Kemény János (matematikus)
| Kemény János (Kemény János György) | |
 | |
| Interjú (Dartmouth College, 1991) | |
| Született | Kemény János György 1926. május 31. Budapest |
| Elhunyt | 1992. december 26. (66 évesen) New Hampshire, USA |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar-amerikai |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | elnök (1970–1981, Dartmouth Főiskola) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Computer Pioneer Award (1985) |
| Halál oka | természetes halál |
| Sírhelye | Dartmouth College Cemetery[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kemény János György (John G. Kemeny) (Budapest, 1926. május 31. – New Hampshire, USA, 1992. december 26.) zsidó származású magyar-amerikai matematikus, számítástechnikus.
Életpályája
[szerkesztés]Fiatalkora
[szerkesztés]Édesapja, Kemény Tibor fűtermesztéssel, magkereskedéssel, bankszakmával foglalkozott. Édesanyja Fried Lucia volt. Családjával Budapesten élt, elemi iskolába a Vilmos császár úti (ma: Bajcsy-Zsilinszky út) Rácz-féle magániskolába járt, ahol évekig Balázs Nándor volt a padtársa. Gimnáziumba a Berzsenyi Dániel Gimnáziumba járt.
1940-ben a második zsidótörvény elfogadása után emigrált a Kemény család. Nagyapja azonban nem volt hajlandó elhagyni az országot. Nagyapja, nagynénje és a nagybátyja a holokauszt áldozata lett.
Középiskolai tanulmányait New Yorkban fejezte be. Katonai szolgálatra Los Alamosba került, s a Manhattan terv keretében a későbbi Nobel-díjas Richard Feynman munkatársa volt. Találkozott az Amerikában dolgozó magyar fizikusokkal: Teller Edével, Wigner Jenővel, Szilárd Leóval.
Princetoni időszak
[szerkesztés]1947-ben leszerelt, és a Princetoni Egyetemen lediplomázott, 1949-ben doktorált logikából, majd Albert Einstein tanársegédje lett. Együtt kutatták ekkor az egyesített térelméletet. 1949-ben szerzett doktori fokozatot, ezt követően a Haditengerészet princetoni kutatóintézetében, majd az egyetem filozófiai tanszékén dolgozott. Nagy hatással volt rá Neumann Jánoson kívül Bertrand Russell is. Később a Kenti Egyetem munkatársa lett. Jellemző rá, hogy amikor autót vett, a „LOGIC” (LOGIKA) rendszámot íratta rá.
A Dartmouthi Főiskolán
[szerkesztés]27 évesen meghívták a Dartmouthi Főiskolára matematikaprofesszornak. Két év múlva a Matematikai Intézet vezetője lett. 1962-ben ő javasolta az egyetemi számítógépközpont megépítését is; a központot végül 1966-ban adták át. 1963-ban elkészült a Thomas Kurtz-cal közösen kidolgozott, első időosztásos számítógépes rendszer, amely megnövelte a processzorok kihasználtságát, ezzel a rendszerteljesítményét is. Ezért a vívmányáért 1990-ben megkapta az IBM első Louis Robinson-díját. Szintén Kemény és Thomas Kurtz közös munkájának eredménye a BASIC (Beginner's All Purpose Symbolic Instruction Code) programozási nyelv kifejlesztése, ami a 80-as években több számítógép „beépített” nyelvévé vált.[2]
Kemény egyébként a ma közkedvelt elektronikus levelezés (e-mail) úttörője volt. Felesége egy 200 km távolságban levő főiskolán dolgozott. A két főiskola központi gépének összekapcsolásával létrejött az első „internet” amelyen keresztül levelezhettek.
1970-ben a főiskola rektora lett, ezt a tisztet 1981-ig töltötte be – munkásságával, eredményeivel téve világhíressé a kis vidéki főiskolát. Több újítást is bevezetett. Lehetővé tette feketék, nők és indián őslakosok beiratkozását a főiskolára, amelyen addig a rendkívül konzervatív hagyományok ezt nem engedték meg. Tanítás iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy a Dartmouthban a rektort a tanítástól eltiltó szabályzat ellen fellázadt, és lemondásáig tartott órákat, nem csak matematikus hallgatóknak.
A Three Mile Island-i atomerőmű-baleset után őt kérték fel a kormányzati vizsgálat vezetésére.
Életében csak egyszer látogatott vissza Magyarországra: egy rövid időre 1964-ben.
Főbb művei
[szerkesztés]- Introduction to Finite Mathematics (with J. L. SNELLL, G. L. THOMPSON), 1957;
- A Philosopher Looks at Science, 1959;
- Finite Markov Chains (with J. L. SNELL), 1960;
- BASIC Programming (with T. E. KURTZ), 1967;
- Man and the Computer, 1972 (Magyarul: Az ember és a számítógép, Gondolat Kiadó, 1978)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Find a Grave (angol nyelven)
- ↑ Magyar zseni újította meg a programozást, Index.hu 2014. május 1.
Források
[szerkesztés]- J. L. SNELL: John Kemeny https://web.archive.org/web/20180925082554/https://math.dartmouth.edu//,
- N. R. CAMION: True Basic, A sketch of John Kemeny.
- MARX György: K. J. Fizikai Szemle, 43 (1993) 5.
További információk
[szerkesztés]- BASIC: Einstein magyar tanársegédje alkotta meg mindenki programnyelvét
- Marx György: Kemény János. EPA OSZK, Fizikai Szemle 1993/5. 169.o., 1993. február 8. – Marx György előadása
- Tószegi Zsuzsanna: Kemény János (1926–1992). cikkek. SZTNH, 2011
- Presidency of John G. Kemeny, dartmouth.edu
- Top 10 Jewish Computer Scientists Archiválva 2014. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, topyaps.com
