világháború miatt egyre erősödő idegengyűlölet miatt a Japán állam nyomására felvette a japán állampolgárságot és a Szuda Hirosi (須田博?) japán nevet, így rá a japán sajtó japánként tekint. A 2019-es szezon végéig mindössze további egy nem japán játékosnak sikerült ez; Gene Bacque-nak, aki 1966. szeptember 27-én szerezte meg a századik és egyben utolsó NPB-győzelmét.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d Rogers, III, C. Paul (2009. december). „The Road Less Traveled—Joe Stanka's Strange Baseball Odyssey” (pdf). Oklahoma: The Magazine of the Oklahoma Heritage Association 14 (3), 33–45. o. (Hozzáférés: 2020. augusztus 22.) 
  2. ↑ (1952. március 14.) „Joe Stanka Leads Grillers in Scoring” (angol nyelven). The Ponca City News 59 (143), 11. o. 
  3. ↑ Meece, Volney (1989. április 4.). „Japanese Gave Stanka a Big Hello” (angol nyelven). The Oklahoman, Kiadó: GateHouse Media. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.) 
  4. ↑ Ikei 1986 33. oldal
  5. ↑ Sharp, Scott (1999. május 16.). „Waynoka Remembers City to Name Ballfield In Honor of Joe Stanka” (angol nyelven). The Oklahoman, Kiadó: GateHouse Media. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.) 
  6. ↑ a b Connery, S. Donald (1962. június 25.). „A Yank in Japan” (angol nyelven). Sports Illustrated, Kiadó: Authentic Brands Group. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.) 
  7. ↑ a b c d https://sabr.box.com/shared/static/x4209io8n0sk3vuvz32y.pdf
  8. ↑ (1954. december 30.) „Three Players Make Home In Ponca City” (angol nyelven). The Ponca City News, 7. o. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.) 
  9. ↑ Havi fizetése: baseball 150 dollár (2019-es inflációval 1594 dollár, 463 387 forint), 75 dollár (2019-es inflációval 797 dollár, 231 693 forint). Ezeket csak a baseballszezon alatt (4,5–5 hónap kapta), a kéthetes tavaszi edzőtábor alatt nem kapott fizetést. A vasúttársaságnák a baseballozói fizetésének körülbelül négyszeresét kapta az év mindegyik hónapjában.
  10. ↑ https://www.baseball-reference.com/register/leader.cgi?type=pitch&id=3c81a8c4
  11. ↑ (1952. január 1.) „1951 Sports Calendar” (angol nyelven). The Ponca City News, 7. o. 
  12. ↑ Events of Tuesday, December 2, 1952 (angol nyelven). Retrosheet. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
  13. ↑ https://www.baseball-reference.com/register/leader.cgi?type=pitch&id=bfcdece7
  14. ↑ (1955. április 28.) „New Delivery Helps D. M.’s Stanka” (angol nyelven). Des Moines Tribune, 37. o. 
  15. ↑ https://www.baseball-reference.com/register/leader.cgi?type=pitch&id=f5ec659e
  16. ↑ (1955. augusztus 28.) „Willie, Pane Named to First Team of Western All-Stars” (angol nyelven). The Sioux City Sunday Journal, Sports 3. o. 
  17. ↑ Events of Thursday, September 22, 1955 (angol nyelven). Retrosheet. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
  18. ↑ Kane, Tom (1957. augusztus 10.). „Fastball That Hums Keeps Scouts On Stanka's Trail” (angol nyelven). The Sacramento Bee, D-2. o, Kiadó: McClatchy. 
  19. ↑ a b https://web.archive.org/web/20190831054457/http://www.pelotabinaria.com.ve/beisbol/mostrar.php?ID=stanjoe001
  20. ↑ http://www.pelotabinaria.com.ve/beisbol/tem_equ.php?TE=1958-59&EQ=PAM
  21. ↑ a b Adams, Wilbur (1959. július 9.). „Joe Stanka Gets Off To Fast Start” (angol nyelven). Woods County Enterprise and Waynoka News, 11–12. o. 
  22. ↑ SABR Nine: Joe Stanka, First American All-Star in Japanese Baseball (angol nyelven). Society for American Baseball Research, 2005. június 22. [2010. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
  23. ↑ Doyle, Chas (1959. július 9.). „Solon Slants” (angol nyelven). Auburn Journal, B-7. o, Kiadó: Brehm Communications. 
  24. ↑ https://oklahoman.com/article/2216599/looking-back-on-oklahomafeb-23
  25. ↑ Ikei 1986 35. oldal
  26. ↑ (1959. augusztus 7.) „Chisox Buys Stanka, Offer Sacs Option, Reported $60,000” (angol nyelven). The Sacramento Bee, D1. o, Kiadó: McClatchy. 
  27. ↑ Chicago White Sox 11, Detroit Tigers 4 (2) (angol nyelven). Retrosheet. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
  28. ↑ a b c Ikei 1986 36. oldal
  29. ↑ Cleveland Indians 6, Chicago White Sox 5 (angol nyelven). Retrosheet. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
  30. ↑ Ikei 1986 37. oldal
  31. ↑ (1961. április 11.) „Japan Nine Defies Frick By Pitching Joe Stanka” (angol nyelven). The New York Times, 44. o. (Hozzáférés: 2019. augusztus 31.) 
  32. ↑ Ikei 1986 42. oldal
  33. ↑ Ikei 1986 42. oldal
  34. ↑ https://npb.jp/bis/scores/nipponseries/boxscore1961_1.html
  35. ↑ 毎日新聞1961年11月2日7面
  36. ↑ 日本経済新聞1961年11月2日12面
  37. ↑ https://npb.jp/bis/scores/nipponseries/boxscore1961_3.html
  38. ↑ https://www.gettyimages.com/detail/video/japan-season-creates-anger-nankais-stanka-and-nomura-news-footage/492247480
  39. ↑ https://npb.jp/bis/scores/nipponseries/boxscore1961_4.html
  40. ↑ https://npb.jp/bis/scores/nipponseries/boxscore1961_5.html
  41. ↑ (1961. február 1.) „Joe Stanka In Middle Of Baseball Squabble” (angol nyelven). Vancouver Sun, 15. o, Kiadó: Postmedia Network. 
  42. ↑ (1962. február 5.) „Want To Buy A Baseball Pact? It's Tougher Than You Think” (angol nyelven). The Times, 11-A. o, Kiadó: Gannett. 
  43. ↑ (1962. február 2.) „Hawks Ordered To Pay White Sox For Stanka” (angol nyelven). Johnson City Press-Chronicle, 8. o. 
  44. ↑ Snelling 2014 46–47. oldal
  45. ↑ https://sabr.org/bioproj/person/2dc41d10#sdendnote3anc
  46. ↑ https://www.baseball-reference.com/register/leader.cgi?type=pitch&id=8e959d5f
  47. ↑ 南海ホークス ナンバ栄光と哀しみの故郷 (追憶の球団)、p103
  48. ↑ http://research.sabr.org/journals/files/SABR-National_Pastime-25.pdf
  49. ↑ (1964. június 8.) „Stanka Triggers Japanese Melee” (angol nyelven). Daily News, 51. o, Kiadó: Tribune Company. 
  50. ↑ 【３月14日】1960年(昭35)　スピードはこんなもん？“青い目の日本人”スタンカ、実は… (japán nyelven). Sports Nippon. Sports Nippon Newspapers, 2009. március 1. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
  51. ↑ Sharp, Scott (1999. május 16.). „Waynoka Remembers: City to Name Ballfield In Honor of Joe Stanka” (angol nyelven). The Oklahoman, B7. o, Kiadó: Gannett. 
  52. ↑ Schrader, Gus (1953. július 2.). „Got To Get That Tying Run” (angol nyelven). The Gazette, 11. o, Kiadó: Gazette Communications, Inc.. 

Források

[szerkesztés]

↑ Ikei 1986: Ikei, Maszaru. カ外人選手初の一〇〇勝投手一, ハロー、スタンカ、元気かい – プロ野球外人選手列伝, az 1. kiadás újrakiadása (japán nyelven), Kodansha Bunko, 31–64. o.. ISBN 4-06-183734-6 [1983. július 1.] (1986. május 15.). Hozzáférés ideje: 2019. augusztus 22. 

↑ Trucks 2002: Trucks, Rob. Joe Stanka Chicago White Sox, Cup of Coffee – The Very Short Careers of Eighteen Major League Pitchers, 1. kiadás (angol nyelven), Smallmouth Press, 52–77. o.. ISBN 978-1588480392 [2003. január 7.]. Hozzáférés ideje: 2019. augusztus 22. 

↑ Snelling 2014: Snelling, Dennis. Joe Stanka • Pitcher, 1959 Chicago White Sox – An American wins the Most Valuable Player award in Japan, A Glimpse of Fame – Brilliant but Fleting Major League Careers, az 1. kiadás újrakiadása (angol nyelven), McFarland & Company, 35–52. o.. ISBN 978-0-7864-7749-4 [1993. október 28.] (2014. január 28.). Hozzáférés ideje: 2019. augusztus 22. 


További információk

[szerkesztés]


Története

[szerkesztés]
Lásd még: baseball-videójátékok listája

Az 1960-as évek: A baseball-videójátékok hajnala

[szerkesztés]

Az első basballal kapcsolatos videójátékot John Burgeson írta BBC Vik: The Baseball Demonstrator címmel. A programjának ötletével 1960 decemberében állt elő, miután az influenza ágyhoz kötötte. Munkahelyén, az IBM akroni irodájában a munkaidő után kezdte el írni a játékot az IBM 1620 nagyszámítógépre. Az első teljes mérkőzést 1961. január 6-án futtatta le. Burgeson rá tudta beszélni a céget, hogy a baseballszimulátorát mellékeljék az IBM 1620-hoz. Burgeson szerint a játékából körülbelül 50–200 példány kelt el, azonban Paul Lasewicz vállalati archiváló szerint ez a szám „nem elhanyagolható túlbecslés”. A játékban a játékosok ötven játékosból állíthatják össze a kilenctagú csapatuk keretét, magára a mérkőzések kimenetelébe semmiféle beleszólásuk sincs.[1] A program nem csak a baseball-videójátékok, de a fantáziabaseball egyik korai formája is volt. Kemény János 1965-ben The PDP-10 Timesharing World Series címmel írt egy hasonló programot PDP–10 nagyszámítógépre. A játék egyike volt a legelső BASIC programnyelven írt programoknak.

Az 1971–1984: Az első interaktív baseball-videójátékok

[szerkesztés]

Don Daglow 1971-ben a Pomona College falain belül a PDP–10 nagyszámítógépre elkészítette az első interaktív baseball-videójátékot. A játékot a DECUS programmegosztó szervezet terjesztette az amerikai kollégiumok között. Az egyszerűen Baseball címre keresztelt program teljesen szövegalapú, a játékosoknak különböző kérdesekre kell igen-nem válaszokat adniuk.

1972 májusában a Magnavox megjelentette a Baseball című Magnavox Odyssey-játékot, mely az első videomegjelenítéssel rendelkező baseball-videójáték lett. Az Odyssey mindössze három négyzet megjelenítésére képes, ezért a programhoz a televíziókészülékre tapasztható fóliát, játékkártyákat, egy dobókockát és különböző színű zsetonokat is mellékeltek, ezzel rendkívül körülményessé téve a játék menetét.[2]

A Midway Games 1976-ban megjelentette a Tornado Baseball című játéktermi játékot, melyben az ütőjátékoson és az elkapón kívül az összes többi játékos látható, valamint a játékosok mozgása is animált. A játék egy évvel később megjelent Bally Astrocade-átiratában már maga a gyémánt is látható. Az ugyanebben az évben Fairchild Channel F otthoni videójáték-konzolra megjelent Videocart 12: Baseball című játékban az ütőjátékos és az elkapó is látható, azonban a bázisokat leszámítva maga a pálya nem. A játéknak rendkívül innovatív dobórendszere van, melyben a játékosok a joystick „sisakjának” lenyomásával-felhúzásával a labda sebességét, míg annak tekerésével az irányát változtathatják. A korszak legtöbb baseballjátéka hasonló irányítási sémát vett fel. 1978-ban a Philips Videopac G7000 konzolra Baseball! címmel megjelent az első Európában is forgalmazott baseball-videójáték, majd 1980. július 31-én a Cassette Visionre az első Japánban forgalmazott is.

1978-ban az Atari megjelenetette a Home Run című játékot az Atari VCS otthoni videójáték-konzolra. Ez volt az első szélesebb körben terjesztett baseball-videójáték. Két évvel később a Mattel megjelentette a Major League Baseball című játékot, mely az első ligalicenccel rendelkező baseball-játék lett. A programot a Mattel a Home Run közvetlen riválisának szánta, és számtalan televíziós és nyomtatott sajtóban megjelent reklámot készített, melyekben George Plimpton sportújságíró a két játékot hasonlítja össze, ezzel beindítva az első „konzolháborút”. A Major League Baseballból 1983. június 4-ig 1 085 700 példányt szállítottak le, ezzel az Intellivision legkelendőbb játéka lett.[3][4] Az Atari válasza két évvel később jelent meg RealSports Baseball címen. Ugyan a játék jóval fejlettebb az elődjénél, azonban a konzol hardveres korlátai miatt grafikailag nem tudta felvenni a versenyt a riválisával. Az Atari a játék népszerűsítéséhez a Mattel által alkalmazott taktikát használta; a reklámokban Billy Martin, az Oakland Athletics vezetőedzője szerepelt és nem csak a rivális játékot, de Plimpton szavahihetőségét is támadja. A Mattel erre az Intellivision World Series Baseball című játékkal válaszolt. Ez volt az első szimulációs játékmenetű baseballjáték, mely számos technikai újítást vezetett be a sportjátékokba; köztük a statisztikaalapú játékmenetet, a scrollozó játékteret, a televíziós közvetítésekhez hasonló, váltakozó kameraállásokat, illetve az Intellivoice kiegészítőn keresztüli hangkommentárt. A játék lett volna az első baseball-videójáték, melyben liga- és játékosszövetség-licenc is szerepel, azonban a videójáték-ipar 1983-as összeomlása miatt végül pénzügyi okok miatt kikerültek a valós nevek a játékból. Az Atari válasza erre a RealSports Baseball Atari 5200-átirata volt, mellyel már az Atari grafikailag felül tudta múlni a riválisát. Mindeközben a Mattel 1980-ban a Microvisionre megjelentette az első kézi konzolos baseballjátékot. 1983-ban a Sega megjelentette a Champion Baseball című játéktermi játékot, mely a játékmezőt egyszerre két kameraállásból mutatja, valamint már három bíró is látható, illetve a bírók hangja is hallható. A játék népszerűsége Japánban a Space Invadershez hasonló szinten mozgott.[5]

Játéktermi cuccok

Az 1980-as évek második fele: Jelentős grafikai fellendülés

[szerkesztés]

1983 októberében a Nintendo a Famicom asztali konzolra megjelentette a Baseball című programját Japánban. A játék 1985-ben, a konzol nyitócímeként jelent meg Észak-Amerikában. A játék a konzol kezdeti sikerének sarokkövének bizonyult, részben a Mookie Wilson és Ron Darling New York Mets-játékosokkal készített promóciónak hála.[6] A játék grafikája a konzol teljesítményének hála kitűnt az előző generációs játékok közül;[7] a játékosokon tisztán látható, hogy egyenruhát viselnek, a bírók karjelzésekkel követik a játékot és már a közönség is látható. Mindezek mellett ez volt az első baseballjáték, melyben szabadon lehet választani a csapatok közül, habár ez semmi befolyással nincs a játékmenetre.

Az 1985-ben megjelent a HardBall! Commodore 64-kiadása ismét jelentős grafikai ugrást jelképezett a korábbi baseballjátékokhoz képest, azonban a játékmechanikai elemek terén már nem tudta meglépni ezt a szintet.[8] A két évvel később kiadott Earl Weaver Baseball már nem csak grafikailag emelkedett ki a korábbi baseballjátékoktól, hanem játékmechanikai elemekben is. Az Earl Weaver Baseball volt az első baseballvideójáték, melyben nem csak egy-egy mérkőzést, hanem egy teljes szezont is le lehet játszani és szimulálni, az első melyben a játékosok a vezetőedzői és játékosi szerepkört is magára vehetik, az első melyben a stadionok licenceltek és grafikailag el is térnek egymástól. A játék kritikailag és kereskedelmileg is hatalmas siker lett, és a John Madden Footballal megalapozta az Electronic Arts EA Sports nevű sportjátékokra szakosodott divízióját.

Az 1980-as évek második felére jellemző volt, hogy a Japánban fejlesztett játékok kissebb-nagyobb módosításokkal Észak-Amerikában is megjelentek. A Famistából R.B.I. Baseball, míg a Moero! Pro jakjúból Bases Loaded lett. Mindkét sorozatból eltávolították a licencelt japán csapatokat és játékosokat, helyükre fiktív amerikai egyesületek és licencelt MLBPA-játékosok kerültek.

Japán to amerikai cuccok:

  • Famista — RBI
  • Moepro — BASES LOADED

Az 1990-es évek: Hangkommentár, számos új sorozat születése

[szerkesztés]

A Pro jakjú Super League ’91 1992 májusában, Sports Talk Baseball címmel megjelent észak-amerikai kiadása volt az első angol, illetve az 1994. március 11-én megjelent Dzsikkjó Powerful Pro jakjú ’94 volt az első japán nyelvű folyamatos hangkommentárral megjelent baseball-videójáték.REFI: DENFANMINICO Az 1997. április 30-án megjelent Triple Play 98 volt az első baseball-videójáték, melyben a főkommentátor (Jim Hughson) mellett egy szakkomentátor (Buck Martinez) is helyet kapott.[9]

Hangkommentár:

  • Sports Talk
  • Dzsikkjó

jelentősebb sorozatok:

  • Front Page (94–98)
  • WSB (94–03)
  • Triple Play (96–02)
  • ASB (97–04)
  • 989 MLB (97–05)
  • High Heat (98–03)

1997-ben a Virgin Interactive megjelentette a Grand Slam című játékot, melynek a dobójátékát a golfjátékok által ihletett dobódobás-mérővel lehet vezérelni. Ez később a baseballjátékok állandó része lett. A szintén 1997-ben megjelent 3D Baseball volt az első baseball-videójáték, amely a motion capture technikát alkalmazta a játékosok animálásához.[10]

2000-es évek: kampec

[szerkesztés]

A a Triple Play, WSB, az MVP, az ASB, A 989 MLB, a HH…… megdöglése

2005-ben a Take-Two Interactive a National Football League-jogok felvásárlásának megtorlásaként 200–250 millió dollárért hét évre megszerezte az MLB-játékok harmadik félre vonatkozó exkluzivitási jogait, ezzel meggátolva, hogy az Electronic Arts MLB-játékokat készítsen.[11][12] A Take-Two MLB 2K sorozatát a szaksajtó és a célközönség is a vártnál gyengébben fogadta, így a vállalat a licenccel évi 30–35 millió dollárt bukott.[11][13] A cég 2013-ban még megjelentette a sorozat következő kiadását, ami viszont az utolsónak bizonyult és egyetlen harmadik fél sem kívánta kiváltani az MLB licencét, így a következő évben kizárólag Sony-konzolokra lett volna MLB-játék. Az MLB Advanced Media már korábban is fontoltgatta, hogy megjelentetnek egy játéktermi stílusú MLB-játékot, mivel a 2000-es évek közepe óta a szimulációs játékmenetű címek teljesen átvették az MLB-játékok piacát. Az MLB AM által feltámasztott R.B.I. Baseball sorozat első tagja 2014-ben jelent meg multiplatform címként.[14]

2010-es évek: A The Show és a Pavapuro egyeduralma

[szerkesztés]

kinyuvvadt az MLB 2K, a Prospi a Famista és az RBI próbál nem megdögleni androidos/iOS-es szarok elárasztják a piacot

  1. ↑ http://grantland.com/features/john-burgeson-ibm-computer-start-baseball-video-games/
  2. ↑ https://www.fangraphs.com/techgraphs/a-short-history-of-video-game-baseball-the-magnavox-odyssey/
  3. ↑ http://www.intellivisionlives.com/bluesky/games/credits/sports.html#baseball
  4. ↑ https://web.archive.org/web/20080623232114/http://classicgaming.gamespy.com/View.php?view=ConsoleMuseum.Detail&id=17&game=9
  5. ↑ (1983. december 1.) „Japan's Latest Coin-Op Set To Hit North America”. Electronic Games 2 (22), 12. o. (Hozzáférés: 2012. február 5.) 
  6. ↑ http://www.ign.com/articles/2007/01/17/baseball-vc-review
  7. ↑ https://bleacherreport.com/articles/1140632-50-greatest-baseball-video-games-of-all-time#slide5
  8. ↑ https://www.technobuffalo.com/2011/03/31/technobaseball-a-brief-history-of-baseball-video-games/
  9. ↑ https://web.archive.org/web/20151210212942/http://www.thefreelibrary.com/Electronic+Arts+ships+Triple+Play+98+for+the+PC-CD.-a019485290
  10. ↑ https://bleacherreport.com/articles/748008-power-ranking-the-50-greatest-baseball-video-games-of-all-time#slide32
  11. ↑ a b https://www.polygon.com/features/2018/1/22/16911760/rbi-baseball-18-ps4-switch-xbox-one-mlb-mlbam-history
  12. ↑ https://www.polygon.com/2013/6/21/4453304/ea-sports-mvp-baseball-barriers-to-entry-andrew-wilson-interview-e3-2013
  13. ↑ https://www.polygon.com/2015/2/15/8043147/nba-2k-is-bigger-than-madden-because-it-paid-for-others-failures
  14. ↑ https://www.polygon.com/features/2018/1/22/16911760/rbi-baseball-18-ps4-switch-xbox-one-mlb-mlbam-history
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Shimarin/próbalap&oldid=24152918”