Princetoni Egyetem

Princeton Egyetem (Princeton University)
Alapítva	1746
Alapító	John Witherspoon
Hely	Amerikai Egyesült Államok, Princeton
Mottó	Dei sub numine viget (Isten hatalma alatt virágzik)
Típus	magánegyetem
Campus területe	2,4 km²
Oktatók száma	1100 fő
Tanulólétszám	8799 (2021. szeptember 1., teljes munkaidő egyenérték)
Tagság	Ivy League ORCID Consortium of Social Science Associations arXiv Northeast University Semiconductor Network The Research Collections And Preservation Consortium DataCite Association of American Universities Amerikai Főiskolák és Egyetemek Szövetsége Amerikai Oktatási Tanács Nemzeti Bölcsészettudományi Szövetség Higher Education Leadership Initiative for Open Scholarship Információhálózati Koalíció Kutatókönyvtárak Központja Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition New Jersey Center for Nonprofits
Elhelyezkedése
Princeton Egyetem Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 40° 20′ 43″, ny. h. 74° 39′ 22″40.345277777778, -74.656111111111
A Princeton Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Princeton Egyetem témájú médiaállományokat.

A Princetoni Egyetem (Princeton University) a New Jersey állambeli Princetonban található egyetem, az Amerikai Egyesült Államok ötödik legidősebb és egyik legelőkelőbb felsőoktatási intézménye. A Princetonon van építészeti, mérnöki és nemzetközi ügyek iskola. A kutatások széles területet ölelnek fel, közöttük van a plazmafizika, meteorológia és a sugárhajtás kutatása. Az erdős egyetemi területen plazmafizikai és meteorológiai létesítmények vannak. Az egyetem kapcsolatban áll a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriummal. Az 1948-ban megnyílt Harvey S. Firestone Könyvtár és a művészeti múzeum épülete gazdag gyűjteményt mondhat magáénak.

Az egyetemet eredetileg New Jersey-i Főiskola néven alapították 1746-ban, és eredetileg Elizabeth, New Jersey volt a székhelye. 1756-ban került át Princetonba. Jelenlegi nevét 1896-ban kapta. Eredetileg presbiteriánus intézmény volt, jelenleg viszont nem tesz különbséget hallgatói között vallási alapon. A Princeton az Ivy League nyolc iskolájának egyike és tagja a Association of American Universitiesnek.

Magyar oktatók

• Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus, 1930 és 1936 között, majd 1938-tól haláláig
• Neumann János matematikus, 1929-30-ban? később a princetoni Institute for Advanced Studynál
• Lovász László matematikus, 1987 és 1993 között
• Kollár János matematikus
• Szabó Zoltán matematikus
• Balázs Nándor fizikus
• Hámori András arabista, 1967-től

A Princetoni Egyetem boltíves kapuja

Nevezetes emberek a Princetonon

• A – jel előtt szerepel, ami a Princetonhoz köti, ha nincs –, akkor minden a Princetonnal kapcsolatos.
• Dőlttel a Princeton munkatársai

A Nassau Hall, a Princeton legrégebbi épülete. A bejárat melletti tigrisek az egyetem jelképei, 2003

Természettudomány, matematika

• John Bardeen PhD 1936 – Nobel-díjas (fizika, 1956 és 1972)
• Eugenio Calabi PhD 1950 – matematikus
• Arthur Compton PhD 1916 – Nobel-díjas (fizika, 1927)
• James W. Cronin fizikaprofesszor – Nobel-díjas (fizika, 1980)
• John H. Conway matematikaprofesszor
• Clinton Davisson PhD 1911 – Nobel-díjas (fizika, 1937)
• Albert Einstein – Nobel-díjas (fizika, 1921), az Institute for Advanced Study munkatársa
• Richard Feynman PhD 1942 – Nobel-díjas (fizika, 1965)
• Val L. Fitch fizikaprofesszor – Nobel-díjas (fizika, 1980)
• David Jonathan Gross, matematikai fizika-professzor – Nobel-díj (fizika, 2004)
• Phillip A. Griffiths PhD 1962 – matematikus, professzor a princetoni Institute for Advanced Studyn, a Nemzetközi Matematikai Unió titkára
• Robert Hofstadter PhD 1938 – Nobel-díjas (fizika, 1961)
• Brian Kernighan PhD. 1969, a számítástudomány professzora – a C programozási nyelv, az AWK és az AMPL kifejlesztőinek egyike
• Edwin McMillan PhD 1933 – Nobel-díjas (kémia, 1951)
• John Forbes Nash PhD 1950, a matematika professzor emeritusa – Közgazdasági Nobel-emlékdíj, (1994)
• Wolfgang Panofsky, A.B. 1938 – fizikus, Stanford Linear Accelerator Center volt igazgatója
• Eugene Merle Shoemaker, PhD. 1960 – (bolygókutató, 1928-1997)
• Richard Smalley PhD 1974 – Nobel-díjas (kémia, 1996)
• Joseph H. Taylor fizikaprofesszor – Nobel-díjas (fizika, 1993)
• Richard Taylor PhD 1988 – matematikus, részt vett a nagy Fermat-tétel bizonyításának teljessé tételében
• Daniel C. Tsui professzor – Nobel-díjas (fizika, 1998)
• Steven Weinberg PhD 1957 – Nobel-díjas (fizika, 1979)
• Frank Wilczek M.A. 1972, PhD. 1974 – Nobel-díjas (fizika, 2004)
• Edward Witten PhD 1976 – fizikus, professzor az Institute for Advanced Studyn, Fields-érem (1990)
• Andrew Wiles matematikaprofesszor – bebizonyította a nagy Fermat-tételt, Wolf-díjas (1996)
• Neumann János
• Frei Zsolt PhD 1995 – asztrofizikus, Széchenyi-díjas professzor

Műszaki tudományok

• Alonzo Church, A.B. 1924, Ph.D.1927 – a Church–Turing-tézis, kifejlesztette a lambda-kalkulust, amely jelentősen hozzájárult az "eldönthetőségi probléma" megoldásához és befolyással volt a Lisp programnyelvre
• Alan Turing Ph.D 1938 – úttörő a számítástudományban, a Turing-gép kitalálója. A Turing-díjat róla nevezték el.

Közgazdaságtan

• Gary Becker A.B. 1951 – Nobel-díjas (közgazd. 1992)
• James Heckman M.A. 1968, Ph.D 1971 – Nobel-díjas (közgazd. 2000)
• Michael Spence A.B. 1966 – Nobel-díjas (közgazd. 2001)

Irodalmárok

• Anthony Burgess vendégprofesszor, 1970-71 – regényíró és kritikus
• F. Scott Fitzgerald 1917-ben (nem végzett) – A nagy Gatsby szerzője
• Thomas Mann, vendégprofesszor
• Toni Morrison, professzor – Nobel-díjas (irodalom 1993)
• Joyce Carol Oates, a kreatív írás program professzora
• Thornton Wilder M.A. 1925

Választott politikusok

• Francis P. Blair, Jr. Missouri képviselője az a Kongresszus képviselőházában és a szenátusban, az Egyesült Államok önkéntes hadseregének vezérőrnagya, az amerikai polgárháború hadtestparancsnoka.
• John F. Kennedy 1939-ben tanult itt, majd egészségügyi okokból elhagyta az egyetemet. Az Egyesült Államok 35. elnöke
• James Madison 1771 – az Egyesült Államok 4. elnöke
• Woodrow Wilson A.B. 1879 - a Princetoni Egyetem 13. elnöke. Nobel-békedíjas (1919), az Egyesült Államok 28. elnöke és New Jersey kormányzója

Irodalom

• Axtell, James. The Making of Princeton University: From Woodrow Wilson to the Present (2006), 710pp; highly detailed scholarly history
• Bradley, Stefan M., “The Southern-Most Ivy: Princeton University from Jim Crow Admissions to Anti-Apartheid Protests, 1794–1969,” American Studies 51 (Fall–Winter 2010), 109–30.
• Bragdon, Henry. Woodrow Wilson: The Academic Years (1967)
• Kemeny, P. C. Princeton in the Nation's Service: Religious Ideals and Educational Practice, 1868–1928 (1998). 353 pp.
• Noll, Mark A. Princeton and the Republic, 1768–1822: The Search for a Christian Enlightenment in the Era of Samuel Stanhope Smith (1989). 340 pp.
• Oberdorfer, Don. Princeton University (1995) 248pp; heavily illustrated
• Rhinehart Raymond. Princeton University: The Campus Guide (2000), 188pp, guide to architecture
• Smith, Richard D. Princeton University (2005) 128pp
• Synnott, Marcia Graham. The Half-Opened Door: Discrimination and Admissions at Harvard, Yale, and Princeton, 1900–1970 (1979). 310 pp.
• Wilson, Woodrow. The Papers of Woodrow Wilson Volume 14–21, ed, by Arthur S. Link et al. (1972–76)
• McLachlan, James. Princetonians, 1748–1768: A Biographical Dictionary (1976). 706 pp.
  • Harrison, Richard A. Princetonians, 1769–1775: A Biographical Dictionary. Vol. 2. (1981). 585 pp.
  • Harrison, Richard A. Princetonians, 1776–1783: A Biographical Dictionary Vol. 3. (1981). 498 pp.
  • Woodward, Ruth L. and Craven, Wesley Frank. Princetonians, 1784–1790: A Biographical Dictionary (1991). 618 pp.
  • Looney, J. Jefferson and Woodward, Ruth L. Princetonians, 1791–1794: A Biographical Dictionary (1991). 677 pp.

További információk

• Hivatalos weboldal
• Official athletics website