Szerkesztő:Milei.vencel/Religious text
A vallási szövegek vallási hagyományokkal kapcsolatos szövegek. Az irodalmi szövegektől abban különböznek egymástól, hogy hiedelmeket, mitológiákat, rituális gyakorlatokat, parancsolatokat vagy törvényeket, etikai magatartást, szellemi törekvéseket vagy vallásos közösséget hoznak létre vagy támogatnak. [1] [2] [3] A vallási szövegek viszonylagos tekintélye az idő múlásával alakul ki, és a ratifikációból, végrehajtásból és a nemzedékek közötti felhasználásából származik. Egyes vallási szövegeket elfogadnak vagy kategorizálnak kanonikus, másokat nem kanonikus, mások extrakanonikus, félig kanonikus, deutero-kanonikus, pre-kanonikus vagy poszt-kanonikus szövegeket. [4]
A szent írás a vallásos szövegeknek egy olyan részhalmaza, amelyet "különösen hitelesnek", [5] [6] tiszteletesnek és "szent írásnak", [7] "szentnek, kanonikusnak" vagy "legfelsõbb hatalomnak, különleges státusnak" tekintõ vallási közösségnek tekintünk. . [8] [9] A „szent szöveg” és a „vallási szöveg” kifejezések nem szükségszerűen felcserélhetők, mivel egyes vallási szövegeket szentnek tartanak, mert egyes teista vallások, például az ábrahám vallások meggyőződése szerint a szöveg isteni vagy természetfelettileg kinyilvánított vagy ihletett, vagy a nem teista vallásokban, például egyes indiai vallásokban, az örökkévaló Dharma központi tételeinek tekintik őket.
Néhány vallásban (az iszlámban) a legfelsőbb hatalom szentírása jól megalapozott (Korán). Másokban (kereszténység) a kanonikus szövegek tartalmaznak egy bizonyos szöveget (Biblia), ám Eugene Nida szerint "rendezetlen kérdés". Még másokban (hinduizmus, buddhizmus) "soha nem volt végleges kánon". [10] [11] Míg a Szentírás kifejezés a latin szkriptrából származik, és azt jelenti: „írás”, a világ fő vallásainak legszentebb szentírásai eredetileg a szóbeli hagyományuk részét képezték, és „nemzedékről nemzedékre őrizték át őket. amíg végül elkötelezték magukat az írás iránt "- írja az Encyclopaedia Britannica . [12] [13]
A vallási szövegek története
[szerkesztés]Az egyik legrégebbi ismert vallási szöveg az ókori Sumer-i Kesh-templom himnusza, [14] [15] egy felírt agyagtabletta, amely a tudósok általában Kr. E. Körülbelül 2600 körül született. [16] A sumeri Gilgamesh epikus epizódja, bár csak egyes tudósok vallásos szövegként tekintették rá, Kr. E. 2150-ben jött létre, [17] és az egyik legkorábbi irodalmi mű, amely különféle mitológiai figurákat és interakciós témákat foglal magában. az isteni. [18] Az '' Rig Veda '' - a hinduizmus szentírása - Kr. E. 1500–1200 között keltezik. Ez az egyik legrégibb ismert teljes vallásos szöveg, amely fennmaradt a modern korban. [19]
Az első írásoknak számos lehetséges dátuma van, amelyeket össze lehet kapcsolni a talmudikus és a bibliai hagyományokkal, amelyek közül a legkorábbi a Kr. E. 8. századi írásbeli dokumentációban találhatók [20] amelyet az 5. és 6. század templomaiból származó adminisztratív dokumentáció követ. Kr. E., [21] másik gyakori dátuma a Kr. E. 2. század. Noha a vallási szöveg történetében jelentős szöveg, mivel a vallási felekezetek körében széles körben használják, és a történelem folyamán továbbra is használják, az abrahami hagyományok szövegei jó példát jelentenek a bizonytalanság hiányára a vallási szövegek dátumainak és meghatározásainak körülményei között. .
A nagy tömeggyártás és a vallási szövegek terjesztése csak akkor kezdődött el, amikor 1440-ben a könyvnyomtatást találták meg [22], amely előtt az összes vallási szöveg kézzel írott példány volt, amelynek viszonylag korlátozott mennyisége volt forgalomban.
Különböző vallások szent szövegei
[szerkesztés]Régi vallások
[szerkesztés]
- Piramisszövegek
- Koporsószövegek
- Halottak Könyve
- Barlangok könyve
- Kapuk könyve
- Amduat
- A mennyei tehén könyve
- Naplitánia
- Atenizmus : Aton-himnusz
Etruszk vallás
[szerkesztés]- Liber Linteus
- Pyrgi tabletta
- Aretalogy
- Argonautica
- Bibliotheca
- Derveni papirusz
- Ehoiai
- Homerikus himnuszok
- Iliász
- Odüsszeia
- Telegony
- Pitagorasz arany versei
- Theogony
- Művek és napok
- Epikus ciklus
- Thébai mondakör
- Hermetica, Kybalion, Smaragdtábla és kapcsolódó írások
- Ginza Rba
- Zodiac könyve
- Qolusta
- Keresztelő János könyve
- Diwan Abatur
- 1012 kérdés
- Haran Gawaita
- Mání Evangéliuma
- Az Óriások Könyve : Az eredeti töredékeket Kumránban és a kínai Turfan régiójában fedezték fel.
- a Pragmateia (görög: πραγματεία)
- A misztériumok könyve
- Manicheus zsoltár
- Shabuhragan
- Arzhang
- A Kephalaia (görög: Κεφάλαια)
Ősi Kína
[szerkesztés]- Konfucianizmus
- Négy könyv és öt klasszikus
- A tizenhárom klasszikus
- A Három kommentár
- Taoizmus
- Tao-tö-king
- Csuang-ce
- Daozang
Etnikai vallások
[szerkesztés]- Szamaritánusok
- A szamaritánus Tóra
- Sintó
- Kodzsiki
- Rikkokushi, amely magában foglalja a Nihon Shokit és a Shoku Nihongi-t
- Fudoki
- Jinnō Shōtōki
- Kudzsiki
- joruba
- Odù Ifá
Iráni vallások
[szerkesztés]
- az Aveszta gyűjtemény
- Drúz vallás
- Rasa'il al-hikmah (A bölcsesség levele)
|
Védák |
- A négy véda
- Szamhiták (mantrák, imák)
- Bráhmanák (Kommentárok, utasítások)
- Áranjaka (Meditáció, rituálék)
- Upanisadok (Esszencia, bölcsesség)
- Itihászák
- Puránák
- Tantrák
- Szútrák
- Sztótrák
- Védángák
- Astavakra Gítá
- Ghéranda Szamhítá
- Gíta Govinda
- Hatha-jóga Pradípiká
- Jóga Vasistha
- Jóga-szútrák
- Hatha-jóga Pradípiká
- Ghéranda szamhitá
- Siva szamhitá
- Théraváda buddhizmus
- A Tipitaka
- Kelet-ázsiai mahájána
- A kínai buddhista mahájána szútrák, beleértve
- Gyémánt szútra és a Szív szútra
- Súrangama-szútra és annak Shurangama mantrája
- Nagy könyörület Mantra
- Végtelen élet Szútra
- Amitabha Szutra
- egyéb szútrák
- Tientaj, Tendai és Nicsiren
- Singon buddhizmus
- Mahavairocana Szutra
- Vadzsrasekhara Szutra
Egyéb indiai vallások
[szerkesztés]- 11 anga
- Másodlagos
- 12 Upanga, 4 Mula-szútra, 6 Cseda-szútra, 2 Kulika-szútra, 10 Prakirnaka
- Másodlagos
- Guru Granth Száhib
- Dasam Granth
- Rabbinikus judaizmus
- Elsődleges szövegek
- Zóhár
- Korai szövegek:
- Noam Elimelech ( Lizhenszki Elimelech )
- Kedushat Levi ( Levi Yitzchok, Berditchev )
- Különböző haszidikus szekták alapszövegei:
- Likutei Moharan ( Breslov )
- Me'or Einayim
- Mei Hashiloach ( Izhbitza - Radzin )
- Tanya ( Chábád Lubavics )
- Vayoel Moshe
- A Biblia (az Ószövetség és az Újszövetség ). Az apostoli egyházak (katolicizmus és ortodoxia) magukba foglalják a Deuterokanonikusokat is .
- A katolicizmus szempontjából ez magában foglalja az ószövetségi hét deuterokanonikus könyvet, összesen 73 könyvnek, Trent kanonnak nevezik (a latin Vulgate változataiban: 3 Esdras, 4 Esdras és Manasseh ima ) egy függelékben szerepel, de nem kanonikusnak tekinthető).
- A Keleti Egyház számára ez magában foglalja az Ószövetség deuterokanonikus könyveinek nagy részét, amelyek a Peshitta-ban találhatók (a Biblia szíriai verziója). Az Újszövetség modern verziói tartalmazzák az öt merített könyvet (2. Péter, 2. János, 3. János, Júda és Jelenések könyve), amelyeket eredetileg kizártak.
- A keleti ortodoxia, ez magában foglalja a anagignoskomena, amely áll a katolikus deuterocanon, plusz 3 Makkabeusok, Zsoltár 151, a Ima Manasse, és a 3 Esdras . 4 Makkabeusok kell tekinteni kanonikus a grúz ortodox egyház . [23]
- A keleti ortodoxia vonatkozásában a Bibliai Kánont az egyes ( sui iuris ) egyház határozza meg külön-külön.
- Az örmény apostoli ortodox egyház különböző időpontokban számos olyan könyvet beillesztett az Újszövetségbe, amelyek nem tartoznak más hagyományok kánonjaiba.
- Az etióp ortodox Tewahedo egyház (és annak lánya, az eritreai ortodox egyház ) különféle könyveket fogad el, akár a keskenyebb, akár a tágabb kánonok szerint, de mindig tartalmazza az egész katolikus deuterokanont, a Manasseh ima, a 3 Ezra, a 4 Ezra és a könyv Josippon . Ezek közé tartozhat a Jubileumok könyve, Book of Enoch, 1 Baruch, 4 Baruch, valamint 1, 2, és 3 Etióp Makkabeusok könyvei (nincs összefüggésben a Könyvek Makkabeusok). Az Újszövetség tartalmazza a Sinodos-t, a Szövetség könyveit, Kelementet és a Didascalia-t .
- Néhány szíriai egyház, függetlenül attól, hogy keleti katolikus, nestoriai, keleti vagy keleti ortodox, elfogadja a szentírásnak a Baruch levélét.
- A protestantizmus nagy részében ez magában foglalja a 66 könyves kánont - a 24 könyv zsidó tanakh-ját külön-külön felosztva (39 könyvre) és az egyetemes 27 könyves Újszövetséget . Néhány felekezet (pl. Anglikánizmus ) magában foglalja az Ószövetség és az Újszövetség közötti Apokripa 15 könyvét is, összesen 81 könyvet.
- A kveekerek magukban foglalják a laodiceiak leveleit is .
A liturgikus könyvek . Számos felekezetnek mindegyikének megvan a saját istentiszteleti vagy szolgálati könyve az egyházukban. Ezek a könyvek vallásos szövegeket is figyelembe vehetnek.
- Katolikus liturgikus könyvek
- A papság könyvei
- Szentségi (püspököknek és papoknak)
- Pontificale (püspököknek)
- Cæremoniale Episcoporum (püspökök számára)
- Breviárium
- Graduále
- Rituale (keresztség, áldások, temetkezések, ördögűzések stb.)
- Lectionarium
- Egyházi kíséret könyvei:
- Misekönyv
- Himnuszok
- A papság könyvei
- Protestáns liturgikus könyvek
- Evangélikus
- Evangélikus himnuszkönyv (ELHB) 1912
- Az evangélikus himnusz (TLH) 1941
- Evangélikus imakönyv (LBP) 1941
- Evangélikus szolgálati könyv és énekkar (SBH) 1958
- Evangélikus istentiszteleti könyv (LBW) 1978
- Lutherán imádat (LW) 1982
- Evangélikus evangélikus imádat (ELW) 2006
- Lutheránus szolgálati könyv (LSB) 2006
- Számos himnusz, szolgálati és útmutató könyv (egyházonként változik)
- metodizmus
- A metodisták vasárnapi szolgálata
- Egyházi és otthoni istentisztelet könyve (1965)
- A himnuszok könyve
- Az Egyesült Metodista himnusz (Egyesült Metodista Egyház)
- Az Egyesült metodista istentiszteleti könyv (1992) (Egyesült metodista egyház)
- Fegyelem könyve (Egyesült metodista) (John Wesley-1784, Egyesült metodista egyház - 2016)
- Számos himnusz, szolgálati és útmutató könyv (egyházonként változik)
- Déli baptisták
- Baptista énekes
- Számos himnusz, szolgálati és útmutató könyv (egyházonként változik)
- Evangélikus
- A Biblia
- Tudomány és egészség Mary Baker Eddy írásainak magyarázata .
- Nag Hammádi-i lelet és más gnosztikus iratok
- Az Ószövetség néhány könyve
- Cerdonianism and Marcionism
- Only the Gospel of Marcion and selected Pauline epistles accepted
- A Biblia ( A Szentírás új világ fordítása az általuk preferált fordítás)
- A Biblia
- A Mormon könyve
- A Nagyértékű gyöngy tekintélyes az Utolsó Napok Sz. Egyházban, amelyet a Krisztus Közössége elutasított.
- A Tan és szövetségek
- Az Utolsó Napok Szentjeinek kisebb szakadár ágaihoz hozzátartoznak más szentírások is
- A Biblia
- Ellen G. White írásai bár nem egyenlő értékűek a Bibliával, inspirált prófétai írásként tartják számon.
Kolumbusz előtti Amerika
[szerkesztés]- Azték vallás
- A Borgia Csoport kódexei
- Maja vallás
Új vallási mozgalmak
[szerkesztés]- Ayyavazhi
- Az Akilathirattu Ammanai
- Az Arul Nool
Ásatru
[szerkesztés]- Eddur
- A legszentebb könyv
- Ketáb-e íkán
- Rejtett szavak
- Kinh Thiên Đạo Và Thế Đạo (Mennyei és földi út imái)
- Pháp Chánh Truyền (a kaodaizmus vallási szabálya)
- Tân Luật
- Thánh Ngôn Hiệp Tuyển (Isteni üzenetek gyűjteménye) [24]
- Message from the Designers
- Sensual Meditation
- Igen az emberi klónozáshoz
- A Biblia ( etióp ortodox kánon )
- a Szent Piby (Holy Piby)
- a Kebra Nagast (angolː Kebra Nagast)
- I. Haile Selassie beszédei és írásai
- A Sátáni Biblia
- A sátáni rituálék
- Dianetika: A mentális egészség modern tudománya (The Modern Science of Mental Health)
- A Szellemek könyve The Spirits Book
- Menny és pokol Heaven and Hell
- Ofudeszaki
- Mikagura-uta
- Oszasizu
- A Törvény Könyve (Liber Al vel Legis)
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Charles Elster (2003). „Authority, Performance, and Interpretation in Religious Reading: Critical Issues of Intercultural Communication and Multiple Literacies”. Journal of Literacy Research 35, 667-670. o.
- ↑ Eugene Nida (1994). „The Sociolinguistics of Translating Canonical Religious Texts”. TTR: traduction, terminologie, rédaction 7, 195–197. o, Kiadó: Érudit: Université de Montréal., Quote: "The phrase "religious texts" may be understood in two quite different senses: (1) texts that discuss historical or present-day religious beliefs and practices of a believing community and (2) texts that are crucial in giving rise to a believing community."
- ↑ Ricoeur (1974). „Philosophy and Religious Language”. The Journal of Religion 54 (1), 71–85. o, Kiadó: University of Chicago Press. DOI:10.1086/486374.
- ↑ Lee Martin McDonald. 'Noncanonical' Religious Texts in Early Judaism and Early Christianity. A&C Black, 1–5, 18–19, 24–25, 32–34. o. (2012. április 5.). ISBN 978-0-567-12419-7
- ↑ Charles Elster (2003). „Authority, Performance, and Interpretation in Religious Reading: Critical Issues of Intercultural Communication and Multiple Literacies”. Journal of Literacy Research 35, 669-670. o.
- ↑ John Goldingay. Models for Scripture. Clements Publishing Group, 183–190. o. (2004). ISBN 978-1-894667-41-8
- ↑ The Editors of Encyclopaedia Britannica. Scripture. Encyclopaedia Britannica (2009)
- ↑ Wilfred Cantwell Smith. What is Scripture?: A Comparative Approach. Fortress Press, 12–14. o. (1994). ISBN 978-1-4514-2015-9
- ↑ William A. Graham. Beyond the Written Word: Oral Aspects of Scripture in the History of Religion. Cambridge University Press, 44–46. o. (1993). ISBN 978-0-521-44820-8
- ↑ Eugene Nida (1994). „The Sociolinguistics of Translating Canonical Religious Texts” 7, 194–195. o.
- ↑ Thomas B. Coburn (1984). „"Scripture" in India: Towards a Typology of the Word in Hindu Life”. Journal of the American Academy of Religion 52, 435-459. o, Kiadó: Oxford University Press.
- ↑ William A. Graham. Beyond the Written Word: Oral Aspects of Scripture in the History of Religion. Cambridge University Press, ix, 5–9. o. (1993). ISBN 978-0-521-44820-8
- ↑ Carroll Stuhlmueller (1958). „The Influence of Oral Tradition Upon Exegesis and the Senses of Scripture”. The Catholic Biblical Quarterly 20, 299-302. o.
- ↑ Kramer (1942). „The Oldest Literary Catalogue: A Sumerian List of Literary Compositions Compiled about 2000 B.C.”. Bulletin of the American Schools of Oriental Research 88, 10–19. o.
- ↑ Sanders (2002). „Old Light on Moses' Shining Face”. Vetus Testamentum 52, 400–406. o.
- ↑ Enheduanna. Princess, priestess, poet: the Sumerian temple hymns of Enheduanna (angol nyelven). University of Texas Press (2009. augusztus 1.). ISBN 9780292719323
- ↑ Stephanie Dalley. Myths from Mesopotamia: Creation, The Flood, Gilgamesh, and Others. Oxford University Press, 41–45. o. (2000). ISBN 978-0-19-953836-2
- ↑ George, Andrew. The Epic of Gilgamesh: The Babylonian Epic Poem and Other Texts in Akkadian and Sumerian (angol nyelven). Penguin (2002. december 31.). ISBN 9780140449198
- ↑ Sagarika Dutt (2006). India in a Globalized World. Manchester University Press. p. 36. ISBN 978-1-84779-607-3
- ↑ „The Yahwist”, Contradictions in the Bible, 2012. december 23. (Hozzáférés: 2016. december 6.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Jaffee, Martin S.. Torah in the Mouth: Writing and Oral Tradition in Palestinian Judaism 200 BCE-400 CE (angol nyelven). Oxford University Press (2001. április 19.). ISBN 9780198032236
- ↑ The History Guide. www.historyguide.org. (Hozzáférés: 2016. december 6.)
- ↑ Eastern Orthodox also generally divide Baruch and Letter of Jeremiah into two books instead of one. The enumeration of the Books of Ezra is different in many Orthodox Bibles, as it is in all others: see Wikipedia's article on the naming conventions of the Books of Esdras.
- ↑ Caodaism In A Nutshell
[[Kategória:Vallási témájú listák]] [[Kategória:Vallási szövegek]]